kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Bécsi Magyar Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Bécs |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 383 oldal |
Sorozatcím: | Ex libris |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Szabó Ervin arcképe. Mélynyomat | 9 |
Jászi Oszkár. Szabó Ervin és életmunkája | |
Szabó Ervin. Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban | |
Bevezetés | 33 |
Osztályok és osztályellentétek a forradalom kezdetén | 36 |
A negyvenes évek Magyarországának feudális szervezete | |
A főnemesek uralmának kettős alapja: latifundium és udvarral kötött szövetség | |
A főpapság | |
A köznemeseknek alig harmada igazi élvezője a kiváltságoknak | |
Kisnemesek és a nemesi proletariátus | |
A nemesség a megyékben | |
Parasztság | |
Végrehajthatatlan úrbéri törvények | |
A jobbágyság | |
A jobbágyság az udvartól vár segítséget | |
A városi polgárság | |
Ipari munkásosztály hiánya | |
Értelmiség | |
Alsópapság | |
A pártok és vezetőik, párthangulatok és áramlatok | 53 |
A magyar és az egykorú nyugateurópai forradalmak közti különbség | |
Az udvar elejti reformtendenciát s kiszolgáltatja a parasztságot a nemességnek | |
A "tulajdonrabló" Széchenyi | |
Nemzeti egyesülés parasztfölszabadítás által | |
A kormány a "burokráciát" mozgósítja a haladópártiak ellen | |
Kölcsey és Wesselényi | |
Dessewffy a radikális mozgalomról | |
Kossuth "radikalizmusa" | |
A polgári elem nem demokratikus | |
Magyar doktrinérek (centralisták) | |
Kemény Zsigmond a "nemzeti géniusz" misztikus elmlélete ellen | |
A centralisták programja | |
A konzervatívok programja | |
Deák és Kossuth programja | |
Kísérlet a parasztság politikai felébresztésére | |
Csak két határozottan radikális egyéniség: Táncsics és Petőfi | |
Kossuthék nem gondoltak forradalomra | |
Az utolsó rendi országgyűlés | 89 |
Főnemesek az ellenzék soraiban: a grandseigneur Battyhány | |
A centralisták népképviseletet akarnak, az ellenzék nem akarja feladni a rendi elvet | |
Kossuth és Eötvös ellentéte az örökváltság kérdésében | |
A háziadót megszavazzák, a hadiadót nem | |
Városi követek megtagadják a demokráciát | |
Elfogadják a "tökéletes teljes egész" birtokmegvásárlási kötelezettséget | |
A főrendi tábla elutasítja a konkrét javaslatokat | |
Lényegtelen különbségek a két tábla álláspontja között | |
Az ellenzék újból a gravaminális politikához tér vissza | |
A márciusi napok. Az utca és az országgyűlés | 103 |
A februári forradalom híre Pozsonyban | |
Az ellenzék vegyes érzelmekkel fogadja a forradalom hírét | |
Kossuth balra fordulása márc. 3-i kerületi ülésen | |
Reformok ellenében lemondás a sérelmek orvoslásáról | |
"Áldozatkészség" a forradalomtól való félelemből | |
Petőfi az áldozatkészség legendája ellen | |
Kossuth óvatos Béccsel szemben, de rémületben tartja a konzervatívokat | |
Reform-bankett terve, népgyűléssel Rákoson | |
A pesti tizenkét pont és a "comité du salut public" | |
Kossuth nem akar beleegyezni, hogy a pesti küldöttséget fogadja az országgyűlés | |
Az országgyűlés és az utca kezdődő ellenéte | |
A radikális sajtó és a rend elemei | 114 |
Lelki készség hiánya radikális változtatásokhoz | |
A tetszhalott konzervativizmus | |
A tömeg dinasztikus érzelmei | |
Értelmetlen udvari politika szülte nemzeti radikalizmus | |
Demokratikus mozgalmak csúfneve: kommunizmus | |
Pálffy Albert "Március 15-iké"-je | |
Petőfi új forradalmat prédikál | |
A radikális ifjúság hivatalokba kerül | |
A polgárság zsidóprogramokat rendez | |
A köztársasági radikalizmus lanyha fogadtatása vidéken | |
A mérsékelt sajtó nagyobb példányszáma | |
Az Egyenlőségi klub programja | |
A köztársasági eszme tábora: törpe kisebbség | |
A radikálisok megtagadják a kommunizmust | |
Eszmék zavara Európa március előtti szocializmusában | |
A Radicallap minden szocializmust elvet | |
Bizalmatlanság a paraszttal szemben | |
Petőfi és Arany választási kudarca | |
A nemesi ellenforradalom | |
A nemesi reakció új jelszava | |
Az országgyűlés ellenforradalma | 140 |
A felelős minisztérium | |
Széchenyi gróf félénk kisérlete a jobbágyszolgáltatás visszaállítására | |
Rettegés parasztoktól és pesti radikalizmustól | |
A 48.-as reformmű a régi Kossuth szellemét tükrözi vissza | |
A nemesség megmentése | |
A pesti közcsendi bizottmány a sajtótörvényt közcsapásnak tartja | |
A törvény nyilvános elégetése | |
Csak két nemesi követ követeli az általános választójogot | |
Népképviselet alakjában nemesi képviselet | |
A pesti radikálisok egyenetlensége a népképviselet kérdésében | |
Cenzúra a nép számára, általános választójog a nemesség kebelében | |
A munkásmozgalmak | 156 |
Félelem a pesti mellékkormánytól | |
A pesti utca jó volt Bécs ellen | |
A protestánsok "Mitläufer"-ek | |
"Kézműves legények" föl nem vétetése a nemzetőrségbe | |
Külföldi magyar munkások forradalmi nyilatkozata | |
Dobsa cikke a magyar munkásokról | |
A munkások se követelik a "céhek eltörlését" | |
Kedvezőtlen munkapiac, "ipari viszályok" | |
A forradalmi választmány utolsó ülésén először jut szóhoz a munkásság | |
Népgyűlés a munkakövetelések érdekében | |
Céhmesterek ellengyűlése a zsidók kiűzetését követeli | |
Az iparosifjúság követelése | |
Véres összeütközés a munkássággal | |
A gyülekezési jog korlátozása | |
A modernebb irányzatú mozgalom első jelei a nyomdászoknál | |
Bányamunkás mozgalmak | |
Szerb támadás | |
Versengés a városi proletariátus kegyéért | |
A céhszabályok reformja | |
Visszaesés az első munkásvédelmi törvénnyel szemben | |
Az örökváltság és a parasztmozgalmak | 173 |
A társadalmi reform harcosai a Béccsel való ellentét nemzeti alapjára állítják a reformokat | |
A galíciai rémkép | |
A "radikális" borsodi utasítások | |
Kossuth úrbéri programja | |
Földnélküli jobbágyok ijesztő szaporodása | |
A végrehajtást a jövő országgyűlélsre tolják | |
A szerződéses jobbágyok kimaradnak a reformból | |
A főrendi ellenzék a kivitel módjában akarja megbuktatni a reformot | |
Batthyány a "tökéletes" váltság ellen | |
A "nemzeti egyesítés" a háziadó elvi elfogadására zsugorodik | |
Kossuth indítványozza az örökváltság újrafelvételét | |
Félelem parasztlázadástól | |
Kossuth engedményei a konzervatívoknak | |
Szabad polgárok milliói helyett ezrek | |
Csak március 15-én ment keresztül az állami kártalanítás | |
Az "áldozatkészség" és "nagylelkűség" magyarázata: a bécsi forradalom s pesti mozgalmak hírének parasztforradalommá növekedése | |
Inkább "törvényes forradalom", hogy a "gyeplő kezeink között maradjon" | |
Nádori terv: parasztok rászabadítása a "lázító urakra" | |
Alku a kármentesítés nagysága körül | |
Széchenyi Tarnóczy indítványát az elnöki székben szétszaggatja | |
A mentesítésre fölterjesztett javaslatba minden benne van, ami Tarnóczy javaslatában volt | |
Ez lett részben az oka a nemzeti szabadság kudarcának | |
Nádori gáncsvetés a reform és a függetlenség felelős minisztériumnak | |
Urgyűlölet:a nép jót csak a királytól vár | |
Jókai a népről | |
Félmillió zsellér kívülrekesztése | |
A nemesek továbbra is adót, robotot követelnek | |
A parasztok "rendbontása" | |
Erdélyi jobbágyfelkelésekben románok élén székelyek | |
Csongrádi, békési zavarok | |
Petőfi nem hajlandó megnyugtatni a népet | |
A Pesti Hírlap a népfajok harca sikerét osztályharc megszüntetésétől reméli | |
Kemény Zsigmond a hűbériség maradványai ellen | |
Táncsics lapjának panaszos levelei | |
A Nép Barátja az "ámítók" ellen | |
Nemzetőrség és robot összeférhetetlensége | |
Táncsics törvényjavaslatai | |
A reform igazi harcosai: Petőfi, stb. kibuknak a nemzetgyűlésből | |
A jobbágyfelszabadítás a nemzetgyűlésben | 244 |
A választások irányítása a régi elemek kezében maradt | |
A nemzetiségek tömegmegnyilatkozásai | |
A balázsfalvi gyűlés | |
A horvát-szlavon országgyűlés úrbéri törvényei túlmennek a magyar törvényeken | |
A nemzetgyűlésből kimaradtak a nemzetiségek | |
Alig különbözött a rendi országgyűléstől | |
Petőfi a nemzetgyűléshez | |
Kemény Zsigmond lapja ezúttal is csak néhány doktrinért képviselet | |
Kuruc lobogó a nemesség további "megterhelése" ellen | |
A minisztériumnak fontosabb volt a földesurak bizalmatlanságának eloszlatása | |
Deák belsejében sokallta, ami történt | |
Táncsics a nemzetiségek elleni harc érdekében a parasztságot radikális rendszabályokkal akarja megnyerni | |
Képviselői értekezlet a hűbériség végleges megszüntetése érdekében | |
Nyáry Pál javaslata a "jobbágyviszony végképi megszüntetéséről" | |
A siklósi kerület kívánalmai | |
Táncsiccsal szemben ellenségessé vált a hangulat | |
Kossuth nem vette észre, hogy a bécsi körök a nemzetiségi tömegek gazdasági elégedetlenséget használják ki | |
A kormány késlekedik úrbéri törvényjavaslatával | |
Jellasics földet ígér | |
Erdélyi román és torontáli szerb lázadás | |
Deák törvénytervezete szerint továbbra is jobbágysorban maradtak volna a nép legszegényebbjei | |
Nyáry, Madarász, Szacsvay, Omaszta javaslatai | |
Táncsics magára marad | |
Jellasics átkel a Dráván, románok, csehek, szászok szembefordulása | |
Kossuthnak hirtelen sürgős a hűbéri ügy | |
Jellasics ígéretei a dunántúli magyar parasztságnak | |
Kossuth elsőbbséget ad az úrbéri veszteségekért kármentesítő javaslatnak | |
A radikálisok, hogy a konzervatívokat el ne riasszák, a kötelező állami kármenetsítés mellett | |
Staatsschrift; Lamberg megöletése | |
Kitör a szabadságharc, az úrbéri ügyet elhalasztják | |
Sok vidéken ellenállás a nemzetőrség megszervezésénél | |
A bűnbak: Táncsics | |
A szaporczaiak nem harcolnak Jellasics ellen | |
A békési parasztlázadás | |
A módosak kivonják magukat a katonáskodás alól | |
Bezerédy az úrbéri tárgy újrafelvételéért | |
Windischgrätz kiáltványt tesz közzé robotról és dézsmáról, Kossuth pedig hazaárulásnak minősíti a kérdés hánytorgatását | |
A "querelák" orvoslása, a haza megmentése után | |
Táncsics sajtóbírsága: megszűnik a lapja | |
Az úrbéri ügy szóba se kerül a szabadságharc végéig | |
A kármentesítés ügye a nemzetgyűlésben | 318 |
A nép régi urait bízta meg képviseletével | |
A nemzetgyűlés többségének csak egy pozitív törvényalkotási gondja volt: március hagyatékát úgy lebonyolítani, hogy a kiváltságos osztály uralma érintetlen maradjon | |
A hűbériség maradványai tekintetében a nemzeti veszedelem se tudott végleges cselekedetet kikényszeríteni | |
A parasztság módosabb rétege számára a felszabadítás valóságos haszon volt | |
Erdély urai mérgesítették el a magyar nemzetiségi kérdést | |
A jobbágyság fölszabadítása: földjáradék növelése | |
A kárpótlás az úri szolgáltatások valóságos haszna összegének 5%-os tőkésítése | |
Nyáryék az úrbéri viszonyok végleges törlését szorgalmazzák - a többség erre előtérbe tolja a kármentesítést | |
Kossuth nyíltan kimondja, hogy a kárpótlás célja, miszerint a nemességnek legyen kedve a hazát védeni | |
Kossuth parlamenti ügyeskedése a kármentesítés ügyének az úrbéri fölött való elsőbbsége érdekében | |
Az úrbéri ügyével nem végezhetett a Ház a szemptemberi végzetes események miatt | |
"Érdekkérdések megoldása a haza megmentése után" | |
Kossuth mégis rögtön életbelépő javaslatot dolgoztat ki a nemesség kármentesítési előlegéről | |
"Országos határozati javaslat az úrbéri kárpótlás végrehajtásáról" | |
Windischgrätz előnyomulása - általános népfelkelés | |
Mit kapnak a rokkant fölkelők? | |
"A kármentesítéstől függ az ország sorsa" | |
Deák a percenuális kárpótlás mellett | |
Mohó konzervatívok | |
A döntés meghiúsítása határozatképtelenség fölidézésével | |
Győr kiürítése | |
Újabb határozatképtelenségi komédia; komáromi futás | |
300 halott és határozatképtelenségi vita | |
Mészáros serege visszavonul | |
Deák halasztó indítványa: harmadnapra a Ház útban van Debrecen felé | |
A közteherviselés megvalósítása | 359 |
A nemesség adózása a kármentesítés előfeltétele | |
Kossuth az eddigi adómentes osztály, nagyobb megterhelése mellett | |
Kossuth adóbölcseleti elvei és az 1849-es szerves adórendszer | |
A fogyasztási adók nagy szerepe az egyenes adók rovására | |
A munkakeresetre vonatkozó kedvező intézkedés antiszociális irányú modósítása a Házban | |
A progressziót elvileg helyesli Kossuth, de az ily irányú indítványokat elbuktatja | |
A nemesség elkülönített adóztatása, a nép zúgolódása | |
A vármegye nem tud ujoncokat felszerelni, mert a tízezerholdasok nemcsak hogy adót nem, de segélyt sem adnak | |
Kossuth az egyenes adókezelést ki akarja venni a törvényhatóságok kezéből | |
"Az ország mostani állása kevesebb adó kivetését igényli" | |
A felsőház a földbirtoknak adótól való kímélése érdekében | |
Jegyzetek | 377 |
Névmutató | 383 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.