Társadalmi idő - Szabadidő

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az 1992 áprilisában megrendezett konferencia elmének megfogalmazásában is már az a törekvés nyilvánult meg, hogy a szabadidő kérdéskörét egy a korábbinál tágabb, szociális, gazdasági, kulturális összefüggésben, történetiségében, a társadalmi időalap részeként kell és lehet értelmezni, vizsgálni.
Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy egy társadalom életében nap mint nap, hétről hétre, évről évre lepergő idő, a társadalmi időalap, a nemzeti vagyon alapvető része. Erre a vagyonra, ennek hasznosítására, felhasználási módjára vezethető vissza mindenféle szegénység vagy gazdagság, nyomor vagy jólét, diktatúra vagy demokrácia. Ezzel a vagyonnal csak akkor lehet jól és hatékonyan bánni, ha az ország vezetése, a munkahelyek, a családok és az egyének egyaránt tisztában vannak értékével, és mint értékkel, megfelelően gazdálkodnak az idővel. Ha e láncolat bármely pontján leértékelődik az idő, az a rendszer egészére hatással van: egy rosszul szervezett gazdaságban lehetetlenné válik az egyén számára is a helyes időgazdálkodás, de az önerejét és idejét mélyen alábecsülő tömegek esetén sem lehetséges racionálisan, hatékonyan működtetni egy ország Intézményrendszerét, gazdaságát. Kizárólag az emberi főkben felhalmozott tudás és az Időben kialakított készségek gazdagsága lehet alapja bármiféle gazdálkodásnak. A tudásnak, a készségeknek és mindezekben a gyakorlás, felhasználás igényének az egyének, családok szintjén kell kialakulni, de ezek megszerzéséhez és alkalmazásához a feltételeket hosszú távon gondolkodva az államnak kell megteremtenie: ha van miből, bőkezű dotációval, ha nincs, akkor hitelek felhasználásával." Vissza