Tározóméretezés matematikai statisztikai eszközökkel

Tartalom

Tározóméretezés matematikai statisztikai módszerrel
1. Az alapfeladat megfogalmazása 1
1.1 A klasszikus tározó-teljesítőképességi görbe 1
1.2 A tározó morfológiai jellemzői 4
1.3 A tározási hossz-szelvény 7
1.4 Völgyszakasz leggazdaságosabb elzárási szelvénye 8
1.5 Gazdaságos méretek rögzítése 9
1.6 A tározó teljesítőképességének jellemzése valószínűségelméleti szempontból 12
1.6.1 A teljesítőképesség jellemzése gyakorisági feldolgozással 14
1.6.2 Az érkező vízmennyiségek idősora 15
1.6.3 A szimulációs tározó-méretezés 16
1.6.4 A Markov láncok elméletén alapuló méretezés 17
1.7 A Moran féle modell bővítése 18
1.7.1 A biztonság két megfogalmazása 18
1.7.2 A vizsgálathoz szükséges számítások tömegének a jellemzése 20
1.7.3 A kibővített modell által szolgáltatott jellemzők 20
1.7.4 A kibővített modell használata a gazdaságos megoldás megválasztásához 22
1.7.5 A számítástechnikai munka csökkentése 31
1.7.6 Az úgynevezett instacionárius modell 31
1.8 Az egyszerre működő tárótórendszer méretezése a kibővített modell 32
1.8.1 Az egyszerre működő tározórendszer fogalmai 32
1.9 A modell általánosítása 33
1.9.1 A tározóméretezési modell ismert eloszlású, véletlen jellegű vízfogyasztások esetén 34
1.9.2 A párhuzamosan kapcsolt, együttműködő tározópár, tározórendszer méretezése 34
1.9.3 Sorba kapcsolt, együttműködő tározópár, tározólánc vizsgálata 35
1.10 Az eljárás lehetőségei és korlátai 35
2. A műszaki tervezésre használható alapmodell és a tározási jellegfüggvény számítására kidolgozott algoritmusok leírása 38
2.1 Az alaphipotézisek és az alapösszefüggés 38
2.2 A stacionárius input. Az u.n. éves modell 44
2.2.1 A stacionárius modell számítógépi algoritmusa. Az átmenetvalószinüségek mátrixa 48
- Az egyenletrendszer megoldása 56
- A gépi számítások mennyiségének csökkentése triviális műszaki-fizikai összefüggések alapján 58
- A K=f/M,P/ tározási jellegábra 64
2.3 Az instacionárius állapotú tározó 65
2.3.1 Az instacionárius tározó matematikai leírása 65
2.3.2 Az instacionárius tározó számítási algoritmusa 74
- A kezdő időegység megválasztása 74
- A részletes vizsgálat 75
- 1. Példa 77
3. Az alapmodell bővítése, a tározó viselkedésének részletes leírása 93
3.1 A vízhasználati idény eleji és idény végi tározó állapotok összefüggése 93
3.2 A tározóban az időegység végén feltöltésre váró tározótérfogatok valószinüségi eloszlása 95
3.3 A tározó vízszolgáltatásának alakulása vízhiányos időszakban 95
- Vízkorlátozás
3.4 A tározón átfolyó felhasználatlan vizmennyiségek eloszlása 103
3.5 A tározó viselkedését leiró kiterjesztett alapegyenlet 111
- 2. Példa 120
4. Az alapmodell bővítése. A tározó üzemét befolyásoló másodlagos folyamatok jellemzése 143
4.1 A tározót Jellemző morfológiai mutatók 143
4.2 Veszteségek számítása 147
- A szivárgási veszteségek különböző összetevői közül a töltés talpszivárgása 147
- A párolgás számitása 150
4.3 A völgyzárógát koronaszintjének rögzitése 159
4.4 A másodlagos folyamatok együttes jellemzése 166
- 3. Példa 175
Az alapmodell bővitése. Összetett üzemű tározó méretezése 188
5.1 Vízhasznosítási tározó árvizcsökkentő hatásának becslése 188
5.2 Vizhasznositási tározók energiatermelésének számitása 202
5.3 A komplex hasznosítású tározó tömör jellemzése 205
5.4 A többfeladatú tározó vizelosztási terve 209
- 4. Példa 214
1 leggazdaságosabb tározó paramétereinek rögzitése 217
6.1 A gazdaságossági mutatók 217
6.2 A legkedvezőbb morfológiai adottságokkal rendelkező szelvény kiválasztása 219
6.3 Optimális vizhasznositási tározó fő méreteinek meghatározása rögzitett biztonság mellett 224
6.4 Az optimális tározó adatainak meghatározása a tiszta haszon várható értékeinek maximalizálása mellett 228
6.5 Többfeladatú /komplex/ tározó optimális méretezése 239
6.5.1 Energiatermelésnél 239
6.5.2 Az árvizcsökkentés hasznának a figyelembevétele 24o
6.5.3 Az egyre nagyobb jelentőségű vizparti üdülés igényeivel együtt is végrehajtható az optimálása 244
6.5.4 Meglévő tározó kihasználásának optimálása 247
6.5.5 Meglévő tározók optimális, pillanatnyi helyzethez alkalmazkodó üzemeltetése 247
6.5.6 Fokozatos üzembehelyezés vizsgálata 249
- 5. Példa 251
- 6. Példa 256
- 7. Példa 259
7. Az alapmodell bővítése. Egyszerre működő tározókból álló tározópár, tározólánc méretezése 273
7.1 Megépült tározó alvizén tervezett tározó méretezése 273
7.2 Egyszerre működő tározópár méretezése 276
8. Az alapmodell általánosítása. Együttműködő tározókból fölépített tározópárok, -láncok és -rendszerek 284
8.1 A tározórendszerek csoportosítása 284
8.2 Tározóméretezés adott eloszlású, véletlen jellegű fogyasztás esetén 291
8.2.1 Az átmenetvalószínűségi mátrix összeállítása 294
8.2.2 Az átmenetvalószínűségi mátrix fölbontása 298
8.2.3 A tározási jellegfüggvény 306
8.2.4 Gyakorlati alkalmazások 317
8.3 Párhuzamosan kapcsolt, együttműködő tározópárok hidrológiai számítása 318
8.3.1 Önálló, rögzített vízigényt nem szolgáltató, kisegítő tározó méretezése 318
8.3.2 Rögzített vízigényt is szolgáltató kisegítő tározó méretezése párhuzamos kapcsolás esetén 325
8.4 Sorbakapcsolt, együttműködő tározópár méretezése 33o
- 8. Példa 336
- 9. Példa 356
-10. Példa 375
-11. Példa 384
-12. Példa 396
-13. Példa 411
FÜGGELEK I.
Hegy- és dombvidéki tározómedencék méretezése számitógéppel
Vizügyi Műszaki Segédlet 425
FÜGGELÉK II.
Számítógépi programlisták 474
IRODALOM 487

Témakörök