Társadalmi rétegződés és jövedelmek

Fülszöveg

Az utóbbi két évtizedben nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetének alakulása, a jövedelmi viszonyok rétegződésre gyakorolt hatásának megismerése iránt. Ez főleg azzal magyarázható, hogy társadalmunk rétegződésében mélyreható változások mentek végbe az elmúlt időszakban, olyanok, amelyek nemcsak jelenünket, hanem társadalmunk fejlődésének távlatait is alapjaiban érintik.
A tudományos kutatók figyelme - a társadalomirányítás szükségleteinek kielégítése érdekében - az utóbbi években egyre fokozottabban forult az osztály- és rétegszerkezetben, valamint a jövedelmi viszonyokban végbement társadalmi változások felé. Elég csak arra utalni, hogy a középtávú kutatási terv keretében "A mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezete" címen önálló téma alakul ki, összefogva a társadalmi rétegződés feltárásával kapcsolatos számos szerteágazó vizsgálatot.
A középtávú kutatási terv a témára vonatkozóan három fő feladatot fogalmazott meg. Ezek a következők:
a) az osztályképző ismérvek alkalmazása a mai magyar társadalomra;
b) az 1970-es évek magyar társadalma osztályainak és rétegeinek leírása, az egyes osztályok és rétegek belső tagozódása;
c) az osztályok és rétegek közeledésének tencenciái, a közeledést megalpozó gazdasági és társadalmi folyamatok bemutatása.
Emellett a középtávú kutatási terven belül több kutatási irányban folyik a mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetének vizsgálat.
Ezek a következő kérdésekre keresik a választ:
- a társadalmi struktúra történeti alakulása (a polgári korszak, valamint a szocializmus alapjainak kiépítése);
- az osztályviszonyok jelenlegi szerepe a társadalmi struktúrában;
- az osztályok fejlődésének tendenciái;
- társadalmunk rétegződésének jelenkori állapota, a rétegződés determinánsai;
- a társadalompolitika, a jövedelempolitika és a társadalmi struktúra összefüggései;
- a gazdaságpolitika hatása a társadalmi struktúra alakulására;
- a "másodlagos gazdaság" módosító szerepe;
- a társadalmi mobilitás és annak hatása a társadalom szerkezetére;
- a települési szerkezet és a regionális fejlesztés struktúraalakító szerepe;
- az iskolarendszer és a társadalmi struktúra;
- a munkásosztály belső rétegződése és annak dinamikája;
- a termelőszövetkezeti dolgozók belső rétegződése;
- az értelmiség belső rétegződése;
- a társadalmi egyenlőtlenségek tudati tükrőződése és az ezzel kapcsolatos értékorientációk.
A Központi Statisztika Hivatal (a továbbiakban: KSH) négy kutatási irány felelőse (ezek: a rétegződés és determinánsai, a jövedelemelosztás és a társadalmis struktúra, a társadalmi mobilitás, a települési szerkezet és a társadalmi struktúra). Emellett a KSH az osztály- és rétegstruktúrára, valamint a jövedelemeloszlásra vonatkozó népszámlálási és munkaügyi statisztika, továbbá egyéb reprezentatív feltételek (ELAR) eredményeivel a tudományos kutatás adatbázisát szolgáltatja.
A KSH-ban a társadalmi folyamatokról, a magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetének, jövedelmi viszonyainak alakulásáról hatalmas mennyiségű statisztikai információ gyűlt össze. Ennek kiaknázása nagy társadalmi és politikai jelentőségű a társadalomirányítás és a tudatformálás szempontjából. A gazdag statisztikai adatbázis tudományos feldolgozása nagymértékben hozzásegíthet ahhoz, hogy társadalmunk valóságát minél jobban megismerhessük és a végbemenő folyamatokról reális képet alakíthassunk ki.
E helyen mondok köszönetet mindazoknak, akik a forrásanyagok összegyűjtése, kiválogatása és rendszerezése során a segítségemre voltak. Külön köszönettel tartozom azon munkatársaimnak, akik gondos munkájukkal a könyv szerkesztésében és lektorálásában közreműködtek.
A szerző Vissza