Tartók statikája I.

Tartalom

Előszó III
Értelemzavaró sajtóhibák és helyesbítések X
ELSŐ RÉSZ.
Síkbeli erők. Nyomatékok.
Első fejezet. Az erő. Az erő jellemző adatai.
a) Az erő értelmezése 1
b) Az erő mennyisége 2
c) Az erő vektora 2
d) Az erő értelmezett egyenese 2
II. Az erő vetülete.
a) Az erő vetületének meghatározása 3
b) Az erő vektorának meghatározása két vetületéből 5
c) Több erő vetülete 6
III. Az erő nyomatéka.
a) Az erő nyomatékának meghatározása 6
b) Több erő nyomatéka valamely pontra 8
c) Az erő meghatározása két vetületéből és egy nyomatékából 8
d) Példák az erőnek meghatározására 9
Második fejezet. Eredő erő. Összetevő erők. I. Egyenértékűség, nullértékűség.
a) Az eredő erő 11
b) Egyensúlyozó erő 12
c) Egyenértékű és nullértékű erőcsoportok 12
d) Két erő azonossága 13
e) Két erő eredője és egyensúlyozó erője 14
f) Két párhuzamos erő eredője 16
II. Erőpárok.
a) Az erőpár eredője és egyensúlyozó erője 18
b) Egyenértékű erőpárok 19
c) Nullértékű erőpár 19
d) Több erőpár eredője és egyensúlyozó erője 19
III. Az erőnek két összetevője 20
IV. Több erő eredője és egyensúlyozó erője.
a) Egy ponton átmenő erők eredője és egyensúlyozó erője 21
b) Szétszórt erők eredője és egyensúlyozó erője. Egyensúlyi feltételek 24
c) A szétszórt erők eredőjének és egyensúlyozó erőjének meghatározása grafikus úton 30
V. Párhuzamos erők eredője és egyensúlyozó erője.
a) Analitikai eljárás 38
b) Grafikus eljárás 43
c) Egyenlő távolságú, egyenlő nagyságú párhuzamos erők kötélpoligonja 45
VI. Kötélpoligonok szerkesztése kétvonalú vektorpoligon segélyével.
a) A megadott erők nem párhuzamosak 46
b) A megadott erők párhuzamosak 48
VII. Kötélpoligonok szerkesztése előírt feltételekkel 49
VIII. P,..., Pn erőcsoport két összetevő vagy egyensúlyozó erője.
a) Analitikai eljárás 58
b) Grafikus eljárás 62
IX. Erők három összetevő vagy egyensúlyozó erője. 74
a) Culmann-féle eljárás 64
b) Ritter-féle eljárás 65
c) Hasonlóságon alapuló eljárás 66
d) Eljárás két nyomaték alapján 70
Harmadik fejezet. Megoszló erők eredője és egyensúlyozó erője 74
I. Analitikai eljárás.
a) Egyenletesen megoszló erők 75
b) p értéke 0-tól p-ig lineárisan változik 75
c) p értéke p1-től p2-ig lineárisan változik 75
d) px változása tetszőleges 76
II. Grafikus eljárás 76
a) Egyenletesen megoszló terhelés 78
b) A megoszló terhelés 0 és p között lineárisan változik 80
c) A megoszló erő p1 és p2 között lineárisan változik 82
d) A megoszló erő változása tetszőleges 82
Negyedik fejezet. Tetszőleges mennyiségek első és másodrendű nyomatéka. I. Tetszőleges mennyiségek elsőrendű nyomatéka
a) Analitikai eljárás 84
b) Grafikus eljárás 86
II. Törtmennyiségek elsőrendű nyomatékának meghatározása grafikus úton 87
III. Inercianyomatékok szerkesztése 91
a) Mohr eljárás 92
b) Culmann-féle eljárás 93
MÁSODIK RÉSZ.
Testekre ható erők.
Első fejezet. Testek felületén támadó erők 94
Második fejezet. Prizmatikus testekben fellépő belső erők. I. Másodrendű nyomatékok 97
II. A keresztmetszetre normális igénybevételek.
a) A keresztmetszetre ható eredő erő. Igénybevétel 104
b) Omega igénybevételek meghatározása 105
c) N erőnek és o igénybevételnek összefüggése 108
d) Igénybevételek felcserélhetősége 108
e) Belső mag 110
j) Az igénybevétel szélső értékeinek meghatározása a magvonal alapján 111
Alkalmazások.
a) Az erők síkja egyik főtengelyen (v) megy át 112
b) Az erők síkja nem megy át egyik főtengelyen sem 115
c) A magvonal meghatározása 118
III. Nyíró igénybevételek.
a) Az erők sikja egyik főtengelyen megy át- 122
a) Nyírás 122
b) Nyírás és hajlítás 122
c) Nyírás, hajlítás és abszolút erő 126
b) Az erők sikja egyik főtengelyen sem megy át 127
IV. Különböző síkokban keletkező igénybevételek összefüggése 127
Alkalmazás 132
V. Csak nyomásnak ellenálló tartó 134
VI. Nem prismatikus és görbevonalú tartókban keletkező belső feszültségek 140
VII. Kapcsoló csukló 140
HARMADIK RÉSZ.
Alakzatok.
Első fejezet. Alakzatok merevsége 145
Második fejezet. Labilis alakzatok I. Kapcsoló csukló 147
II. Kapcsoló rúd 149
III. Kapcsoló rudazat 154
IV. Zárt rudazat 156
V. Hajlékony kötél 158
VI. Rudazatra és hajlékony kötélre vonatkozó példák.
a) Lánctartó 160
b) Vonólánc 164
c) Drótkötélpályák vonó és tartó kötele 165
VII. Kapcsoló alakzat 175
VIII. Képzelt kapcsoló csukló 179
Harmadik fejezet. Merev alakzatok I. Két merev alakzat kapcsolása egy rúddal és egy csuklóval 182
II. Két merev alakzat kapcsolása három rúddal 184
III. Két merev alakzat kapcsolása egy csuklóval és egy merev alakzattal 188
IV. Három közössíkú merev alakzat kapcsolása három csuklóval 190
V. Rácsos alakzatok 195
VI. A rácsos alakzat rúderőinek meghatározása.
a) Analitikai eljárás 198
b) Grafikus eljárás 201
c) Cremona-féle erőtervek 202
d) Egyes rúderők meghatározása 207
VII. Két alakzat kapcsolása befogással 207
VIII. Két merev alakzat kapcsolása tetszőleges számú csuklóval 211
a) R1 eredő erő M1 nyomatékú erőpárral egyenértékű 212
b) R1 eredő erő zérustól eltérő nagyságú és ponton megy át 214
c) R1 eredő erő zérustól eltérő nagyságú és nem megy át S ponton 214
IX. Két alakzat kapcsolata érintkezés útján. Lapratámaszkodás 215
X. Képzelt kapcsoló rudak 216
NEGYEDIK RÉSZ.
Konzoltartók. Kéttámaszú gerendatartók.
A tartó fogalma 220
Első fejezet. Konzoltartó.
a) A konzoltartó tengelyvonala és a támadó erők tetszőlegesek 220
b) A konzoltártó tengelye egyenes, az erők a tengelyre merőlegesek 224
Második fejezet. Kéttámaszú gerendatartók. A) Teljes falú kéttámaszú gerendatartók. I. Közvetlen terhelés 228
a) A tartó tengely vonala és az erők iránya tetszőleges 229
b) A támasztó erők az ismert egyenesű reakcióval párhuzamosak 230
1. A támadó erők koncentráltak 230
2. A támadó erő egyenletesen megoszló erő 236
3. A támadó erő részben koncentrált, részben megoszló 233
4. A terhelő erő lineárisan változó megoszló erő 241
5. A támadó erők a tartó súly vonalával párhuzamosak 244
c) A tartó támaszain túlnyúlik 247
1. Az erők iránya tetszőleges 247
2. Az erők az ismert egyenesű reakcióval párhuzamosak 248
II. Közvetett terhelés.
a) Egyszeres átvitel 251
b) Kétszeres átvitel 253
c) Térbeli átvitel 256
d) Példák a térbeli átvitelre 259
B) Két ponton támaszkodó rácsos gerendatartók 262
III. A kéttámaszú rácsos gerendatartó összes rúderőinek meghatározása.
a) A támadó erők az ismert egyenesű reakcióerővel párhuzamosak 265
b) A támadó erők az ismert egyenesű reakcióerővel nem párhuzamosak 270
c) A rácsos tartó toldva van 273
d) A rácsos tartónak közbenső csomópontjai vannak 276
IV. Kéttámaszú rácsos gerendatartó egyes rúderőinek meghatározása.
a) A támadó erők az ismert egyenesű reakcióerővel párhuzamosak 284
1. Az övek vonala poligonális, a rácsozat szimmetrikus 284
2. Az övek vonala poligonális, a rácsozat oszlopos 292
3. Az övek párhuzamosak 297
b) A támadó erők az ismert egyenesű reakcióval nem párhuzamosak 300
V. Pótátlós tartók.
a) Az övek párhuzamosak 303
b) Az övek nem párhuzamosak 307
VI. A többszörös rendszerű párhuzamos övű tartók (Megközelítő eljárás) 310
ÖTÖDIK RÉSZ.
Teljes tartók. Tartók.
Első fejezet. Különböző tartótípusok. I. Gerendatartók.
a) Kéttámaszú gerendatartók 319
b) Többtámaszú gerendatartók 322
II. Háromcsuklós ívtartó 336
III. Függő tartók 337
IV. Kapcsoló alakzatokkal bíró tartók 347
V. Kerettartók.
a) Egyszerű kerettartók 349
b) Emeletes kerettartó 356
Második fejezet. Statikailag határozott és határozatlan merev tartók 366
a) Statikailag határozott merev tartók 367
b) Statikailag határozatlan merev tartók 368
c) A statikailag határozatlan merev tartók erőjátéka 381
d) Valóságos és képzelt rudak hosszúságváltozása 384
a) Szükséges rudak 384
b) Fölös rudak 388
c) Hőmérséklet hatása 388
e) A tartó támasztó helyeinek elmozdulása 389
Harmadik fejezet. Rúdpótlás.
a) Egy rúd pótlása 393
b) Több rúd pótlása 399
c) A rúdpótlással előállított tartó erőjátéka 404
Negyedik fejezet. Kis mozgások.
a) A rugalmas alakváltozás hatása a belső erőkre 404
b) A kis mozgások jelentősége 406

Témakörök