Társadalom és honvédelem 2000/3.

Előszó

A harmadik évezred küszöbén a fegyveres erőkkel kapcsolatos nézetek átalakulása szembetűnő. Az egyre szélesedő társadalmi nyilvánosság eredményeképpen a haderők nagyságáról, összetételéről, fejlesztésükről és jövőbeni küldetésükről széleskörű viták zajlanak világszerte. Ebből adódóan illetve a biztonság dimenzióinak kiszélesedésével a fegyveres erők társadalomban betöltött helye és szerepe szintén változáson megy keresztül. ugyanis századunk közepéig az a biztonságfelfogás volt általánosan elfogadott, hogy a biztonságot elsősorban katonai oldalról fenyegetik és erre a legmegfelelőbb válasz katonai erővel adható. mára egyre elfogadottabbá válik az a paradigma,mely szerint a biztonság dimenziói kiszélesedtek, a korábban tapasztalható nagyfokú katonai veszélyezettség szerepe csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a fegyveres erők korábbi meghatározó szerepe hátrébb került a biztonságpolitika eszköztárában és a gazdasági diplomáciai eszközök kaptak nagyobb szerepet. Másrészről napjainkban a biztonság garantálása egyre kevésbé valósítható meg nemzeti keretek között, hiszen a kihívások és kockázatok olyan jellegűek (etnikai, vallási szubregionális konfliktusok, terrorizmus) és szinte kizárólag nemzetközi szinten jelentkeznek, ezért ezekre a leghatékonyabban szövetségi keretek között lehet és célszerű felkészülni. Egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország ez a biztonságstratégia még inkább igazolható. Vissza