1.062.349

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Társadalombiztosítás '95

Biztosítási kötelezettség - A járulékfizetés új szabályai/Nyilvántartás és adatszolgáltatás/Az új Társadalombiztosítási Igazolványról

Szerkesztő

Kiadó: Média Team
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 87 oldal
Sorozatcím: Vállalkozási praktikák
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-853-523-7
Megjegyzés: Kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyarországi társadalombiztosítási járulék világviszonylatban is igen magas. Jelenleg már negyvennégy százalék, amely a társadalombiztosítás szétválasztása óta megbontásra került, ebből 24,5... Tovább

Előszó

A magyarországi társadalombiztosítási járulék világviszonylatban is igen magas. Jelenleg már negyvennégy százalék, amely a társadalombiztosítás szétválasztása óta megbontásra került, ebből 24,5 százalék a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 19,5 százalék pedig az Egészségbiztosítási Alapot illeti. A biztosítási kötelezettség alá eső személyek maguk négyszázalékos egészségbiztosítási és hatszázalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek. Míg a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járuléknak nincs felső határa, addig az egészségbiztosítást és a nyugdíjjárulékot csak meghatározott jövedelemhatárig (napi 2500 forintig) lehet fizetni. Ez azzal is jár, hogy az egyes társadalombiztosítási ellátások (például: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, nyugdíj) alapjául sem lehet ennél nagyobb összeget beszámítani. A munkaadónak és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja - eléggé sajnálatos módon - nem esik egybe. Jó néhány olyan juttatás van, ami után csak a munkáltató fizet társadalombiztosítási járulékot, a biztosított nem fizethet utána sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot. Így aztán ezen esetekben olyan társadalombiztosítási elvonásról van szó, amely után semmiféle ellátási kötelezettség nincs. A társadalombiztosítás keresetarányos ellátásait ugyanis csak azokból a jövedelmekből lehet számítani, amely után egészségbiztosítási, vagy nyugdíjjáruléki-fizetési kötelezettség áll fenn. Vissza

Tartalom

Bevezetés3
A biztosítási kötelezettség5
A biztosítottak köre5
A foglalkoztatott személyek biztosítása6
A munkanélküli személyek10
Egyéni vállalkozók11
A társas vállalkozások15
A megbízási, a bedolgozói és a vállakozási jellegű jogviszony18
A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak köre22
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak23
A baleseti ellátásra jogosultak25
A biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyok27
A biztosítás kizártsága27
A nemzetközi egyezmények28
Ellátásra jogosultság megállapodás alapján28
Járulékkifizetési kötelezettség30
Járulékfizetés foglalkoztatott személyek esetében30
A munkáltató járulékfizetése30
A foglalkoztatottak járulékfizetése33
Járulékfizetés a segítő családtag és a szakmunkástanuló esetében35
Járulékfizetés munkanélküli személyek esetén36
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése37
Tevékenységet kezdőnek már nem minősülő főfoglalkozású egyéni vállalkozó39
Tevékenységet kezdő és főfoglalkozású egyéni vállalkozó39
Tevékenységet kezdőnek már nem minősülő kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó40
Tevékenységet kezdő kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó40
Járulékfizetés alóli mentesség41
Járulékfizetés társas vállalkozás esetén41
A főfoglalkozású társas vállalkozó utáni járulékfizetés42
A főfoglalkozású társas vállalkozó járulékfizetése42
A járulékelszámolási lap vezetésének kötelezettsége43
A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó utáni baleseti járulékfizetési kötelezettség43
A járulékfizetési kötelezettség teljesítése44
Járulékbevallás45
A késedelmes teljesítés46
Méltányosság47
Nyilvántartás és adatszolgáltatás49
Társadalombiztosítási célú adatszolgáltatás50
Az egyéni és társas vállalkozók bejelentési kötelezettsége51
A bejelentések teljesítése53
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő nyilvántartása54
A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lap vezetése55
Nyilvántartó lap vezetése társas vállalkozóról és a társas vállalkozó segítő családtagjáról58
Nyilvántartó lap vezetése egyéni vállalkozóról és az általa foglalkoztatott biztosítottakról59
Nyilvántartó lap vezetése megállapodás alapján járulékot fizető személyről60
A nyilvántartó lapok tárolása, lezárása60
A nyilvántartó lap társadalombiztosítási szervhez történő beküldése61
Az új Társadalombiztosítási Igazolványról62
Előzmények62
A Társadalombiztosítási Igazolvány célja62
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása62
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ)63
A háziorvos választás63
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak64
A biztosítottak 64
A biztosított eltartott hozzátartozói64
Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak64
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak megállapodás alapján65
Az Igazolvány kiadása, igénylés, bejelentési kötelezettség66
A biztosítottak bejelentőlapjának kitöltése67
Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentőlapjának kitöltése68
A bejelentőlapokkal kapcsolatos eljárás69
Átadás előtt71
Az igazolvány cseréje, pótlása71
Az 1995. március 31-i adatszolgáltatási kötelezettség71
Társadalombiztosítási célra használt nyomtatványok72
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Társadalombiztosítás '95 Társadalombiztosítás '95 Társadalombiztosítás '95

A borító enyhén foltos, néhány lapon színes sorkiemelés található.

Állapot:
1.540 Ft
770 ,-Ft 50
4 pont kapható
Kosárba