Társadalmi befogadás 2002

Előszó

A társadalmi kirekesztés, kirekesztődés, társadalmi befogadás, kohézió: fogalmak, amelyek egyre gyakrabban bukkannak fel a szakmai és olykor már a közbeszédben is. Az elkövetkező években a társadalompolitika egyik kulcsfogalmaként kell számolnunk velük, mert a szegénység fogalma kinyílt a jövedelemhiányon túl annak további meghatározó dimenziói felé, amilyenek például a jogokhoz, javakhoz, szolgáltatásokhoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés; az egyenlő társadalmi tagság elismerése, a közös társadalmi (állami-civil-egyéni) felelősség és részvétel a társadalmi gondok enyhítésében. Nem kevés része van ebben az Európai Unió társadalmi kirekesztés elleni közösségi politikájának. Az EU 15 tagállama között 2000-ben e téren elindult együttműködés a nyitott koordináció elvén alapul. A nyitott koordináció módszere a jogi szabályozás helyett - figyelembe véve a tagállami kompetenciákat - egymás gyakorlatainak megismerésére, a kölcsönös tanulásra és a tapasztalatcserére helyezi a hangsúlyt. A tagállamok közös célkitűzéseket fogalmaznak meg a szegénység és társadalmi kirekesztődés mérséklésére, és a közös célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseikről időről időre cselekvési tervben számolnak be az Európai Bizottságnak. A cselekvési terveket az Európai Bizottság közös jelentésben értékeli. A tagállamok közötti összehasonlítást szintén a közösen kialakított mutatószámok (az ún. Laekeni indikátorok) teszik lehetővé. Az új tagállamok - így hazánk is - 2002-ben kapcsolódtak a folyamathoz. Ennek első lépéseként készült el 2003 decemberére a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem hazai kihívásait összegző Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum. Ez az EU Bizottsággal közösen szövegezett dokumentum jelentette az alapot arra, hogy hazánk is teljes jogú tagként vehessen részt az együttműködésben, és a többi tagállamhoz hasonlóan meghatározott időszakonként és szempontrendszer alapján átgondolja és cselekvési tervbe rögzítse azokat a törekvéseket, amelyeket a társadalmi kirekesztődés mérséklése érdekében tervez. Annak érdekében, hogy a társadalmi hátrányok mérséklését minél hatékonyabb intézkedésekkel lehessen szolgálni országos és területi szinteken egyaránt - kiemelt jelentősége van a társadalmi kirekesztés jobb megértésének, az ezt szolgáló adatgyűjtéseknek és kutatásoknak. Az uniós elvárások mellett a hazai tervezési folyamatokhoz (amilyen az Átfogó Fejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv) és a helyi szolgáltatástervezéshez egyaránt mind több részletes, konkrét ismeretre van szükségünk ahhoz, hogy a társadalmi lét peremvidékein is hatni képes szociálpolitikai programokat dolgozhassunk ki... országos, regionális, kistérségi, helyi szinten - tesszük hozzá. Hiszen a tervezés nemcsak és nem is elsősorban központi állami feladat. Vissza