Társadalmi elméletek az ókorban | |
Bevezetés | 3 |
Platon | |
A legjobb állam | 5 |
Platon államphilosophiai művei | 5 |
A Respublica | 6 |
Ethika és politika | 8 |
A lélek elemei és az állam alkatrészei | 9 |
A társadalmi rend genesise | 9 |
A munkafelosztás | 10 |
Az emberek egyenlőtlenségéről szóló tan | 12 |
Állami czélok és egyéni különérdekek | 15 |
A tulajdonközösség (communismus) | 15 |
A családközösség (nő- és gyermek-közösség) | 18 |
A nemi viszonyok szabályozása | 21 |
A nők jogai és kötelességei. (A nők emancipatiója) | 24 |
Állami paedagogia | 26 |
A nevelés főeszközei | 27 |
A philosophok hivatása | 28 |
A munkásosztályok helyzete | 29 |
A rabszolgaság | 29 |
Platon communismusa és a modern communismus | 30 |
A "Törvények" állama | 32 |
Az authenticitas kérdése | 33 |
A "Törvények" tárgya | 33 |
Az állami czélok és a törvények feladatai | 37 |
A tulajdon-rend | 40 |
Politikai szervezet | 41 |
A nevelés-ügy | 42 |
Házasság és családi viszonyok | 43 |
A proceratio szabályozása | 44 |
Paedagogiai követelmények | 44 |
Állami jogok és egyéni igények | 45 |
A "Törvények" és a "Respublica" | 47 |
Aristoteles | |
I. Aristoteles politikája | 49 |
Aristoteles politikájának történeti jelentősége | 49 |
Az ember mint politikai lény | 51 |
Az állami czél és az állam elemei | 52 |
A béke javai és a nevelés | 54 |
A rabszolgaság jogosultságáról szóló tan | 55 |
Birtokviszonok és keresetmódok | 60 |
Természetes keresetmódok | 61 |
Csere és csereérték | 62 |
A pénzcsinálás (tőkeszerzés) | 63 |
A család | 67 |
A nő hivatása | 68 |
A Platon Respublicájának kritikája | 69 |
Aristoteles tulajdonjogi alapnézete | 75 |
A "Törvények" kritikája | 69 |
A proceratióra vonatkozó határozatok | 80 |
Aristoteles és Malthus | 81 |
Phaleas tanainak birálata | 82 |
Ókori alkotmányok (nevezetesen a spártai és krétai alkotmányok) kritikája | 83 |
A politikai jogokról | 85 |
A középosztály méltatása | 86 |
Az államformák felosztása | 87 |
Törvények, alkotmányformák és társadalmi osztályok | 89 |
A földmívelő osztály jelentősége | 90 |
Agrarius elvek | 91 |
A birtokviszonyok rendezése | 92 |
A házassági és családi viszonyok szabályozása | 92 |
Az állam nevelői feladata | 93 |
Aristoteles paedagogiai elvei | 94 |
Visszapillantás | 96 |
Aristoteles és kora | 96 |
Aristoteles és Platon | 97 |
A munka szerepének felfogása és az emberek egyenlőtlenségéről szóló tan | 97 |
Utopisták | |
Bevezetés | 120 |
Morus Tamás utopiája | |
A humanismus kora | 114 |
Morus Utopiája és Platon társadalomphilosophiai tanai | 115 |
Az "Utopia" beosztása | 117 |
A létező társadalmi rend kritikája | 118 |
A bűntények okai és a büntető jog drakonismusa | 120 |
A magántulajdonra alapított társadalmi rend kritikája | 124 |
A collectív tulajdon ellen szóló érvek | 126 |
A munka társadalmi organisatiója | 128 |
A collectív tulajdonnal kapcsolatos productió-rendszer | 128 |
Az utópiai életmód egyes jellemző vonásai | 129 |
A pénzről és a nemes fémekről | 131 |
A házasságra vonatkozó törvények | 132 |
A népességről | 133 |
Családi élet és nevelés | 134 |
A tanügy | 135 |
Az általános munkakötelesség | 136 |
A földmívelés | 137 |
A normál munkanap | 138 |
A társadalmi intézmények feladata | 139 |
Erkölcsi és vallásos élet | 140 |
A munkásosztályok helyzete a létező államokban | 142 |
A panacéa | 144 |
A mintakép árnyoldalai | 146 |
Morus és Platon; érintkezési pontok és ellentételek | 150 |
Az "Utopia" hatásának okai | 153 |
Szocialisticus eszmék | 154 |
Az "Utopia" történeti jelentősége | 156 |
Campanella Tamás államregénye | |
A philosoph jellemzése | 160 |
Campanella gyakorlati philosophiája | 163 |
Politikai alapnézet | 164 |
Az amor communitalis | 165 |
Platon, Morus és Campanella | 166 |
A "civitas solis" állami hatalmai | 169 |
Tulandon-közösség és család-közösség | 171 |
Általános munkakötelezettség | 174 |
Munkafelosztás | 175 |
A nők hivatása | 175 |
A munka becsületének elismerése | 176 |
A munka mint társadalmi hivatal | 177 |
A normál munkaidő | 178 |
Szórakozás és játék | 178 |
A nemi viszonyok szabályozása. A proceatio | 180 |
A nevelés egyenlősége és nyilvánossága | 185 |
A tanterv | 186 |
A szellemi élet signaturája | 187 |
A testi nevelésre, a közegészségügyre és az életmódra vonatkozó határozatok | 188 |
Az egyéni szabadság megsemmisítése | 190 |
A tudás jelentősége | 192 |
Ethikai vezérelvek | 193 |
Cabet államregénye | |
Cabet művének tárgya s intentiója | 195 |
Az egyenlőség elvének felállítása | 196 |
A communismus védelmezése | 198 |
A békés fejlődés hangsúlyozása | 200 |
Culturális állapotok; házassági és családi viszonyok | 202 |
Jogok és kötelességek egyenlősége | 203 |
Általános munkakötelesség | 204 |
A javak produciója és elosztása | 204 |
Demokratikus elvek s intézmények | 206 |
A munka elosztása s megkönnyítése | 207 |
A régi társadalmi szervezet kritikája | 209 |
Az átmeneti rendszer leirása | 212 |
A communisticus főelvek | 213 |
A társadalom fogalma | 215 |
A communisticus elmélet alapvonásai | 216 |
Cabet tanainak békés tendentiája | 218 |
A testvériség eszméje | 221 |
Visszapillantás | |
Az államregények történeti jelentősége | 222 |
A társadalmi intézmények kritikája | 223 |
Társadalmi pathologia | 225 |
Társadalmi eszmék az újkori jog- és államphilosophiában | |
Ujkori elméletek (Bevezetés) | 229 |
Grotius | |
A társadalmi szerződés eszméje | 232 |
A jogalkotás alapmotívuma az emberi természetben | 233 |
Hasznossági szempontok | 234 |
A természeti jog fogalma | 235 |
A társadalmi szempont a természet-jogban | 236 |
Magánjogi szempontok érvényesülése az állam- és társadalomphilosphiában | 237 |
A szabadság felálodázásnak jogosultsága | 238 |
Későbbi tanli csirái | 240 |
Az elmélet hiányai | 241 |
A tulajdonjogi elmélet | 243 |
A természetes tulajdonközösség állapota | 244 |
A tulajdonjog alapja | 244 |
A tulajdonjog korlátai és a tulajdonszerzés módjai | 245 |
A rabszolgaság | 246 |
A házasság és a család | 248 |
A szülők jogai s kötelességei | 249 |
Kritikai észrevétel | 249 |
Hobbes | |
A társadalmi szerződés eszméje Grotius és Hobbes tanaiban | 252 |
A psychologiai és ethikai alapnézetek ellentételessége | 253 |
Az állati társadalmak és az emberi társadalom | 255 |
A társulási hajlam és az önzés | 257 |
A természeti állapot: bellum omnium contra omnes | 258 |
A társadalmi szerződés oka | 261 |
Az absolutismus apologiája | 263 |
A társadalmi szerződés közvetetlen czélja | 265 |
Az ész alapkövetelményei. (Az első természeti törvények) | 265 |
Az absolut államhatalom nyutotta előnyök | 267 |
Az erkölcsi törvényhozás | 268 |
Törvények jogczíme és sanctiója | 269 |
Az emberek eredeti egyenlősége és szabadsága | 271 |
Az egyenlőség megszüntetése | 272 |
A rabszolgaság | 272 |
Az alattvalók föltétlen engedelmessége | 274 |
Az absolut hatalom természetes határai | 276 |
A tulajdon eredete és jogczíme | 277 |
Az állam legfelső tulajdonjoga | 278 |
Az atyai hatalom | 281 |
Az anyai jog; az anya uralma | 281 |
A házasság és az atyai hatalom | 283 |
Absolutismus és socialismus | 284 |
Kritikai észrevételek | 286 |
Az egyéni szabadság elve | |
Spinoza és Locke | |
Bevezetés | 289 |
Hobbes elméletének hatása | 289 |
A tudományos kritika | 290 |
Spinoza | |
Spinoza tanának kiinduló pontja | 291 |
Jog és hatalom | 292 |
Az általános háború | 292 |
A társadalmi szerződés | 293 |
Spinoza contra Hobbes | 293 |
A társadalmi szerződés igazi czélja | 294 |
A szabadság elidegeníthetetlen | 295 |
A gondolatszabadság | 296 |
Az állam feladata | 296 |
Tulajdonjogi elvek | 297 |
Spinoza elméletének jelentősége | 297 |
Locke | |
A társadalmi szerződés keletkezése | 297 |
A természeti állapot | 299 |
Természeti törvény | 299 |
A büntetés a természeti állapotban | 300 |
A természeti állapot visszásságai | 301 |
Természeti állapot és háború-állapot | 302 |
Az önvédelem joga | 304 |
A társadalmi rend közvetetlen czélja és a szabadság | 304 |
Természeti és politikai szabadság | 305 |
A szabadság elidegeníthetetlensége | 306 |
A rabszolgaság | 307 |
Az absolutismus érveinek megczáfolása | 308 |
A politikai hatalom korlátai | 309 |
Az állami rend feladata | 311 |
Az ellenállás joga | 312 |
A többség határozatai | 313 |
Az államhatalom elosztása | 314 |
A törvényhozó hatalom mint souverain hatalom | 315 |
A végrahajtó hatalom | 315 |
A confoederativ hatalom | 316 |
A constitutionalismus elmélete. Locke és Montesquieu | 316 |
A lelkiismeretszabadság | 317 |
Egyház és állam | 317 |
A képviseleti rendszer | 318 |
A házasság | 318 |
Az atyai hatalom alapja s terjedelme | 320 |
Szülői jogok és kötelességek | 322 |
Autokratia és atyai hatalom | 323 |
Tulajdonjogi elvek | 324 |
A munka mint a tulajdonszerzés alapja | 325 |
Az eredeti tulajdonközösség és a tulajdon keletkezése | 326 |
A tulajdonjog korlátai | 328 |
A földbirtok | 329 |
Az appropriatio jogának határai | 331 |
Restrictiók | 332 |
A pénz és a kereskedelem hatásai | 333 |
A javak accumulatiója | 334 |
Kritikai és történeti észrevételek | 335 |
Locke paedagogiai tanai. (Thoughts concerning eduction) | 337 |
Locke alapvető munkálatai és J. J. Fousseu paedagogiája | 338 |
A szabadság eszméje | 339 |
Az egyenlőség eszméje | |
A socialismus és a franczia forradalom | 340 |
J. J. Rousseau jelentősége a társadalmi eszmék fejlődéstörténetében | 342 |
Általános jellemzés | 343 |
Jean Jacques Rousseau | |
Rousseau társadalomphilosophiai művei | 344 |
Az egyenlőtlenség okairól szóló tan | 345 |
A természeti állapot reconstructiója | 346 |
A természeti (physikai) és az erkölcsi (politikai) egyenlőtlenség | 347 |
A természeti állapotról szóló tan értelmezése | 348 |
Domesticatio és cultura | 348 |
A nyelv eredete | 349 |
A társulási ösztönök | 350 |
Rousseau contra Hobbes | 351 |
A moral alapja. (A könyörület) | 352 |
Rousseau és Schopenhauer ethikai elvei | 353 |
A két nem viszonyainak átalakulása | 353 |
A szükségek és a szolgaság | 355 |
A magántuladon létesítésének következményei | 356 |
Primitiv szükségletek | 357 |
A családi viszonyok fejlődése, a szükségek szaporodása és a társadalmi differentiatio | 358 |
A társadalmi fejlődés szülte bajok | 358 |
A tulajdonjog alapja | 360 |
Az állami rend eredete | 361 |
A társadalmi szerződésből eredő előnyök és hátrányok | 362 |
A hódítás joga és a gyöngék szövetkezése | 363 |
Az állami hatalom központosítása. A hatóságok | 364 |
Az absolutismus jogczimeiről | 365 |
Az egyenlőtlenség fejlődése | 366 |
A természeti állapot és a bellum omnium contra omnes | 367 |
A társadalmi haladás föltételei | 368 |
Rousseau paedagogiai tanai | 369 |
A vallás kérdés | 370 |
Az egyenlőség eszméje | 370 |
A "Contrat social" problémája | 370 |
A souverainitas | 371 |
A szabadság elidegeníthetetlensége | 371 |
A család | 372 |
A rabszolgaság védői ellen | 372 |
Az erősebb joga | 373 |
A népek önhatósága | 374 |
A jus belli mint a rabszolgaság és az absolutismus jogczíme | 375 |
Rabszolgaság és despotismus | 376 |
Az összeség akarata | 377 |
Természeti szabadság és polgári szabadság | 378 |
Erkölcsi szabadság | 379 |
A társadalmi szerződésből eredő kötelességek | 379 |
A közakarat mindenhatósága | 380 |
A jus primi occupantis | 380 |
Az állam tulajdonjoga | 381 |
A souverainitás elidegeníthetetlensége és eloszthatatlansága | 383 |
A hatalmak felosztása. A képviseleti rendszer | 384 |
Társadalmi kötelességek | 385 |
A büntetőjog | 386 |
A republicanus kormányzat lényege | 387 |
Szabadság és egyenlőség | 388 |
Az államformák relativ értéke | 389 |
Rousseau politikai eszménye | 390 |
A "Contrat social" alapeszméje | 391 |
A socialisticus szempont | 392 |