Társadalmi kérdés és etika

Tartalom

Előszó 5
Gazdasági liberalizmus és szociálizmus 7
ELSŐ RÉSZ.
A marxista amorális irány vizsgálata.
A) Pozitív ismertetés.
1. A marxizmus bölcseleti alapja és anyagelvi kiindulópontja 14
2. Marxék tana, mely szerint a gazdasági osztályharccal az erkölcstan is változik 17
3. Marx téves felfogása a szeretetről, mint társadalmi mozgató erőről 21
4. Marxék föltevése, mely szerint a hegeli dialektikai törvény az etikai rúgót fölöslegessé teszi 23
5. Állítólagos termelési törvények, a melyek az erkölcsi együttható közreműködését kizárják 27
6. Marx és Engels téves nézetei az önzés és az altruizmus szerepéről a társadalmi életben 30
7. A marxizmus állásfoglalása az etizáló társadalmi mozgalom ellen 31
B) A marxisták etikai nézeteinek birálata.
1. Marx amoralizmusa az anyagelvi alappal együtt megdől 33
2. Az erkölcs nem mondható a gazdasági alapszerkezet merő visszatükröződésének 38
3. Vannak általános érvényű erkölcsi parancsok 42
4. Az etikai szabályok az osztályok fölött állanak 46
5. A Hegel-féle álokoskodás az etika közreműködését fölöslegessé nem teszi 52
6. A marxizmus nemzetgazdaságtani tévedései és az erkölcsi együttható erők 59
7. A szeretet és az igazságosság igazi szerepe a társadalmi kérdés megoldásában 69
8. Az eszmék, mint szociális tényezők 72
9. Marxék és a mi marxistáink önmaguknak mondanak ellent 79
10. Az egoizmus és az altruizmus kölcsönös viszonya a mai társadalomban 87
11. Miképen lehet és kell az etikai tényező erejét hatványozni. Irányelvek 92
MÁSODIK RÉSZ.
A modern bölcselők szociáletikai iránya.
A) Átmenet és a kérdés fölállítása.
Nemzetgazdászok és modern bölcselők egybehangzó Ítélete arról, hogy az erkölcs elveit a gazdasági és a társadalmi életben rehabilitálni kell 101
B) Az angol autonóm erkölcstan kudarca a nemzetgazdasági életben.
1. Az ökonómia és az etika szoros összefüggése a smithianizmusban 114
2. Az önzés mételye Smith Adám etikájában és nemzetgazdaságtanában, s e métely káros hatásai 118
3. A keresztény etika szurrogátuma Smith rendszerében és ezen szurrogátum tehetetlensége az önzéssel és az ember antiszociális hajlamaival szemben 131
C) Az újabb modern erkölcsbölcseleti rendszerek képtelensége a nemzetgazdaságtan és a nemzetgazdasági élet regenerációjára.
4. Kant etikája. Miért nem képes Kant erkölcstana a gazdasági és a társadalmi életre számbavehető befolyást gyakorolni? 148
5. Schopenhauer erkölcsbölcselete az etizáló szociális irány céljaira hasznavehetetlen 169
6. Az altruizmus etikájának benső ellentmondásai és csekély regeneratív ereje 183
7. A kultúrhaladás etikája önzetlen és kitartó tevékenységre serkenteni nem képes 192
8. A darwinizmus erkölcstana és a társadalom bomlása 199
9. Az erkölcsparancs természetes szankciójának elégtelensége tekintettel az etika mai föladataira 205
10. A keresztény etika ereje és hivatása a mai társadalmi viszonyok között.
Összefoglalás 212

Témakörök