Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak

Tartalom

I. Az egyén és természeti környezetének változásai 7
1. A közösségszerveződés természeti feltételei 7
1.1. A természet hatása az emberiség kialakulására és elterjedésére 7
1.2. A rasszok jellemzői 8
1.3. Az állatok háziasítása és a növénytermesztés 10
1.4. A természeti társadalmak csoportosítása 11
1.5. Különböző mezőgazdasági kultúrák a Földön 11
2. A Földről alkotott kép globálissá válása 13
2.1. A civilizációk közötti kapcsolattartás földrajzi feltételei 13
2.2. A kapcsolatok társadalmi feltételei 14
2.3. Az európai tőkés fejlődés globális hatásai - a népességvándorlás 14
2.4. Etnikai sokszínűség, etnikai konfliktusok 16
2.5. Népességmozgások napjainkban 17
2.6. A kultúrnövények „vándorlása" 17
3. Az ökológia és a társadalom viszonyrendszere 19
3.1. Az ökológiai szemlélet fontossága 19
3.2. A természet hatása a társadalomra 20
3.3. Az ipari forradalom - az emberi-természeti környezet leromlása 20
3.4. XXI. századi helyzetkép 22
3.5. Egy példa a környezet átalakítására: a Tisza-szabályozás 24
4. A természeti környezet értékeinek felismerése - a környezetvédelem 26
4.1. Az emberi tevékenység hatása Földünk éghajlatváltozásaira 26
4.2. A globális felmelegedés következményei 26
4.3. Az erdők pusztulása 27
4.4. A vízkészlet elszennyeződése 28
4.5. A talaj pusztulása 28
4.6. Népességnövekedés - élelmezési problémák és szeméthegyek 29
4.7. A nukleáris környezetszennyezés 30
4.8. Kiútkeresés 30
II. Az egyén és civilizációs környezete 34
1. A civilizáció létrejötte és fogalma 34
1.1. Barbárság és civilizáció 34
1.2. A város - gazdasági, hatalmi és szellemi központ 35
1.3. Kapcsolatok a civilizációk között 36
1.4. A nyugati civilizáció és a globalizáció 37
2. A középkori településformák kialakulása. A magyarországi településszerkezet sajátosságai 39
2.1. Város és vidéke 39
2.2. A várossá válás útja 40
2.3. A városok méretei 40
2.4. Városok Nyugaton és Keleten 42
2.5. A magyar településszerkezet sajátosságai a középkorban 42
3. A modern városok kialakulása Európában és Magyarországon 44
3.1. Az ipar mint várostelepítő tényező 44
3.2. A városkép megváltozása 44
3.3. A középkori magyar városszerkezet átalakulása 45
3.4. Városhierarchia Magyarországon 46
3.5. Felzárkózó és lemaradó körzetek és városaik 47
4. A civilizáció belső arányainak megbomlása 49
4.1. A szegregáció 49
4.2. Magyarország: a szegregáció és a roma kisebbség 50
4.3. Magyarország: szegénység, népességfogyás, deviancia 52
4.4. A megapoliszok és a megalopoliszok 54
III. Az egyén és társadalmi közösségei 58
1. A hordától a társadalomig 58
1.1. A közösségnek alárendelt egyén az őskorban és az ókori Keleten 58
1.2. Görögország: a jó polgár jó ember 59
1.3. Róma: az utcán politizáló tömeg 60
2. A kereszténység egyén- és közösségideálja. A nomád és kora feudális kori magyar
társadalom 62
2.1. Ki lehetett a krisztusi közösség tagja? 62
2.2. Az egyház és a világi hatalom viszonya 63
2.3. Az individuum helyzete Nyugaton és Keleten a középkorban 64
2.4. Nemzet és szabadság Magyarországon a középkorban 64
3. A modern szabadsággondolat megszületése. A reformkori magyar politikai elit társadalomképe 57
3.1. A kiváltságokon nyugvó szabadságok megszűnése 57
3.2. Állam és társadalom viszonya 68
3.3. Szabadságeszme Oroszországban 69
3.4. Szabadságeszmék a polgárosodó Magyarországon 70
4. A társadalmak és a XX. századi modernizációk 71
4.1. Új erő, a munkásság 71
4.2. Hatalom és tömegek 72
4.3. A politikai pártok átalakulása - új politikai elméletek 73
4.4. Állam és civil társadalom Magyarországon 74
IV. A lélek világa 76
1. A lelki jelenségek 76
1.1. A lélek vallásos értelmezései, művészeti ábrázolása és tudományos vizsgálata 76
1.2. A pszichológia alapkérdései 77
1.3. A pszichoanalízis és a behaviorizmus 78
1.4. A biológiai pszichológia és a kognitív irányzat 79
2. Bevezetés önmagunk megismeréséhez 80
2.1. Az önismeret 80
2.2. A serdülőkor jellegzetességei 81
2.3. Ki a normális? 82
3. A pszichológia alkalmazott területei 83
3.1. A pályaválasztás 83
3.2. A pályaalkalmasság 84
3.3. Tanulási technikák 85
3.4. A magyar társadalom lelkiállapotának általános jellemzői 85
4. Lelki problémák a serdülőkorban 87
4.1. A táplálkozási zavarok 87
4.2. A dohányzás 89
4.3. A drogfogyasztás 89
4.4. A fiatalkori öngyilkosság 90
V. A munka világa 92
1. Az őskori és az ókori gazdaság 92
1.1. Az állattenyésztés és a nomád gazdálkodás kialakulása 92
1.2. A földművelés kialakulása 92
1.3. A hosszú távú parlagoló rendszerek 93
1.4. Az öntözéses földművelés 93
1.5. A rövid távú parlagoló rendszerek 93
1.6. A mediterrán mezőgazdaság az antik világban 94
1.7. A kézművesség létrejötte 94
1.8. Kézművesség az antik világban 95
1.9. A kereskedelem létrejötte 95
1.10. Kereskedelem az antik világban 96
2. A középkori gazdaság 98
2.1. A középkori mezőgazdaság megszületése 98
2.2. Mezőgazdasági rendszerek Európában 98
2.3. Földművelés és állattenyésztés a Kárpát-medencében 99
2.4. A kézművesipar újraformálódása 99
2.5. A vasipar és a textilipar 100
2.6. Az alkalmazott technikák 100
2.7. Kézművesipar a Kárpát-medencében 101
2.8. A kereskedelem az arab világban 101
2.9. Az európai kereskedelem 102
2.10. Kereskedelem a Kárpát-medencében 103
3. Gazdaság az újkorban 104
3.1. Gazdasági növekedés és népesség a paraszti társadalmakban 104
3.2. Az ipari és mezőgazdasági üzemformák kezdődő átalakulása a XV-XVIII. században 104
3.3. A nyugati, az amerikai és az ázsiai civilizációk találkozása 105
3.4. A földrajzi felfedezések hatásai és a növekedés korlátai 106
3.5. Az állam szerepe a gazdaságban 107
3.6. Magyarország a XV-XVIII. században 107
3.7. A modern gazdasági növekedés 108
3.8. A kapitalizmus fogalma és szakaszai 109
3.9. Polgárosodás a XIX. századi Magyarországon 110
4. A huszadik század gazdasága 112
4.1. Állami szabályozás vagy szabadpiac? 112
4.2. Az állam szerepe a japán gazdaságban és az Egyesült Államokban 112
4.3. A túlzott állami szerepvállalás és a kiutak 113
4.4. A gazdasági globalizáció és a nemzetközi nagyvállalatok 115
4.5. A tőkés gazdaság kiépülése Magyarországon a kilencvenes években 116
4.6. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata hazánk uniós csatlakozásáig 117
4.7. Az Európai Unió költségvetése és támogatási rendszere 118
4.8. A magyar gazdaság 2000 után 119
VI. A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban 123
1. A jelrendszerek kialakulása. A beszéd és az írásbeliség 1231
1.1. Közösségek és kommunikáció 123
1.2. Államok, írás, írástudók az ókori Keleten 123
1.3. Az írás demokratizálódása 125
1.4. A tudás átörökítése 125
1.5. Hírközlés az ókorban 126
2. A kommunikáció és az írásbeliség jelentőségének megnövekedése a középkorban. A magyar írásbeliség 127
2.1. A latin és a görög írásbeliség 127
2.2. Kódexek és oklevelek 127
2.3. Az írás egyházi monopóliumának megszűnése 129
2.4. írásbeliség a középkori Magyarországon 130
2.5. A hírközlés helyzete 130
3. Az információ a polgárság értékvilágában. A magyar nyilvánosság múltja 131
3.1. A könyvnyomtatás által előidézett változások 131
3.2. Változó társadalom, változó nyilvánosság 132
3.3. A hírközlés fejlődése 132
3.4. A polgári nyilvánosság kialakulása Magyarországon 133
4. Önálló médiahatalmak 135
4.1. A rádió 135
4.2. A televízió 135
4.3. Szórakoztatni, tanítani, irányítani 136
4.4. Új kommunikációs lehetőségek - harc a piacért a médiumok között 137
4.5. A médiumok szerepe a társadalomban és a politikában 138
4.6. Mai magyar médiatörténet 138
VII. Az állam típusai és intézményei 142
1. A keleti despotizmustól az antik demokráciákig 142
1.1. Az állam kialakulása 142
1.2. Az ókori Kelet ázsiai típusú államai 142
1.3. Antik típusú állam az ókori Görögországban 143
1.4. Antik típusú állam a köztársasági Rómában 145
1.5. A császárság Rómában 147
2. Uralmi formák a feudalizmusban 149
2.1. A feudális állam általános jellemzői 149
2.2. Államfejlődés Nyugat-Európában a kora feudalizmus idején (Vl-X. század) 149
2.3. Államfejlődés Nyugat-Európában az érett feudalizmus idején (X-XV. század) 150
2.4. Államfejlődés Nyugat-Európában a késői feudalizmus idején (XVI-XVIII. század) 152
2.5. A feudális állam és jog fejlődése Magyarországon 153
3. A polgári alkotmányos eszmék és az állam 156
3.1. A polgári állam tudati előkészítője, a felvilágosodás 156
3.2. A polgári forradalom és a kialakuló polgári állam 157
3.3. A polgári állam általános jellemzői 159
3.4. A polgári átalakulás Magyarországon 160
4. A demokráciától a totális államig - és vissza. Államberendezkedések a XX. században 163
4.1. A modern tömegdemokráciák 163
4.2. A totalitárius állam Németországban 164
4.3. A fasiszta diktatúra Olaszországban 165
4.4. Az orosz fejlődés 166
4.5. A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1948-1956-1989) 167
4.6. A totális állam általános jellemzői 167
4.7. A totális állam bukása 168
5. A választójog és a választási rendszerek fejlődése 169
5.1. A választójog fogalma - választási alapelvek a XX. században 169
5.2. A választási rendszerek alaptípusai 169
5.3. A választási rendszerek kialakulása Európában 170
5.4. Választójogi reformok a XIX. században 171
5.5. Választási rendszerek a modern tömegdemokráciákban 172
5.6. A magyar választási rendszer kialakulása és változásai 173
5.7. A hatályos magyar választási rendszer és választójog 174
VIII. Művészet és társadalom 177
1. A közösségi ideálok elsődlegessége a művészetekben 177
1.1. A vadászmágiától a halottkultuszig 177
1.2. Művészet és hatalom összekapcsolódása 178
1.3. Az öncélú művészet megszületése 179
2. A művészetek és a vallások kapcsolata a középkorban. A magyar feudális állam
kultúrája 131
2.1. A hit szolgálata 181
2.2. A román stílus 182
2.3. A gótika 182
2.4. A bizánci és az iszlám kultúra a középkorban 183
2.5. Művészet a középkori Magyarországon 184
3. A művészet helye a polgári társadalomban 185
3.1. A harmónia megtalálása - a reneszánsz 185
3.2. Lenyűgöző pompa és életöröm - a barokk 186
3.3. A „magányos ember panasza" - stílusok a XIX. században 187
3.4. A reneszánsztól a romantikáig - művészetek Magyarországon 188
4. A művészetek helykeresése a központ nélküli világban 190
4.1. Az „önelvű vizualitás" és a funkcionalizmus 190
4.2. A hagyományokkal való szembenállás és a hagyományokhoz való visszatérés 192
4.3. A tömegek hatása a művészetre 193
4.4. Modern művészet Magyarországon a XX. század közepéig 193
IX. Világmagyarázatok 196
1. Az európai tudományos gondolkodást megalapozó görög szemlélet. A világ más
nagy tudományos központjai 196
1.1. Gyakorlatiasság és meditáció - tudományok az ókori Keleten 196
1.2. A tudományos gondolkodás megszületése Görögországban 197
1.3. A filozófia új kérdései a hellenizmus korában 198
1.4. Szaktudományok, gyakorlati tudományok 199
1.5. Tudományok az ókor és a középkor határán 199
2. A tudományok autonómiája és hatékonysága a középkorban 201
2.1. „Tekintélyen és kényszeren alapuló kultúra" 201
2.2. Az universitas 201
2.3. A skolasztika 202
2.4. Az ortodox kereszténység és a tudomány 203
2.5. Tudomány a középkori Magyarországon 204
3. A nagy világvallások 205
3.1. A brahmanizmus 205
3.2. A buddhizmus 205
3.3. Kínai vallások 206
3.4. A kereszténység 206
3.5. Az iszlám 207
3.6. A világvallások összehasonlítása 208
3.7. A vallások helyzete Magyarországon 209
4. Tudományos megújulási kísérletek a reneszánsztól Einsteinig 212
4.1. A tapasztalat felértékelődése - a természettudományok fejlődése 212
4.2. A filozófia 213
4.3. A természettudományos gondolkodás „egyeduralma" - a kutatómunka feltételeinek
változása 213
4.4. A tudományok fejlődésének kezdetei Magyarországon 214
4.5. A tudományok virágzása a polgári Magyarországon 215
4.6. A tudomány helyzete napjainkban az Európai Unióban és Magyarországon 217
X. Az európaiság története 220
1. Az európaiság gyökerei 220
1.1. A „görög-római bölcső" 220
1.2. A birodalomépítés bűvkörében 221
1.3. A keresztény nemzetközösség 221
1.4. Politikai szövetségek esélyei a középkorban 222
1.5. Egység és Európa a felvilágosodástól a modern hatalmi szövetségek megjelenéséig 222
1.6. Megosztott Európa - megosztott világ 224
1.7. A Népszövetség - Európa a világban 225
1.8. Európa egységesítésének legújabb törekvései 226
2. Nemzetközi biztonsági és katonai szervezetek 227
2.1. Intenzív kapcsolatok a nemzetek között 227
2.2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalakulása, céljai 227
2.3. Az ENSZ szervezete 228
2.4. Európa „kettészakadása" a második világháború után 229
2.5. Gazdasági szervezetek a „kettészakadt" Európában 229
2.6. Katonai-politikai szervezetek kialakulása a „kettészakadt" Európában 230
2.7. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 231
2.8. Változások Európában 1989 után 232
3. Az Európai Unió kialakulása és szervezete 234
3.1. Az európai egység fogalma 234
3.2. Az Európai Unió kialakulásáig vezető folyamat 234
3.3. Európai Közösségekből Európai Unió 235
3.4. Az új évezred kihívásai az Unióval szemben 236
3.5. Az Európai Unió intézményei 237
4. Magyarország és az európai, euroatlanti integráció 242
4.1. A vasfüggöny leomlása után 242
4.2. Magyarország és a NATO. „Az enyhülés és a nyitás évei" 242
4.3. „Partnerség a békéért" 242
4.4. A Fehér Könyv és a NATO-bővítéssel kapcsolatos nemzetközi vita 243
4.5. A madridi NATO-konferencia 243
4.6. A NATO-csatlakozás belpolitikai vonatkozásai 243
4.7. Az Európai Közösségek és Magyarország viszonya 244
4.8. A társulási megállapodás 245
4.9. Magyarország és az európai uniós tagság 246
A kötetben előforduló új fogalmak 248

Témakörök