Társadalom és gazdaság Közép- és Kelet-Európában 2000/2.

Előszó

Részlet a könyvből:

A globalizáció sokféleképpen értelmezett fogalma és széles sávon kibontakozó folyamata századvégünk egyik legdivatosabb elméleti kérdésévé vált. A "semmi új a nap alatt" mondás bölcsességét igazolja, hogy Shakespeare már kerek négy évszázaddal ezelőtt színpadnak tekintette a világot, amelynek csupán szereplői a férfiak és nők. Adam Smith több mint két évszázada felismerte, hogy a kereskedelmi áramlások korlátainak lebontása, a gazdasági szereplők tevékenységi szabadságának kiteljesítése természetessé és gyorsabbá teszi a fejlődést. Több mint másfél évszázaddal ezelőtt List rámutatott, hogy a gazdasági élet szereplőinek és a gazdasági áramlásoknak megnövekedett szabadsága - ellenható erők hiányában - növekvő mértékben differenciálja és hierarchizálja a társadalmi-gazdasági élet szereplőit, hiszen a megnövekedett szabadság előnyei, jótékony hatásai egyértelműen a legversenyképesebb, legnagyobb alkuerővel rendelkező országokra és gazdasági egységekre összpontosulnak. Másfélszázados visszapillantásban sem vitathatjuk, legfeljebb gazdagíthatjuk a tudomány korai megállapításait. A shakespeari világszínpad főrendezője már jó ideje a piac.
Századunk második harmadában a világgazdaság globális integrálódása még viszonylag lassúbb ütemben bontakozott ki. Az elmúlt évtizedben viszont a folyamatok sebessége felgyorsult, s a globalizáció hordozó erői mennyiségileg is túlsúlyra jutottak. Politikai oldalról a Szovjetunió összeomlásának, s több centralizált politikai rendszerű ország átalakulásának következményei erősítették a folyamatot. Vissza