Társadalmi elméletek és eszmények

Kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődéstörténetéhez

Szerző

Medveczky Frigyes

Budapest

'Medveczky Frigyes: Társadalmi elméletek és eszmények ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1887
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	410 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított... Tovább

Tartalom

Társadalmi elméletek az ókorban
Bevezetés	3
Platon
A legjobb állam	5
Platon államphilosophiai művei	5
A Respublica	6
Ethika és politika	8
A lélek elemei és az állam alkatrészei	9
A társadalmi rend genesise	9
A munkafelosztás	10
Az emberek egyenlőtlenségéről szóló tan	12
Állami czélok és egyéni különérdekek	15
A tulajdonközösség (communismus)	15
A családközösség (nő- és gyermek-közösség)	18
A nemi viszonyok szabályozása	21
A nők jogai és kötelességei. (A nők emancipatiója)	24
Állami paedagogia	26
A nevelés főeszközei	27
A philosophok hivatása	28
A munkásosztályok helyzete	29
A rabszolgaság	29
Platon communismusa és a modern communismus	30
A "Törvények" állama	32
Az authenticitas kérdése	33
A "Törvények" tárgya	33
Az állami czélok és a törvények feladatai	37
A tulajdon-rend	40
Politikai szervezet	41
A nevelés-ügy	42
Házasság és családi viszonyok	43
A proceratio szabályozása	44
Paedagogiai követelmények	44
Állami jogok és egyéni igények	45
A "Törvények" és a "Respublica"	47
Aristoteles
I. Aristoteles politikája	49
Aristoteles politikájának történeti jelentősége	49
Az ember mint politikai lény	51
Az állami czél és az állam elemei	52
A béke javai és a nevelés	54
A rabszolgaság jogosultságáról szóló tan	55
Birtokviszonok és keresetmódok	60
Természetes keresetmódok	61
Csere és csereérték	62
A pénzcsinálás (tőkeszerzés)	63
A család	67
A nő hivatása	68
A Platon Respublicájának kritikája	69
Aristoteles tulajdonjogi alapnézete	75
A "Törvények" kritikája	69
A proceratióra vonatkozó határozatok	80
Aristoteles és Malthus	81
Phaleas tanainak birálata	82
Ókori alkotmányok (nevezetesen a spártai és krétai alkotmányok) kritikája	83
A politikai jogokról	85
A középosztály méltatása	86
Az államformák felosztása	87
Törvények, alkotmányformák és társadalmi osztályok	89
A földmívelő osztály jelentősége	90
Agrarius elvek	91
A birtokviszonyok rendezése	92
A házassági és családi viszonyok szabályozása	92
Az állam nevelői feladata	93
Aristoteles paedagogiai elvei	94
Visszapillantás	96
Aristoteles és kora	96
Aristoteles és Platon	97
A munka szerepének felfogása és az emberek egyenlőtlenségéről szóló tan	97
Utopisták
Bevezetés	120
Morus Tamás utopiája
A humanismus kora	114
Morus Utopiája és Platon társadalomphilosophiai tanai	115
Az "Utopia" beosztása	117
A létező társadalmi rend kritikája	118
A bűntények okai és a büntető jog drakonismusa	120
A magántulajdonra alapított társadalmi rend kritikája	124
A collectív tulajdon ellen szóló érvek	126
A munka társadalmi organisatiója	128
A collectív tulajdonnal kapcsolatos productió-rendszer	128
Az utópiai életmód egyes jellemző vonásai	129
A pénzről és a nemes fémekről	131
A házasságra vonatkozó törvények	132
A népességről	133
Családi élet és nevelés	134
A tanügy	135
Az általános munkakötelesség	136
A földmívelés	137
A normál munkanap	138
A társadalmi intézmények feladata	139
Erkölcsi és vallásos élet	140
A munkásosztályok helyzete a létező államokban	142
A panacéa	144
A mintakép árnyoldalai	146
Morus és Platon; érintkezési pontok és ellentételek	150
Az "Utopia" hatásának okai	153
Szocialisticus eszmék	154
Az "Utopia" történeti jelentősége	156
Campanella Tamás államregénye
A philosoph jellemzése	160
Campanella gyakorlati philosophiája	163
Politikai alapnézet	164
Az amor communitalis	165
Platon, Morus és Campanella	166
A "civitas solis" állami hatalmai	169
Tulandon-közösség és család-közösség	171
Általános munkakötelezettség	174
Munkafelosztás	175
A nők hivatása	175
A munka becsületének elismerése	176
A munka mint társadalmi hivatal	177
A normál munkaidő	178
Szórakozás és játék	178
A nemi viszonyok szabályozása. A proceatio	180
A nevelés egyenlősége és nyilvánossága	185
A tanterv	186
A szellemi élet signaturája	187
A testi nevelésre, a közegészségügyre és az életmódra vonatkozó határozatok	188
Az egyéni szabadság megsemmisítése	190
A tudás jelentősége	192
Ethikai vezérelvek	193
Cabet államregénye
Cabet művének tárgya s intentiója	195
Az egyenlőség elvének felállítása	196
A communismus védelmezése	198
A békés fejlődés hangsúlyozása	200
Culturális állapotok; házassági és családi viszonyok	202
Jogok és kötelességek egyenlősége	203
Általános munkakötelesség	204
A javak produciója és elosztása	204
Demokratikus elvek s intézmények	206
A munka elosztása s megkönnyítése	207
A régi társadalmi szervezet kritikája	209
Az átmeneti rendszer leirása	212
A communisticus főelvek	213
A társadalom fogalma	215
A communisticus elmélet alapvonásai	216
Cabet tanainak békés tendentiája	218
A testvériség eszméje	221
Visszapillantás
Az államregények történeti jelentősége	222
A társadalmi intézmények kritikája	223
Társadalmi pathologia	225
Társadalmi eszmék az újkori jog- és államphilosophiában
Ujkori elméletek (Bevezetés)	229
Grotius
A társadalmi szerződés eszméje	232
A jogalkotás alapmotívuma az emberi természetben	233
Hasznossági szempontok	234
A természeti jog fogalma	235
A társadalmi szempont a természet-jogban	236
Magánjogi szempontok érvényesülése az állam- és társadalomphilosphiában	237
A szabadság felálodázásnak jogosultsága	238
Későbbi tanli csirái	240
Az elmélet hiányai	241
A tulajdonjogi elmélet	243
A természetes tulajdonközösség állapota	244
A tulajdonjog alapja	244
A tulajdonjog korlátai és a tulajdonszerzés módjai	245
A rabszolgaság	246
A házasság és a család	248
A szülők jogai s kötelességei	249
Kritikai észrevétel	249
Hobbes
A társadalmi szerződés eszméje Grotius és Hobbes tanaiban	252
A psychologiai és ethikai alapnézetek ellentételessége	253
Az állati társadalmak és az emberi társadalom	255
A társulási hajlam és az önzés	257
A természeti állapot: bellum omnium contra omnes	258
A társadalmi szerződés oka	261
Az absolutismus apologiája	263
A társadalmi szerződés közvetetlen czélja	265
Az ész alapkövetelményei. (Az első természeti törvények)	265
Az absolut államhatalom nyutotta előnyök	267
Az erkölcsi törvényhozás	268
Törvények jogczíme és sanctiója	269
Az emberek eredeti egyenlősége és szabadsága	271
Az egyenlőség megszüntetése	272
A rabszolgaság	272
Az alattvalók föltétlen engedelmessége	274
Az absolut hatalom természetes határai	276
A tulajdon eredete és jogczíme	277
Az állam legfelső tulajdonjoga	278
Az atyai hatalom	281
Az anyai jog; az anya uralma	281
A házasság és az atyai hatalom	283
Absolutismus és socialismus	284
Kritikai észrevételek	286
Az egyéni szabadság elve
Spinoza és Locke
Bevezetés	289
Hobbes elméletének hatása	289
A tudományos kritika	290
Spinoza
Spinoza tanának kiinduló pontja	291
Jog és hatalom	292
Az általános háború	292
A társadalmi szerződés	293
Spinoza contra Hobbes	293
A társadalmi szerződés igazi czélja	294
A szabadság elidegeníthetetlen	295
A gondolatszabadság	296
Az állam feladata	296
Tulajdonjogi elvek	297
Spinoza elméletének jelentősége	297
Locke
A társadalmi szerződés keletkezése	297
A természeti állapot	299
Természeti törvény	299
A büntetés a természeti állapotban	300
A természeti állapot visszásságai	301
Természeti állapot és háború-állapot	302
Az önvédelem joga	304
A társadalmi rend közvetetlen czélja és a szabadság	304
Természeti és politikai szabadság	305
A szabadság elidegeníthetetlensége	306
A rabszolgaság	307
Az absolutismus érveinek megczáfolása	308
A politikai hatalom korlátai	309
Az állami rend feladata	311
Az ellenállás joga	312
A többség határozatai	313
Az államhatalom elosztása	314
A törvényhozó hatalom mint souverain hatalom	315
A végrahajtó hatalom	315
A confoederativ hatalom	316
A constitutionalismus elmélete. Locke és Montesquieu	316
A lelkiismeretszabadság	317
Egyház és állam	317
A képviseleti rendszer	318
A házasság	318
Az atyai hatalom alapja s terjedelme	320
Szülői jogok és kötelességek	322
Autokratia és atyai hatalom	323
Tulajdonjogi elvek	324
A munka mint a tulajdonszerzés alapja	325
Az eredeti tulajdonközösség és a tulajdon keletkezése	326
A tulajdonjog korlátai	328
A földbirtok	329
Az appropriatio jogának határai	331
Restrictiók	332
A pénz és a kereskedelem hatásai	333
A javak accumulatiója	334
Kritikai és történeti észrevételek	335
Locke paedagogiai tanai. (Thoughts concerning eduction)	337
Locke alapvető munkálatai és J. J. Fousseu paedagogiája	338
A szabadság eszméje	339
Az egyenlőség eszméje
A socialismus és a franczia forradalom	340
J. J. Rousseau jelentősége a társadalmi eszmék fejlődéstörténetében	342
Általános jellemzés	343
Jean Jacques Rousseau
Rousseau társadalomphilosophiai művei	344
Az egyenlőtlenség okairól szóló tan	345
A természeti állapot reconstructiója	346
A természeti (physikai) és az erkölcsi (politikai) egyenlőtlenség	347
A természeti állapotról szóló tan értelmezése	348
Domesticatio és cultura	348
A nyelv eredete	349
A társulási ösztönök	350
Rousseau contra Hobbes	351
A moral alapja. (A könyörület)	352
Rousseau és Schopenhauer ethikai elvei	353
A két nem viszonyainak átalakulása	353
A szükségek és a szolgaság	355
A magántuladon létesítésének következményei	356
Primitiv szükségletek	357
A családi viszonyok fejlődése, a szükségek szaporodása és a társadalmi differentiatio	358
A társadalmi fejlődés szülte bajok	358
A tulajdonjog alapja	360
Az állami rend eredete	361
A társadalmi szerződésből eredő előnyök és hátrányok	362
A hódítás joga és a gyöngék szövetkezése	363
Az állami hatalom központosítása. A hatóságok	364
Az absolutismus jogczimeiről	365
Az egyenlőtlenség fejlődése	366
A természeti állapot és a bellum omnium contra omnes	367
A társadalmi haladás föltételei	368
Rousseau paedagogiai tanai	369
A vallás kérdés	370
Az egyenlőség eszméje	370
A "Contrat social" problémája	370
A souverainitas	371
A szabadság elidegeníthetetlensége	371
A család	372
A rabszolgaság védői ellen	372
Az erősebb joga	373
A népek önhatósága	374
A jus belli mint a rabszolgaság és az absolutismus jogczíme	375
Rabszolgaság és despotismus	376
Az összeség akarata	377
Természeti szabadság és polgári szabadság	378
Erkölcsi szabadság	379
A társadalmi szerződésből eredő kötelességek	379
A közakarat mindenhatósága	380
A jus primi occupantis	380
Az állam tulajdonjoga	381
A souverainitás elidegeníthetetlensége és eloszthatatlansága	383
A hatalmak felosztása. A képviseleti rendszer	384
Társadalmi kötelességek	385
A büntetőjog	386
A republicanus kormányzat lényege	387
Szabadság és egyenlőség	388
Az államformák relativ értéke	389
Rousseau politikai eszménye	390
A "Contrat social" alapeszméje	391
A socialisticus szempont	392