1.060.814

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban

Szerző
Szerkesztő
Bécs
Kiadó: Bécsi Magyar Kiadó
Kiadás helye: Bécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 383 oldal
Sorozatcím: Ex libris
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ritkán mutathatta valaha küzdő nép tökéletesebb egyetértés képét, mint a magyar az 1848/49.-ki forradalomban. Egész Európában alig rezegtek már a forradalmi fölkelések utolsó vonaglásai, mikor... Tovább

Előszó

Ritkán mutathatta valaha küzdő nép tökéletesebb egyetértés képét, mint a magyar az 1848/49.-ki forradalomban. Egész Európában alig rezegtek már a forradalmi fölkelések utolsó vonaglásai, mikor Magyarországon még véres összeütközések folynak a nyugat és kelet felől előtörő osztrák és orosz seregekkel. A levert német forradalom több vezére a remény utolsó sugarát látja Magyarországon. Még 1849 augusztus 17.-én, mindenesetre Görgey 13.-ki fegyverletételének tudomásul vétele előtt, - irja Marx - a "pompás" (famos) magyar ügy, úgy látszik, általános háboruvá, guerre universelle, fog kifejlődni.) És tényleg a szabad Európa másfél éven keresztül méltán tekinthetett tisztelettel Magyarországra. A szabadságukért fölkelt népek egyikének sem kellett ily túlerővel megküzdenie, nemcsak két oly állam szervezett hadseregével, melyeket joggal tartottak az abszolutisztikus szellem zászlóvivőinek Európában, hanem saját népességének az önkényuralommal szövetkezett ellenforradalmi többségével is. Senkinek sem jutott azonban eszébe, hogy nemcsak az ellenség túlereje, hanem belső ellentétek, viszályok és szakadások is szerepet játszhattak a végső összeomlásnál. Vissza

Tartalom

Szabó Ervin arcképe. Mélynyomat9
Jászi Oszkár. Szabó Ervin és életmunkája
Szabó Ervin. Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban
Bevezetés33
Osztályok és osztályellentétek a forradalom kezdetén36
A negyvenes évek Magyarországának feudális szervezete
A főnemesek uralmának kettős alapja: latifundium és udvarral kötött szövetség
A főpapság
A köznemeseknek alig harmada igazi élvezője a kiváltságoknak
Kisnemesek és a nemesi proletariátus
A nemesség a megyékben
Parasztság
Végrehajthatatlan úrbéri törvények
A jobbágyság
A jobbágyság az udvartól vár segítséget
A városi polgárság
Ipari munkásosztály hiánya
Értelmiség
Alsópapság
A pártok és vezetőik, párthangulatok és áramlatok53
A magyar és az egykorú nyugateurópai forradalmak közti különbség
Az udvar elejti reformtendenciát s kiszolgáltatja a parasztságot a nemességnek
A "tulajdonrabló" Széchenyi
Nemzeti egyesülés parasztfölszabadítás által
A kormány a "burokráciát" mozgósítja a haladópártiak ellen
Kölcsey és Wesselényi
Dessewffy a radikális mozgalomról
Kossuth "radikalizmusa"
A polgári elem nem demokratikus
Magyar doktrinérek (centralisták)
Kemény Zsigmond a "nemzeti géniusz" misztikus elmlélete ellen
A centralisták programja
A konzervatívok programja
Deák és Kossuth programja
Kísérlet a parasztság politikai felébresztésére
Csak két határozottan radikális egyéniség: Táncsics és Petőfi
Kossuthék nem gondoltak forradalomra
Az utolsó rendi országgyűlés89
Főnemesek az ellenzék soraiban: a grandseigneur Battyhány
A centralisták népképviseletet akarnak, az ellenzék nem akarja feladni a rendi elvet
Kossuth és Eötvös ellentéte az örökváltság kérdésében
A háziadót megszavazzák, a hadiadót nem
Városi követek megtagadják a demokráciát
Elfogadják a "tökéletes teljes egész" birtokmegvásárlási kötelezettséget
A főrendi tábla elutasítja a konkrét javaslatokat
Lényegtelen különbségek a két tábla álláspontja között
Az ellenzék újból a gravaminális politikához tér vissza
A márciusi napok. Az utca és az országgyűlés103
A februári forradalom híre Pozsonyban
Az ellenzék vegyes érzelmekkel fogadja a forradalom hírét
Kossuth balra fordulása márc. 3-i kerületi ülésen
Reformok ellenében lemondás a sérelmek orvoslásáról
"Áldozatkészség" a forradalomtól való félelemből
Petőfi az áldozatkészség legendája ellen
Kossuth óvatos Béccsel szemben, de rémületben tartja a konzervatívokat
Reform-bankett terve, népgyűléssel Rákoson
A pesti tizenkét pont és a "comité du salut public"
Kossuth nem akar beleegyezni, hogy a pesti küldöttséget fogadja az országgyűlés
Az országgyűlés és az utca kezdődő ellenéte
A radikális sajtó és a rend elemei114
Lelki készség hiánya radikális változtatásokhoz
A tetszhalott konzervativizmus
A tömeg dinasztikus érzelmei
Értelmetlen udvari politika szülte nemzeti radikalizmus
Demokratikus mozgalmak csúfneve: kommunizmus
Pálffy Albert "Március 15-iké"-je
Petőfi új forradalmat prédikál
A radikális ifjúság hivatalokba kerül
A polgárság zsidóprogramokat rendez
A köztársasági radikalizmus lanyha fogadtatása vidéken
A mérsékelt sajtó nagyobb példányszáma
Az Egyenlőségi klub programja
A köztársasági eszme tábora: törpe kisebbség
A radikálisok megtagadják a kommunizmust
Eszmék zavara Európa március előtti szocializmusában
A Radicallap minden szocializmust elvet
Bizalmatlanság a paraszttal szemben
Petőfi és Arany választási kudarca
A nemesi ellenforradalom
A nemesi reakció új jelszava
Az országgyűlés ellenforradalma140
A felelős minisztérium
Széchenyi gróf félénk kisérlete a jobbágyszolgáltatás visszaállítására
Rettegés parasztoktól és pesti radikalizmustól
A 48.-as reformmű a régi Kossuth szellemét tükrözi vissza
A nemesség megmentése
A pesti közcsendi bizottmány a sajtótörvényt közcsapásnak tartja
A törvény nyilvános elégetése
Csak két nemesi követ követeli az általános választójogot
Népképviselet alakjában nemesi képviselet
A pesti radikálisok egyenetlensége a népképviselet kérdésében
Cenzúra a nép számára, általános választójog a nemesség kebelében
A munkásmozgalmak156
Félelem a pesti mellékkormánytól
A pesti utca jó volt Bécs ellen
A protestánsok "Mitläufer"-ek
"Kézműves legények" föl nem vétetése a nemzetőrségbe
Külföldi magyar munkások forradalmi nyilatkozata
Dobsa cikke a magyar munkásokról
A munkások se követelik a "céhek eltörlését"
Kedvezőtlen munkapiac, "ipari viszályok"
A forradalmi választmány utolsó ülésén először jut szóhoz a munkásság
Népgyűlés a munkakövetelések érdekében
Céhmesterek ellengyűlése a zsidók kiűzetését követeli
Az iparosifjúság követelése
Véres összeütközés a munkássággal
A gyülekezési jog korlátozása
A modernebb irányzatú mozgalom első jelei a nyomdászoknál
Bányamunkás mozgalmak
Szerb támadás
Versengés a városi proletariátus kegyéért
A céhszabályok reformja
Visszaesés az első munkásvédelmi törvénnyel szemben
Az örökváltság és a parasztmozgalmak173
A társadalmi reform harcosai a Béccsel való ellentét nemzeti alapjára állítják a reformokat
A galíciai rémkép
A "radikális" borsodi utasítások
Kossuth úrbéri programja
Földnélküli jobbágyok ijesztő szaporodása
A végrehajtást a jövő országgyűlélsre tolják
A szerződéses jobbágyok kimaradnak a reformból
A főrendi ellenzék a kivitel módjában akarja megbuktatni a reformot
Batthyány a "tökéletes" váltság ellen
A "nemzeti egyesítés" a háziadó elvi elfogadására zsugorodik
Kossuth indítványozza az örökváltság újrafelvételét
Félelem parasztlázadástól
Kossuth engedményei a konzervatívoknak
Szabad polgárok milliói helyett ezrek
Csak március 15-én ment keresztül az állami kártalanítás
Az "áldozatkészség" és "nagylelkűség" magyarázata: a bécsi forradalom s pesti mozgalmak hírének parasztforradalommá növekedése
Inkább "törvényes forradalom", hogy a "gyeplő kezeink között maradjon"
Nádori terv: parasztok rászabadítása a "lázító urakra"
Alku a kármentesítés nagysága körül
Széchenyi Tarnóczy indítványát az elnöki székben szétszaggatja
A mentesítésre fölterjesztett javaslatba minden benne van, ami Tarnóczy javaslatában volt
Ez lett részben az oka a nemzeti szabadság kudarcának
Nádori gáncsvetés a reform és a függetlenség felelős minisztériumnak
Urgyűlölet:a nép jót csak a királytól vár
Jókai a népről
Félmillió zsellér kívülrekesztése
A nemesek továbbra is adót, robotot követelnek
A parasztok "rendbontása"
Erdélyi jobbágyfelkelésekben románok élén székelyek
Csongrádi, békési zavarok
Petőfi nem hajlandó megnyugtatni a népet
A Pesti Hírlap a népfajok harca sikerét osztályharc megszüntetésétől reméli
Kemény Zsigmond a hűbériség maradványai ellen
Táncsics lapjának panaszos levelei
A Nép Barátja az "ámítók" ellen
Nemzetőrség és robot összeférhetetlensége
Táncsics törvényjavaslatai
A reform igazi harcosai: Petőfi, stb. kibuknak a nemzetgyűlésből
A jobbágyfelszabadítás a nemzetgyűlésben244
A választások irányítása a régi elemek kezében maradt
A nemzetiségek tömegmegnyilatkozásai
A balázsfalvi gyűlés
A horvát-szlavon országgyűlés úrbéri törvényei túlmennek a magyar törvényeken
A nemzetgyűlésből kimaradtak a nemzetiségek
Alig különbözött a rendi országgyűléstől
Petőfi a nemzetgyűléshez
Kemény Zsigmond lapja ezúttal is csak néhány doktrinért képviselet
Kuruc lobogó a nemesség további "megterhelése" ellen
A minisztériumnak fontosabb volt a földesurak bizalmatlanságának eloszlatása
Deák belsejében sokallta, ami történt
Táncsics a nemzetiségek elleni harc érdekében a parasztságot radikális rendszabályokkal akarja megnyerni
Képviselői értekezlet a hűbériség végleges megszüntetése érdekében
Nyáry Pál javaslata a "jobbágyviszony végképi megszüntetéséről"
A siklósi kerület kívánalmai
Táncsiccsal szemben ellenségessé vált a hangulat
Kossuth nem vette észre, hogy a bécsi körök a nemzetiségi tömegek gazdasági elégedetlenséget használják ki
A kormány késlekedik úrbéri törvényjavaslatával
Jellasics földet ígér
Erdélyi román és torontáli szerb lázadás
Deák törvénytervezete szerint továbbra is jobbágysorban maradtak volna a nép legszegényebbjei
Nyáry, Madarász, Szacsvay, Omaszta javaslatai
Táncsics magára marad
Jellasics átkel a Dráván, románok, csehek, szászok szembefordulása
Kossuthnak hirtelen sürgős a hűbéri ügy
Jellasics ígéretei a dunántúli magyar parasztságnak
Kossuth elsőbbséget ad az úrbéri veszteségekért kármentesítő javaslatnak
A radikálisok, hogy a konzervatívokat el ne riasszák, a kötelező állami kármenetsítés mellett
Staatsschrift; Lamberg megöletése
Kitör a szabadságharc, az úrbéri ügyet elhalasztják
Sok vidéken ellenállás a nemzetőrség megszervezésénél
A bűnbak: Táncsics
A szaporczaiak nem harcolnak Jellasics ellen
A békési parasztlázadás
A módosak kivonják magukat a katonáskodás alól
Bezerédy az úrbéri tárgy újrafelvételéért
Windischgrätz kiáltványt tesz közzé robotról és dézsmáról, Kossuth pedig hazaárulásnak minősíti a kérdés hánytorgatását
A "querelák" orvoslása, a haza megmentése után
Táncsics sajtóbírsága: megszűnik a lapja
Az úrbéri ügy szóba se kerül a szabadságharc végéig
A kármentesítés ügye a nemzetgyűlésben318
A nép régi urait bízta meg képviseletével
A nemzetgyűlés többségének csak egy pozitív törvényalkotási gondja volt: március hagyatékát úgy lebonyolítani, hogy a kiváltságos osztály uralma érintetlen maradjon
A hűbériség maradványai tekintetében a nemzeti veszedelem se tudott végleges cselekedetet kikényszeríteni
A parasztság módosabb rétege számára a felszabadítás valóságos haszon volt
Erdély urai mérgesítették el a magyar nemzetiségi kérdést
A jobbágyság fölszabadítása: földjáradék növelése
A kárpótlás az úri szolgáltatások valóságos haszna összegének 5%-os tőkésítése
Nyáryék az úrbéri viszonyok végleges törlését szorgalmazzák - a többség erre előtérbe tolja a kármentesítést
Kossuth nyíltan kimondja, hogy a kárpótlás célja, miszerint a nemességnek legyen kedve a hazát védeni
Kossuth parlamenti ügyeskedése a kármentesítés ügyének az úrbéri fölött való elsőbbsége érdekében
Az úrbéri ügyével nem végezhetett a Ház a szemptemberi végzetes események miatt
"Érdekkérdések megoldása a haza megmentése után"
Kossuth mégis rögtön életbelépő javaslatot dolgoztat ki a nemesség kármentesítési előlegéről
"Országos határozati javaslat az úrbéri kárpótlás végrehajtásáról"
Windischgrätz előnyomulása - általános népfelkelés
Mit kapnak a rokkant fölkelők?
"A kármentesítéstől függ az ország sorsa"
Deák a percenuális kárpótlás mellett
Mohó konzervatívok
A döntés meghiúsítása határozatképtelenség fölidézésével
Győr kiürítése
Újabb határozatképtelenségi komédia; komáromi futás
300 halott és határozatképtelenségi vita
Mészáros serege visszavonul
Deák halasztó indítványa: harmadnapra a Ház útban van Debrecen felé
A közteherviselés megvalósítása359
A nemesség adózása a kármentesítés előfeltétele
Kossuth az eddigi adómentes osztály, nagyobb megterhelése mellett
Kossuth adóbölcseleti elvei és az 1849-es szerves adórendszer
A fogyasztási adók nagy szerepe az egyenes adók rovására
A munkakeresetre vonatkozó kedvező intézkedés antiszociális irányú modósítása a Házban
A progressziót elvileg helyesli Kossuth, de az ily irányú indítványokat elbuktatja
A nemesség elkülönített adóztatása, a nép zúgolódása
A vármegye nem tud ujoncokat felszerelni, mert a tízezerholdasok nemcsak hogy adót nem, de segélyt sem adnak
Kossuth az egyenes adókezelést ki akarja venni a törvényhatóságok kezéből
"Az ország mostani állása kevesebb adó kivetését igényli"
A felsőház a földbirtoknak adótól való kímélése érdekében
Jegyzetek377
Névmutató383

Szabó Ervin

Szabó Ervin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó Ervin könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem