Társadalomstatisztika

Tartalom

Bevezetés 5
I. rész: Általános statisztika
1. § A statisztika története és mai szervezete 6
1.1. A statisztika tudomány története 6
1.2. A statisztika tudományának kialakulása és fejlődése Magyarországon 8
1.3. A hazai statisztikai szolgálat kialakulása és mai szervezete 9
1.4. A statisztika nemzetközi szervei 10
1.5. A statisztikai kiadványokról 11
2. § A statisztika alapfogalmai 13
2.1. A statisztika fogalmáról 13
2.2. A statisztikai sokaságról 14
2.3. A statisztikai munka fázisairól 16
2.31. A statisztikai megfigyelések 17
2.32. A statisztikai adatok feldolgozásáról 20
2.33. A statisztikai adatok elemzéséről 21
3. § A statisztikai adatok rendezésének és szemléltetésének eszközeiről 23
3.1. A csoportosításról 23
3.2. A statisztika sorokról 24
3.21. Mennyiségi sorok 24
3.22. Minőségi sorok 28
3.23. Idősorok 29
3.24. Területi sorok 31
3.25. Leíró sorok 32
3.3. A statisztikai táblákról 33
4. § A statisztikai viszonyszámokról 37
4.1. A viszonyszámokról általában 37
4.2. A megoszlási viszonyszámokról 38
4.3. A dinamikus vagy fejlődési viszonyszámokról 39
4.4. Az intenzitási viszonyszámokról 41
5. § A középértékekről és a szóródásról 43
5.1. A középértékek és a statisztika 43
5.2. A mediánról 44
5.3. A móduszról 46
5.4. A számtani (aritmetikai) átlagról 47
5.5. Mértani (geometriai) átlag 50
5.6. A harmonikus átlagról - 52
5.7. A négyzetes (quadratikus) átlagról 54
5.8. A szóródás (diszperzió) 55
5.9. A szimmetria és az aszimmetria méréséről 59
6. § A nagy számok törvényéről és a reprezentatív megfigyelésről 63
6.1. A társadalmi élet tömegjelenségeiről 63
6.2. A nagy számok törvényéről 64
6.3. A valószínűségi változók és a társadalmi statisztika 66
6.4. A reprezentatív megfigyelés jellemzői 68
6.5. A mintasokaság kiválasztásának módszereiről 69
6.6. A reprezentatív megfigyelés eredményeinek felhasználásáról 71
7. § Az indexszámításról 75
7.1. Az indexszámítás általános elvei 75
7.2. A gazdasági alapindexek számításáról 76
7.21. Az értékindex 76
7.22. A volumenindex 78
7.23. Az árindex 80
7.24. Az indexszámok, mint a dinamikus viszonyszámok átlagai 82
7.3. A standardizáláson alapuló indexekről 85
7.31. A standardizálásról 85
7.32. A standardizáláson alapuló indexek számításáról 87
8. § A jelenségek közötti összefüggések méréséről 91
8.1. A jelenségek közötti kapcsolatok típusairól 91
8.2. Az asszociáció méréséről 93
8.3. A korrelációszámításról 93
9. § Az idősorokról és elemzésükről 100
9.1. A trend (alapirányzat) meghatározásáról 101
9.11. A trendvonal grafikus meghatározásáról 101
9.12. A mozgó átlagolásról 102
9.13. A trendvonal analitikus meghatározásáról 103
9.2. A szezonális eltérésekről és a szezonindex meghatározásáról 107
9.3. Az interpolációról és az extrapolációról 108
II. rész: Igazságügyi statisztika
10. § Az igazságügyi statisztika fogalma és története 110
10.1. Az igazságügyi statisztika rendszere, fogalma és célja 110
10.2. Az igazságügyi statisztika adatainak felhasználási lehetőségei 112
10.3. A bűnügyi statisztika kezdetei és kialakulása hazánkban 114
11. § A bűnügyi statisztikáról 116
11.1. A bűnözés terjedelmének számbavételi lehetőségeiről és problémáiról... 117
112. A latens bűnözésről 120
11.3. A közvádas bűncselekmények sértettjeiről 122
11.4. A bűnözés megoszlásának elemzéséről 125
11.5. A bűnözés terjedelmének időbeni változása 127
11.6. A bűnügyi prognózisok készítéséről 129
11.7. A bűnözés egyedi jelenségéről 131
11.8. A bűnözésre vonatkozó adatok nemzetközi összehasonlításról 132
12. § Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztikáról 134
12.1. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika
adatgyűjtési rendszeréről 134
12.2. Az ismertté vált közvádas bűncselekményekről 135
12.21.Hogyan válnak „ismertté" a közvádas bűncselekmények? 135
12.22. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 136
12.23. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények megoszlása 137
12.24. A feljelentések alapján tett intézkedésekről 144
12.25. Az ismertté vált bűnelkövetők számának alakulásáról 147
13. § A büntetőbírósági statisztikáról 150
13.1. Az ügyforgalmi statisztikáról 150
13.2. A vádlottak számának alakulásáról 153
13.3. A jogerősen elítéltekről 154
13.31. A jogerősen elítéltek számának alakulása 154
13.32. A jogerősen elítéltek bűncselekmények szerinti megoszlásáról 156
13.33. A jogerősen elítéltek demográfiai struktúrájáról 159
13.34. Az alkoholizmus és a bűnözés kapcsolatáról 168
13.4. A büntetések statisztikájáról 169
13.5. A fellebbezések alakulása a büntető ügyekben 172
13.6. Az elítéltek előéletéről 173
14. § A büntetés-végrehajtási intézetek statisztikájáról 176
15. § A polgári jogi statisztikáról 179
15.1. A polgári perek statisztikájáról 179
15.2. A gazdasági perek számának alakulásáról 180
15.3. A munkaügyi perekről 180
III. rész: Népességstatisztika
16. § A demográfia fogalma és rendszere 184
16.1. A demográfia fogalma 184
16.2. A népességstatisztikai adatgyűjtésekről 185
16.21. A népszámlálásokról 185
16.22. A népmozgalom statisztikai megfigyeléséről 188
16.3. A népességstatisztika legfontosabb nemzetközi szervezetei 189
16.4. A magyar népességstatisztika adatforrásai 190
16.5. A demográfia művelésének kialakulása Magyarországon 190
17. § A népesség számának és összetételének alakulása 192
17.1. A népesség számának alakulása és a népszámlálások 192
17.2. A világ népességszámának alakulásáról 200
17.3. A népesség megoszlásának alakulásáról 202
17.30. A népesség és a terület 202
17.31. A népesség és a település 203
17.32. A népesség nem- és életkor szerinti megoszlásáról 207
17.33. A népesség családi állapot szerinti megoszlása 216
17.34. A család és a háztartás 220
17.35. Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő tanulók (hallgatók) létszámának alakulása 224
17.36. A népesség iskolázottságának alakulása 227
17.37. A népesség gazdasági aktivitása 229
17.38. A népesség nemzetiség szerinti megoszlása Magyarországon és a világon élő magyarság 233
17.39. A népesség vallás szerinti megoszlása 238
18. § A természetes és a mechanikus népmozgalom 240
18.1. A házasságkötés alakulásának demográfiai elemzése 240
18.10. A házasságkötések számának alakulásáról 242
18.11. A házasságkötési arányszámok társadalmi-gazdasági különbségei 243
18.20. A válások statisztikai elemzése 245
18.21. A válások számának alakulása 247
18.22. Az özvegyülésről 249
18.23. A házasságok mérlege 250
18.24. A különválásról 250
18.3. A születések statisztikája 251
18.30. A születési mozgalom demográfiai jelentősége 251
18.31. A születési statisztika legfontosabb fogalmai 252
18.32. A születési statisztika mutatószámai 253
18.33. A születések számának nemzetközi alakulása 256
18.34. Az újszülöttek megoszlása különféle ismérvek szerint 256
18.35. A szülő nők demográfiai és társadalmi-gazdasági struktúrája 258
18.4. A családtervezésről 261
18.40. A családtervezés fogalma, elterjedtsége 261
18.41. A fogamzásgátlás 263
18.42. A terhesség megszakítása 263
18.43. A fogamzás elősegítésének különböző lehetőségeiről 265
18.44. Az örökbefogadásról 266
18.5. A halandóság demográfiai elemzéséről 267
18.50. A halandóság alakulásának demográfiai jelentősége 267
18.51. A halálozási statisztika fontosabb fogalmai és mutatószámai 267
18.52. A halandósági tábla 270
18.53. A halandóság alakulása 272
18.54. A halandóság változó okairól 276
18.6. A népesség reprodukciójának megfigyelése 279
18.60. A reprodukciós arányszámok 279
18.7. A vándormozgalom alakulásáról 283
18.70. A vándorlási statisztika alapfogalmai és fontosabb mutatószámai 283
19. § A népesség-előreszámításról 289
Felhasznált irodalom 295

Témakörök