Társadalmi gazdaságtan

Tartalom

TÁRSADALMI GAZDASÁGTAN.
BEVEZETÉS.
A társadalmi gazdaságtan fogalma 3
Tudományunk elnevezése 5
Tudományunk tárgya és felosztása 6
Tudományunk feladata 6
Tudományunk társadalmi és ethikai természete 6

A TÁRSADALMI GAZDASÁGTAN TÖRTÉNETE.
Áttekintés 10
Keleti népek 11
A görögök 13
A rómaiak 18
A mi társadalmunk kialakulása 22
Az egyházatyák 23
A skolasztika és továbbfejlesztői 25
A merkantilizmus kezdetei 28
A merkantilizmus 32
A physiokraták 36
Smith Ádám elődei Angliában 42
Smith Ádám 46
Malthus Róbert 49
Ricardo Dávid 53
A szabadkereskedelmi iskola 56
John Stuart Mill 58
Carey 59
Thünen 60
Sismondi 60
List Frigyes 62
A mai irodalom 63
A szoczializmus 64
A szoczialisztikus irányzatok 67
Az államregények 63
A szoczializmus kezdetei 69
A franczia szoczializmus 70
Az angol szoczializmus 75
A német szoczializmus 77
A szoczializmus térfoglalása 83
Az anarchizmus 90

A TÁRSADALMI GAZDASÁGTAN ELMÉLETE.
Általános ismeretek és alapfogalmak.
A gazdasági jelenségek.
A gazdasági jelenségek fogalma és felosztásuk 94
A gazdasági jelenségek és a jogi (különösen a vagyonjogi) rend 95
A gazdasági tényezők hatása a jogi rend kialakulására 96
A jogi rend visszahatása a gazdasági életre 96
Az elemi és a másodlagos jelenségek 97
A szükségletérzet
A hiányérzet 98
A szükségletérzet 98
A szükségletérzet szerepe a gazdasági életben 100
A gazdasági élet terén szereplő ösztönök.
Az ösztön fogalma 100
Az ösztönök fajai 100
Az egoisztikus ösztönök 103
Az altruisztikus ösztönök 106
Az ösztönök és a belátás 109
A szükségletek.
A szükséglet fogalma 110
A szükséglettelítés törvénye 110
A szükségletek fontossági fokozata tárgyaik szerint 113
A szükségletek tárgyai 114
A szükségletek váltakozása 115
A szükségletek különfélesége 115
A szükségletek és ismereteink 116
A szükségletek és az utánzás 117
A szükségletek fejlődnek, még pedig szaporodnak és finomodnak 117
A szükségletek átszellemülése 119
A szükségletek törvényeinek kapcsolódása 120
A szükségletek és a társadalom fejlődése 121
A gazdasági élet kifejlődése.
A legkezdetlegesebb gazdálkodás 123
A munka és a munkamegosztás kezdetei 126
A gazdasági érintkezés, a forgalom kezdetei 127
A gazdasági élet fejlődési szakai 129
Fejlettebb társadalmak gazdálkodása 131
A zárt magángazdaságok kora 134
A városi gazdálkodás kora 135
A tulajdonképeni társadalmi gazdálkodás kora 136
A javak.
Fogalmuk 137
A jószágforrások 140
A gazdasági és a szabad javak 141
A javak szerepe a gazdasági életben 142
A használati és a termelő javak 142
A különböző rendű javak 143
A javak egymást kiegészítik és kapcsolódnak 144
A javakat két szempontból ítélhetjük meg 145
A vagyon 145
Az érték.
A javak hasznossága 147
Az érték 148
A használati és a csereérték 150
Az érték mértéke 151
Az értékszámítás 152
Az újraelőállítás költsége 155
A ritkasági érték 155
A javak használata. (Fogyasztás.)
A fogyasztás.
A szükségletek és a javak 156
Technikai és gazdasági fogyasztás 157
Használat és előállítás kapcsolódnak 158
A társadalomgazdasági anyagcsere törvénye 158
Egyszer és tartósan használható javak 159
Produktív és improduktív használat. Kár 161
Objektív és szubjektív fogyasztás 162
A használat tárgyai 163
Társadalomgazdasági szempontból a szükségletek törvényei egyúttal a használat törvényei is 165
Az életmód.
A javak használata és a magángazdaság 167
A vagyon mint a gazdálkodás és a fogyasztás alapja 167
A fogyasztás és a gazdaságosság törvénye 169
A használat és a fogyasztóképesség határai 170
A fogyasztás mértéke 170
Az életmód (Standard of life) 172
A háztartás.
A magánháztartás 176
A szövetkezés szerepe a fogyasztás terén 177
A fogyasztás kényszerhatalmi berendezése 178
A javak előállítása. (Termelés.)
A termelés.
A termelés és a szerzés 180
A termelés fogalma 181
A termelés czélja 183
Produktív és improduktív termelés 184
A termelés jövedelmezősége 185
Anyagi és szellemi javak termelése 186
A termelés gazdasági és technikai szempontból tekintve. A gazdaságos termelés
törvénye 187
A termelési áldozatok 188
A kül- és belterjes termelés 189
A termelés elemei 189
A termelés tényezői 190
A termelő foglalkozások 194
A szűkebb és tágabb értelemben vett termelés 195
A társadalom és a termelés fejlődése 196
A munka.
A munka közgazdaságtani fogalma 197
A munka és a társadalom fejlődése 199
A munka szerepe a termelésnél 200
A testi és a szellemi munka. A vállalkozó munkája 203
A tanult és a nem tanult munka 204
A munkaegyesítés 205
A munkamegosztás 205
A munkamegosztás fajai 207
A munkamegosztás határai 209
A munkamegosztás hatása a termelésre 210
A munkamegosztás társadalmi határai 210
A munka és a társadalom jogi rendje 211
A munkarendszerek 212
A rabszolgaság 214
A jobbágyság 216
A bérmunkarendszer 217
A természet.
A természet a termelés, sőt az egész gazdasági élet alapfeltétele 219
A főid termő ereje 219
A csökkenő termékenység törvénye 221
A föld mint kiaknázható anyagok tárháza 222
A föld mint a termelés helye 223
A termelés helye magántulajdonba kerül 225
A tőke.
A közvetetten termelés hátránya 226
A munkaeszköz alkalmazása 227
U közvetett termelés fejlődése 227
A munkaeszközök fajai 228
A gép szerepe a termelésnél 230
A termelés anyaga; a jószágkészlet 231
A tőke fogalma 232
Az álló és a forgó tőke 234
A növekvő hozadékképesség törvénye 236
A tőke mint termelő tényező 238
A tőketermelés társadalmi hatása 238
A tőke keletkezése 239
A termelés szervezése.
A termelés társadalomgazdasági berendezése 241
A vállalkozó és a vállalat 242
A magánvállalat és a társasvállalat 244
A társas vállalkozás formái 245
Kis és nagy üzem 247
A javak forgalombahozata. (Forgalom.)
A forgalom.
Az emberek szükségképen érintkeznek egymással 249
A magángazdaságok érintkezése forgalomra vezet 251
A forgalom mint külön észlelhető gazdasági jelenség 252
A forgalom kétféle jelentősége 258
A forgalom és a társadalomgazdasági rend 254
A forgalom jelenségei 2255
A forgalomképesség 256
A csereeszközök 257
A cseregazdaság; a pénz- és a hitelgazdaság kora 258
Az ár.
Az ár fogalma 258
Tényleges és névleges, természetes és piaczi ár 259
Az ármegállapítás körülményei 260
Elméletek az ár megállapítására 261
A termelési költségek tana 261
A relatív és az absolut termelési költségek 264
A kereslet és kínálat tana 264
Az ár a kereslet és kínálat hatása alatt különbözőképen alakul a piacz terjedelme
szerint 266
Az áralakulás melléktényezői 269
A piaczi ár 272
A monopol fogalma 274
A monopol-helyzet okai, különösen a természeti monopolium 276
A gazdasági monopolium 277
A jogi monopolium 278
Az állam és a monopol helyzetek 280
A monopol-helyzet gazdasági hatása 280
A monopol-áralakulás 281
Az ármozgalom 283
A pénz
Az általános csereeszköz: a pénz 8
A pénzgazdaság előnyei 290
A pénz szerepe a társadalomban 291
A társadalom pénzszükséglete 292
Áru-e a pénz? 293
A pénzjószág szükséges tulajdonságai 293
A pénz értékének változása 295
A jelző (index) számok 297
A mai pénznél tökéletesebb értékmérő terve 299
A különböző nemesérczeknek mint pénzjószágoknak egymáshoz való viszonya 300
A pénz hatása az áralakulásra 301
A hitel.
A hitel fogalma 303
A hitel szerepe a gazdasági életben 306
A hitel alapja és a hitelképesség 309
A hitel fajai 311
A javak megoszlása. (Jövedelemeloszlás.)
A jövedelem.
A másodlagos gazdasági jelenségek 313
A tulajdon 316
A jövedelem fogalma 320
A megoszlás és az egyes jövedelmi ágak 323
A jövedelem fajai 326
Az áralakulás és a megoszlás 328
A földjáradék.
A járadék fogalma 329
A különbözeti járadék, különösen a földjáradék 330
A földjáradék fajai 333
Földjáradékelméletek 335
Áralakulás és földjáradék 339
A földjáradék irányzata 340
A tőkekamat.
A tőkekamat fogalma 342
Tőkekamatelméletek 342
A tőkekamat jövedelem, tehát másodlagos gazdasági jelenség 346
A tőkekamat fajai 347
A kamatláb 348
A tőkekamat nagyságát meghatározó tényezők 348
A tőkekamat nagyságának hatása a gazdasági életre 351
A tőkekamat irányzata 353
A munkabér.
A munkabér fogalma 355
A munkabér fajai 356
Bérelméletek 357
A haszonelméletek 358
A költségelméletek 359
Thünen bérelmélete 361
A béralapelmélet 362
A szoczializmus bérelmélete 365
A munkabér is másodlagos gazdasági jelenség 366
A munkabér alakulására kiható tényezők 368
A munkabér irányzata 373
A vállalkozói nyereség.
Fogalma és alkotó részei 376
A vállalkozói nyereség az irodalomban 379
A vállalkozói nyereség szintén másodlagos jelenség 380
A vállalkozói nyereség kialakulása 381
A vállalkozói nyereség magassága 382
A vállalkozói nyereség irányzata 385
A gazdasági küzdelem.
A verseny.
Fogalma 386
A termelők versenye és ennek gazdasági eredményei 387
A fogyasztók versenye 389
A szabad verseny káros gazdasági hatásai 390
A szabad verseny társadalmi hatásai 391
Az egyesülés.
A szabad verseny korlátozása 394
Az egyesülés 395
A vállalkozók egyesülése 396
A kartellek és trösztök 397
Az egyesülés eredményei 398
A kis emberek egyesülése 400
A túltermelés.
Fogalma 402
A minőségi túltermelés 403
A mennyiségi túltermelés esetei: az objektív túltermelés 403
A relatív (tulajdonképeni) túltermelés 404
A túltermelés tünetei 405
Az úgynevezett általános túltermelés 407
A TÁRSADALMI GAZDASÁGTAN ALKALMAZOTT ÉS GYAKORLATI TANAI. (KÖZGAZDASÁGI POLITIKA.)
A közgazdasági politika tárgya 41
A közgazdasági politika rendszere 41
A fogyasztás gyakorlati jelenségei és politikája.
A fogyasztás politikájáról általában 414
Az élelmezés politikája.
Az éhségek és drágaságok 415
Az élelmiszerek hamisítása 416
A lakásügyi politika.
A városi lakáskérdés 417
A lakásügyi politika feladatai és eszközei 418
A lakástelepek 419
A válságok.
A válságok tünetei 420
Válságpolitika 422
A biztosítás.
Fogalma 423
A biztosításügy 428
A biztosítási üzlet 425
A biztosítás ágai 426
A termelés gyakorlati jelenségei és politikája.
Őstermelés.
Az őstermelés fogalma és ágai 429
A földművelés 429
A mezőgazdasági művelési rendszerek 431
A földtulajdon, különösen a földközösség 435
A jobbágyság 440
A mezőgazdasági munkáskérdés 443
A különböző gazdálkodási rendszerek 445
A birtokmegoszlás 446
Kötött és szabad birtok 448
A mezőgazdasági hitel 455
A mezőgazdasági hitel szervezése 457
A mezőgazdasági termékek forgalombahozatala 461
A mezőgazdasági válság 463
A mezőgazdasági ipar 464
Az őstermelés egyéb ágai 465
Ipar.
Az ipar fogalma és jelentősége 468
Az ipari szervezet és annak fejlődése 469
Az ipari üzem alakjai 472
Az ipar fejlődését előmozdító intézmények 476
Az ipari tulajdon védelme 477
Az ipari oktatás 480
A védővám 481
Kereskedelem.
A kereskedelem fogalma és jelentősége 483
A kereskedelem fajai 485
Kereskedelmi intézmények 487
A külkereskedelem elmélete 491
Az áralakulás a külkereskedelemben 493
A kereskedelmi és a fizetési mérleg 495
A külkereskedelem fizető eszközei; különösen a váltók és a nemesércz 496
A váltóárfolyam 498
Vámpolitika 500
A vám fogalma és fajai 502
A kereskedelmi szerződések 503
A vámterület 506
A gyarmatok 508
A forgalom gyakorlati jelenségei és politikája.
A valuta.
A valuta fogalma 512
A pénzverés 612
A nemesérczek termelési viszonyai 520
A különböző pénzrendszerek (valutarendszerek) 521
Valutatörténet 523
A bimetallizmus 528
A papirvaluta 530
A bankok.
A bankok fogalma és üzletágaik 534
A pénzbankok 534
A hitelbankok 535
Az aktiv üzletek 535
A passiv üzletek 537
Banktechnika 541
A bankok fajai 542
A jegykibocsájtás 544
A bankjegy elméletek 545
A bankszabadság és a központi bankrendszer 548
A jegykibocsájtás fontosabb szabályai 551
A bankjegyfedezeti rendszerek 553
A közlekedés.
A közlekedés fogalma és jelentősége 558
A közlekedés fajai 559
Az utak 560
A vízi utak 562
A vasutak 563
Vasutépítés 565
Állami vagy magánvasut 565
Vasúti tarifák 569
A posta, távíró és távbeszélő 572
A jövedelemeloszlás gyakorlati jelenségei és politikája.
Állami beavatkozás.
Az állam szerepe a megoszlás terén 576
Földjáradékpolitika.
A föld államosítása 577
Tőkekamatpolitika.
Az uzsora fogalma 578
Állami kamatmegállapítások 579
Munkabérpolltika.
Bérrendszerek 581
Munkásügyi politika 584
Az iparfelügyelet 590
Munkásbiztosítás és munkaközvetítés 591
A munkások szervezkedése 593
Munkások és munkaadók vitái 595
Társadalmi politika 596

KÖZHÁZTARTÁSTAN.
BEVEZETÉS.
A közháztartástan fogalma 599
Tudományunk elnevezése 600
Tudományunk rendszere 601
Tudományszakunk viszonya egyéb politikai tudományokhoz 602
A közháztartástan segédtudományai 603
A közháztartástan története 603

A KÖZHÁZTARTÁS ALAKI RENDJE.
A költségvetés 613
Költségvetés és pénzügyi tervezet 614
A pénzügyi időszak 614
A költségvetés előkészítése 616
A költségvetési jog és annak gyakorlása 616
A költségvetés megszavazása 619
A költségvetési hitel és az átruházás 620
Indemnity, póthitel, rendkívüli hitel 681
Milyen legyen a költségvetés 622
A közháztartás mérlege 624
A tartalékalapok és az államkincs 626
A közháztartás ellenőrzése és a zárószámadás 627

A KÖZKIADÁSOK.
Fogalmuk 630
A közkiadások osztályozása 632
A közkiadások egyes ágai 637

A KÖZBETÉTELEK.
Osztályozásuk 644
A magángazdasági közbevételek.
Fogalmuk és szerepök a mai közháztartásban 645
A közgazdasági monopolok és a regálék 646
A mezőgazdasági állambirtokok 647
Az erdőgazdasági állam jószágok 649
Egyéb magángazdasági bevételi ágak 649
A közjogi közbevételek.
Az illetékek.
Az illeték fogalma 662
A díjak és járulékok 654
Az illetékek mérve 654
Az illetékek története 655
Az illetékek megszabása és beszedése 656
Az illetékek egyes nemei 657
Az adók.
Az adó fogalma 659
Az adó jogalapja 660
Az adó történeti kifejlődése 662
Az adó mértéke 663
Az adótan elemi fogalmai 664
Az adóalanyok tana 665
Az adóztatás vezérelvei 666
Az adórendszer 668
Az adók osztályozása 669
Az egyetlen adó 672
Az adóáthárítás 673
Az adórendszer közgazdasági követelményei 675
Az adóztatás általánossága és a létminimum adómentessége 677
Az adóztatás arányossága, különösen a progresszív adó és a fundált jövedelem erősebb megterhelése 679
A helyes adóigazgatás alapelvei 683
Az adóztatás ethikai követelménye 684
Az egyenes és a közvetett adók 684
A hozadéki adók 686
A földadó 687
Az épületadó (házadó) 691
A tőkekamatadó 696
A kereseti vagy ipar adó 700
Á munkabéradó és az állandó fizetések adója 704
A hozadéki adók méltatása 707
A forgalmi adók 709
Az élők közti forgalmat terhelő adók 710
Az örökösödési adó 713
A jövedelmi adó 715
A vagyoni adó 721
A hadmentességi adó 723
Az egyenes adók igazgatása 725
A fogyasztási adók 730
A fogyasztási adók alakjai 732
Mi lehet fogyasztási adó tárgya? 735
A fogyasztási adók fajai 737
A kenyéradó 737
A húsadó 738
A sóadó 739
A lakásadó 741
Az ásványolajadó 741
A boradó 742
A söradó 743
A szeszadó 744
A czukoradó 748
A dohányadó 750
Egyéb fogyasztási adók 752
A fényűzési adók 753

A KÖZHITEL.
A közhitel fogalma és igénybevételének jogosultsága 755
A közhitel fejlődése 757
Az államadósságok fajai 759
A függő adósság fajai 763
A papirpénz 765
Az állandósított (fundált) közadósságok 767
A törlesztéses adósságok 768
A járadékadósságok 770
A közkölcsönök kibocsájtása (emissio) 771
Az adósságátalakítások 772
Az államadósságok törlesztése 774

AZ ÖNKORMÁNYZAT HÁZTARTÁSA.
A községi háztartás pénzügyi feladatai 775
A községi kiadások 777
A községi bevételek 779

Témakörök