Társadalomtudomány mint természettudomány

Előszó

Amiről itt szó lesz: a társadalmi élet tudományáról, azt valami egészen új tudománynak kell tekintenünk. Többet aligha foglalkoztak valamivel, mint a társadalommal, társadalmi élettel - hiszen történelem, irodalom, mindenféle filozófia, minden politika, gazdaságtan, tulajdonkép mind ezzel foglalkoztak és foglalkoznak - és mégis a társadalmi élet tulajdonképeni tudománya még egész ismeretlen birodalma tudásunknak. Azt hiszem, ez teljes valójában ki fog tűnni azok előtt, akik az itt következőkön végigmennek. Mégis, kiindulási pontul egy dolgot előre is ki lehet emelni. Azt, hogy természettudományként még nem foglakoztak a társadalomtudománnyak. Sőt a legtudákosabb könyvek egyenesen meg is tagadják a kettő között a közösséget és a társadalmi életet olybá szeretik feltüntetni, mint az emberi szellem, okosság és az ember célszerüségi érzékének saját alkotását, amit már semmiféle természeti törvények nem alakítanak. Pedig épen természettudományként és a természettudomány szigorú módszerével foglalkozva a társadalmi élet keletkezésével, fejlődésével, jelenségeivel, oly csodálatos és meglepő megvilágítások elé jutunk, amelyek elől nem is lehet aztán tovább elzárkózni. Sőt azt hiszem, mihamar mindenki arra a meggyőződésre jut, hogy mindazt, ami a társadalmi élet keretébe tartozik, valójában nem is lehet máskép vizsgálni és kezelni, mint a természettudományok szempontjából és módszerével. Igy odaállítva a dolgot, sokan talán még csak pusztán elméleti értéket volnának hajlandók ennek a természettudományi nézésnek is tulajdonítani. Amint tényleg mindaz, ami társadalomtudomány, szociológia, mindezideig úgyszólván csak elméleti dolog, elmélkedés is maradt, aminek a gyakorlati eleven élethez alig volt és van köze. Azonban természettudományilag kezelve mindazokat a dolgokat, ki fog tűnni, hogy itt aztán már nem puszta elméleti jelentőségű eredmények elé kerülünk, hanem tudásunk számára szinte a legfontosabb gyakorlati értékű momentumok elé vezettetünk. És pedig társadalmi életünk jövendő alakulása problémáinak megoldása elé. Az előttünk álló jövőbe nyerünk pozitív bepillantást. Meghatározhatjuk természettudományi exactituditással azt, ami elé megyünk, ami következik. Az eddig mindig bizonytalan jövő egy teljesen ismert felderítő folyamattá válik. Ami, főleg oly időkben, aminőket most élünk, amikor a legbonyolultabb társadalmi és politikai válságok forronganak s a legóriásibb átalakulások készülnek, a lehető legfontosabb dolga lehet emberi ismeretkörünknek. Hogy ezekhez az ismeretekhez azonban hozzájuthatunk, természetes, mihelyst mindazok a dolgok, jelenségek, amelyekről a társadalmi élet keretében szó van, természettudományilag kezelhetők. Mert hisz a természettudomány minden terén épen az a tudomány, mely megismerteti velünk az események bekövetkezésének törvényeit és így segítségükkel előre megtudhatjuk, hogy minden egyes esetben minek kell történni. Igy meg tudjuk határozni, hogy egy megindult mozgás, egy megindult folyamat miként halad és mi annak a természetileg kényszerű eredménye. Azaz előre tudjuk, hogy mi fog ott történni, mi lesz? Mert hisz ez azokból a törvényekből, amelyek működnek, egyenesen és törvényszerűen következik s más nem történhetik, nem következhetik, mint ami a társadalmi élet folyásával is. Mihelyst ismerjük a természeti törvényeket, amelyek szerint eddig haladt, alakult, akkor ugyanazon természeti törvényeknek kell elibénk tárni azt is, hogy ezek szerint egyébnek mint ennek és ennek nem lehet történni. Azaz: a jövő egy pontosan és előre meghatározható valamivé válik... Vissza