A turizmus rendszere

Tartalom

BEVEZETÉS 13
Első fejezet
TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS 17
L Utazások, vendégfogadás az ókorban 17
2. Utazások, vendégfogadás a középkorban 20
3. Utazások, vendégfogadás az újkorban 21
3.1. A reneszánsz 21
3.2. Az ipari forradalom 23
3.3. A közlekedési forradalom 24
3.4. Az utazásszervezés beindulása 25
3.5. Napjaink modern turizmusának kialakulása - turizmus a XX. században 27
Második fejezet
FOGALOM MEGHATÁROZÁS 30
1. Idegenforgalom - vendégforgalom - turizmus 30
2. A turizmus fogalmának meghatározásai 31
2.1. Korábbi meghatározások 31
2.2. A svájci iskola meghatározásai 32
2.3. Magyar meghatározások 33
2.4. A turizmus világszervezet meghatározása 33
2.4.1. A Manilai Nyilatkozat 33
2.4.2. A Hágai Nyilatkozat 33
2.5. A meghatározások szintézise 35
Harmadik fejezet
A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE 36
1. A turizmus rendszerének modelljei 36
1.1. Kaspar modellje 36
1.2. A svájci turizmus koncepció modellje 36
1.3. Összegező megjegyzések a közölt modellekhez 37
2. A turizmus környezete 39
2.1. A fenntarthatóság elvének érvényesítése 41
2.1.1. A szelíd - a környezetet kímélő - turizmus 41
2.1.2. A Manilai Nyilatkozat és a környezet óvása 42
2.1.3. A fenntarthatóság elve 43
2.1.4. A Hágai Nyilatkozat és a környezet óvása 43
2.1.5. A fenntarthatóság elvének érvényesítése és a turizmus . 44
2.1.6. Az „Agenda 21" és a „Desztináció 21" 45
2.1.7. A Globális Etikai Kódex 46
2.1.8. Az Oszakai Millenniumi Nyilatkozat és a környezet óvása 47
2.1.9. Johannesburg - 2002 48
2.1.10. Zárógondolatok a turizmus és környezete viszonyához 49
Negyedik fejezet
A TURIZMUS ÉS KÖRNYEZETÉNEK KÖLCSÖNHATÁSAI 51
1. A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai 51
2. A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai 52
3. A turizmus és a gazdaság kölcsönhatásai 56
3.1. A turizmus fejlődését befolyásoló gazdasági tényezők 57
3.2. A turizmus gazdasági hatásai, gazdasági funkciói 58
4. Turizmus és technológiai környezet 59
5. A turizmus környezeti - ökológiai költségei és előnyei 60
6. Hogyan tovább? Az új turizmuspolitika igénye 60
Ötödik fejezet
A TURIZMUS PIACA 62
1. Szolgáltatások piaca - turizmuspiac 62
2. A turizmus részpiacai 63
3. A versenyképesség tényezői a turizmusban 66
4. A küldő piac és a fogadó piac viszonya 69
Hatodik fejezet
A TURISZTIKAI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET 70
1. Szükségletek, indítékok, a turizmus fajtái és formái 70
1.1. A turizmus indítékai és az ezekből levezetett turizmusfajták 73
1.2. A turizmus indítékai, az életciklus és az életstílus, mint befolyásoló tényezők 75
1.2.1. Úticélhelytől független és függő indítékok 75
1.2.2. Az életciklus és az életstílus mint befolyásoló tényezők 76
1.3. A turizmus fajtái 76
1.3.1. Üdülőturizmus 76
1.3.2. Kulturális turizmus 82
1.3.1. Társadalmi turizmus 86
1.3.4. Hivatás- és gazdasági turizmus 87
1.3.5. Politikai turizmus 88
1.3.6. Természeti turizmus, ökoturizmus 88
1.3.7. Sportturizmus 88
1.4. A turizmus formái 89
1.4.1. Eredet - földrajzi dimenziók - szerinti megkülönböztetés 89
1.4.2. Társadalmi tartalom szerinti megkülönböztetés 90
1.4.3. A tartózkodás időtartama szerinti megkülönböztetés 91
1.4.4. Évszak szerinti megkülönböztetés 91
1.4.5. A résztvevők száma szerinti megkülönböztetés 91
1.4.6. A résztvevők kora (életciklus) szerinti megkülönböztetés 92
1.4.7. A közlekedési eszköz szerinti megkülönböztetés 93
1.4.8. Az elszállásolás formája szerinti megkülönböztetés 93
1.4.9. A fizetési mérlegre hatás szerinti megkülönböztetés 93
2. A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet sajátosságai, jellemzői 94
3. A turisztikai keresletet befolyásoló tényezők 96
4. Az utazási döntés 99
5. A realizált kereslet és a turizmus nemzetgazdasági hatásának mérése 100
5.1. Hagyományos idegenforgalmi statisztikai rendszerek 100
5.1.1. Határstatisztika 100
5.1.2. Szálláshely statisztika 101
5.2. A turisztikai kereslet egyéb megfigyelési rendszerei 102
5.3. A turizmus szatellit-számla 102
6. A nemzetközi turisztikai kereslet fejlődésének várható irányai 104
6.1. Új értékek és normák megjelenése 104
6.2. A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtái 107
6.3. A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása 108
6.4. Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásában 109
Hetedik fejezet
A TURISZTIKAI KÍNÁLAT 110
1. A turizmus eredeti és levezetett kínálata 111
2. A turisztikai kínálat sajátosságai Jellemzői 111
3. A turisztikai kínálat alakulását befolyásoló tényezők 112
4. A turisztikai kínálat szervezeti rendszere, a „turizmus ipar" 114
5. A nemzetközi turisztikai kínálat fejlődésének várható irányai 120
5.7. Szegmens-, célpiac-specifikus, komplexitási és minőségi megfontolások 120
5.2. Szervezetfejlődési folyamatok 121
5.2.1. Integráció 121
5.2.2. Konglomerátumok 123
5.2.3. Nemzetköziesedés 124
5.3. A kínálat egyes elemeit érintő várható fejlődési irányok 124
5.4. A turizmus fejlődését gátló tényezők 128
Nyolcadik fejezet
A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁRA 130
1. Ár és hatékonyság 130
2. Az árfolyamváltozás hatása 132
2.1. Az ár-kereslet viszony hazai és az ár-árfolyam kapcsolat nemzetközi vonatkozásai 133
2.2. Az euró 135
Kilencedik fejezet
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA, A TURISTÁK SZÁLLÍTÁSA 137
1. A közlekedés formái 138
1.1. Légi közlekedés 138
1.2. Vasúti közlekedés 142
1.3. Távolsági autóbusz-közlekedés 144
1.4. Utazás személygépkocsival, gépkocsibérlés 145
1.5. Tengeri hajóközlekedés 146
2. Döntés a közlekedés módjáról 149
3. A közlekedési ismeretanyag összegzése 149
Tizedik fejezet
A TURIZMUS SZÁLLÁSHELYEI, A TURISTÁK ELSZÁLLÁSOLÁSA 151
1. Rövid történelmi és rendszertani áttekintés 152
2. Szálláshely választási lehetőségek 154
2.1. Szállodák 154
2.1.1. A szállodák osztályba sorolása 154
2.1.2. A szálloda vezetési-irányítási rendszere 156
2.1.3. A célpiaci igényeknek megfelelő termékfejlesztés 157
2.1.4. A szálloda működtetés operatív jellemzői 158
2.2. Magán szállás - fizetővendéglátás 161
2.3. A falusi-tanyai vendégfogadás szállásai 161
2.4. Kemping és lakókocsi férőhelyek 162
2.5. Szálláshelyek rokonoknál, barátoknál 162
2.6. Időbeosztásos - time sharing - szálláshelyek 162
2.7. Üdülő központok 163
2.8. Egyéb szálláshely lehetőségek 164
Tizenegyedik fejezet
UTAZÁSSZERVEZŐK - UTAZÁSSZERVEZÉS 165
1. Az utazásszervezés jellemzői 167
2. Az utazásszervezők csoportosítása 168
2.1. Csoportosítás a szolgáltatási profil alapján 168
2.1.1. Tömegpiaci utazásszervezők 168
2.1.2. Specializált utazásszervezők 169
2.1.3. Hazai belföldi utazásszervezők 169
2.1.4. Beutaztató - incoming - utazásszervezők 169
2.1.5. Konferencia- és kongresszusszervezők 169
2.2. Csoportosítás az értékesítési helyek alapján 170
3. A csomagtúrák fajtái 170
4. Az utazásszervező vállalkozás input-, transzformációs és output-rendszere 171
5. A gazdálkodás egyes kérdései 173
6. „Méretre szabott" utazások és kirándulások 173
7. Az utazás megtervezése 174
8. Az utazás árának meghatározása 174
9. Az „utazási termék" értékesítése 176
10. Az utazásszervezés ellenőrzése 177
Tizenkettedik fejezet
UTAZÁSKÖZVETÍTŐK, UTAZÁSKÖZVETÍTÉS 178
1. Az utazási ügynökségek szerepe 178
2. Az utazási ügynökségek funkciói 179
3. Az ügynökség típusai 181
4. Az utazási ügynökség szakértelme és hatásköre 183
5. A gazdálkodás alapkérdése a közvetítői díj 185
6. Utazási ügynökség alapítása 185
7. Az utazási iroda bejegyzése 186
Tizenharmadik fejezet
ELADÁSI FELTÉTELEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 187
1. Eladási feltételek 187
2. Turisztikai kínálat és kommunikációs rendszer 189
Tizennegyedik fejezet
AZ ÁLLAM SZEREPE A TURIZMUSBAN 193
1. A kormányzati részvétel jellemzői 193
2. Turizmuspolitika 196
2.1. Példák a nemzeti turizmuspolitika tartalmára és célmeghatározására 202
2.1.1. Ausztria 202
2.1.2. Svájc 203
2.1.3. Nagy-Britannia 204
2.1.4. Amerikai Egyesült Államok 205
2.1.5. Megjegyzés a példákhoz 205
2.1.6. A szelíd turizmus elvei és a turizmuspolitika 206
3. A turizmus tervezése 206
3.1. A turizmustervezés tartalma 207
3.2. A turizmustervezés szükségessége 207
3.3. A turizmus tervezésének folyamata 210
3.3.1. A turizmusfejlesztési elképzelések és célok megfogalmazása 210
3.3.2. Adatgyűjtés, kutatás, adatértelmezés, elemzés, hatásvizsgálat 211
3.3.3. Előzetes tervezés, jóváhagyás, végső terv 213
3.3.4. Megvalósítás, folyamatos értékelés 214
3.4. A tervkészítés felelőssége 215
3.4.1. A szelíd turizmus elveinek érvényesítése a fejlesztési stratégiában 216
4. Szabályozás és ellenőrzés a turizmusban 217
5. A kormány utasítások végrehajtása 219
6. Állami szektor - turizmus - Európai Közösség 221
Tizenötödik fejezet
MAGYARORSZÁG TURIZMUSIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 223
1. A magyar turisztikai kínálat minősítése 223
2. Az elmúlt évek turizmusának átfogó jellemzése 226
3. Magyarország turizmusának fejlesztési koncepciója 228
3.1. A turizmus fejlesztésének koncepcionális, fő irányai 228
3.2. A turizmus fejlesztésével elérhető célok 230
3.3. A fejlesztési koncepció megvalósításának feladatai 231
3.4. A koncepció megvalósításának eszközrendszere 232
3.5. A koncepció megvalósításától várható legfontosabb eredmények 234
4. Jogi szabályozás 235
4.1. A szabályozási eszközök áttekintése 235
4.2. A jogi szabályozás gyakorlata 235
5. Magyarország turizmusának szervezeti rendszere 238
Tizenhatodik fejezet
A VILÁG, EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI, ADATAI 245
1. A világturizmus jellemzői 245
2. Az európai turizmus jellemzői 249
3. Magyarország turizmusának jellemzői 251
3.1. Néhány fontosabb 1980., 1990. és 2000. évi adat 251
3.2. A 2000. év turizmusának jellemzői 252
IRODALOM 257
FÜGGELÉK 265
Manilai Nyilatkozat a világturizmus-ról 267
Hágai Nyilatkozat a turizmusról 272

Témakörök