Társadalom és viselet

Előszó

Részlet:
"A címben jelzett kérdést a két alföldi, Tisza-parti mezővárosban (oppidiumban) három forrástípus: leírások, invertáriumok és fényképek alapján vizsgáljuk. A három forrás adatait rajzok készítésére is felhasználjuk.
Szentes, a nagyobb, társadalmilag jobban tagolt helység népi (paraszti és iparos) öltözködését a század elejéről református egyházi feljegyzések és a század végéről fényképek alapján mutatjuk be. Kis Bálint református pap az egyház tagjainak viseletét a XIX. század tizes, húszas éveiből nem, életkor, társadalmi rétegek és évszakok szerint írja le. Ezek a plasztikus leírások kisgyermekek és felnőttek, béreslegények és tehetős gazdák, szolgálólányok és előkelő asszonyok veseletét - egyik esetben vázlatosabb, másik esetben részletesebb - rajzának elkészítését teszik lehetővé. A század második feléből, végéről származó fotókon nagygazda, középparaszt családok tagjai jelennek meg.
Csongrádról az 1854-60 közötti időszakból nagy mennyiségű hagyatéki leltár maradt ránk. (Szentesről ilyen forrásunk nincs.) Ezekből az 1855. évi leltárakból a viseleti darabokat is tartalmazókat mutatjuk be. Váry Gellért, katolikus (piarista) paptanár a szülőhelye történetéről, népéletéről, annak 1850-1900 között változásairól, ebben a paraszti, az iparos és polgári viseletről is ír. Az öltözködést néhány rajzon is bemutatja. Leírásai és az invertáriumok adatai jól kiegészítik egymást." Vissza