Tárgyak, jelek, virágok

Előszó

Részlet:

A Duna-Tisza köze a Kárpát-medence közepén elterülő nagytáj. Az Alföld része. Határai három oldalról természetesek és adottak. Északról önkényesen húzhatók meg. Tanulmányomban a Lacháza-Cegléd-Szolnok vonalat tekintem az északi határnak, mivel Szolnoknál jelentősen keltre fordul a Tisza. A Duna-Tisza köze név a tudomány által kreált jellegzetes műnév. Évszázadokkal ezelőtt a népnyelv a Kétvízköze névvel illette a két nagy folyó között elterülő tájat. XVIII. századi határperek vallomásaiban előfordult a Tisza-Duna köze névváltozat is. A Duna-Tisza köze, a tőle délre elterülő Szerémséggel együtt a középkor végén Magyarország legfejlettebb vidékének számított, amely élen járt a civilizációs vívmányok meghonosításában és terjesztésében. A török uralom alatt sok pusztítás érte.
Magyarsága a Tápé-Szeremle vonaltól délre kipusztult. Újkori újranépesedése során etnikai sokféleség és kevertség alakult ki. A XVIII-XIX. században három megye és három szabadalmas kerület osztozott a Duna-Tisza köze területén: Pest-Pilis-Solt, Csongrád, Bács-Bodrog vármegye; a Kiskunság, a Tiszai-korona kerület és a Csajkás kerület. Külön törvényhatóságot jelentett a táj négy szabad királyi városa: Szeged, Szabadka, Zombor, Újvidék. Az 1870-es évektől a szabadalmas kerületek beolvadtak a vármegyékbe. Meghatározó lett Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog és Csongrád vármegye léte. Alapvetően eszerint tagolódott a nagytáj. Különösen fontos választóvonal volt Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közös határa. 1920 óta, néhány évet leszámítva, országhatár választja kétfelé a Duna-Tisza közét: északi része Magyarországhoz, déli része Jugoszláviához, illetve Szerbiához tartozik. A határ mesterséges. Nem követ etnikai határokat. BÁCS-KISKUN MEGYE A DUNA-TISZA KÖZÉN Bács-Kiskun megye, Magyarország legnagyobb kiterjedésű megyéje. 1950-ben jött létre egy nagy horderejű országos közigazgatási átrendezés idején, különböző múltú, eltérő hagyományú területek egyesítése révén. Jellegzetes legújabb kori „műmegye,,/ amelynek kijelölt székhelye Kecskemét, az óriási közigazgatási egység északkeleti szögletében fekszik, és soha nem volt megyeszékhely. Vissza