Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon 1987-2000

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Tarafás Imre: Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon 1987-2000 ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	216 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-934-572-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hosszú viták után, amelyekre ma már kevesen emlékeznek, és még kevesebbeket érdekelnek, 1985 második felében politikai döntés született a bankreformról, a kétszintű bankrendszer létrehozásáról. A döntéshozók, akárcsak a vitázok, a létrehozandó kétszintű bankrendszert a tervgazdaság, a „szocialista piacgazdaság" körülményei között képzelték el, és az első években a kétszintű bankrendszer és az annak feltételeire épülő monetáris politika még valóban a tervgazdaság keretei között működött. Az 1987 januárjában indult bankreform fokozatosan, de viszonylag gyors ütemben haladt előre, egyre több területre terjesztette ki a bankok jogosítványait (a vállalati szektor után a lakossági piacra, a forint után a devizaműveletekre), és a monetáris politikában is egymás után szorultak vissza a direkt, keret- és adminisztratív jellegű szabályozó eszközök (refinanszírozási keretek, irányított hitelek, kamatmegkötések), és jelentek meg az indirekt módszerek és eszközök (a bankközi pénzpiac, a nyílt piaci műveletek, a devizaswapok). Összhangban volt ez azzal, hogy a gazdaságirányítás más fontos területein is folyamatosan nagy horderejű reformokat hajtottak végre (így 1988-ban az adóreformot és, főleg, 1989 elejétől az ár- és importliberalizálást). Ugyanakkor tovább éltek és hatottak a tervgazdaságra jellemző reflexek, alkupozíciók és -mechanizmusok is, amelyek folyton összeütköztek a piacgazdasági reformok követelményeivel és következményeivel azon a szűk mozgástéren belül, amit az ország magas fokú külföldi eladósodottsága, az államháztartás és a fizetési mérleg mélyen gyökerező és nagyfokú egyensúlyhiánya jelölt ki. Ebben a már nem tervgazdaságban, de még nem piacgazdaságban fennmaradtak, illetve újra és újra visszatértek az adminisztratív, központi elosztásos tervgazdasági rendszer elemei (mint a bankrendszer és a monetáris politika esetében a beruházási hitelek refinanszírozási keretei és az elkülönített, rövid lejáratú refinanszírozási keretek és konstrukciók). A nyolcvanas évek második felét jellemezte ez a köztes állapot, amikor már a feltételek jelentős része megérett arra - és jelentős erők hatottak abba az irányba -, hogy valódi piacgazdasági viszonyok és azoknak megfelelő bankrendszer és monetáris politika fejlődjenek ki, de megvolt a lehetősége és a folyton visszatérő jelei e fejlődés elfojtásának, a visszarendeződésnek is, mint annyiszor korábban, a piacgazdasági reformok 1968-as kezdete óta eltelt évtizedekben. Vissza

Tartalom

Tartalom 5
Előszó 9
i. rész i 13
1. A bomló tervgazdaságban és a még nem piacgazdaságban 13
1.1. A bankreform kezdete 13
1.2. AZ első évek 19
1.2.1. Az OTP egyedi esete 20
1.2.2. A rendszer néhány jellemzője 22
1.2.3. A bankközi devizapiac 26
1.3. A monetáris politika az első években 27
1.3.1. A népgazdasági terv része
1.3.2. Első lépések a kétszintű bankrendszerben 31
1.3.3. Infláció és árfolyam-politika
1.3.4. Az eszközrendszer fejlődése 42
1.3.4.1. Kamatok 42
1.3.4.2. Nyílt piaci műveletek 45
1.3.5. Összefoglaló áttekintés számokban
II. rész - 49
2. Beköszönt a piacgazdaság 49
2.1. A sorbanállások és a csődtörvény 49
2.1.1. A struktúraváltási kényszer
2.1.2. A sorbanállások 51
2.1.3. Hazai megoldási javaslatok
2.1.4. Tanácsok külföldről
2.1.5. A megoldás
2.2. A HITEL- ÉS BANKKONSZOLIDÁCIÓ 59
2.2.1. Szinte korlátlan hitelkereslet 59
2.2.2. A szabályozás 60
2.2.3. A banki menedzsmentek gyengéi 62
2.2.4. A csődtörvény azonnali hatása 63
2.2.5. Az első banktörvény 64
2.2.6. A csődtörvény szele 65
2.2.7. A fiskális érdek a szabályozásban 66
2.2.8. Az állam motivációi 67
2.2.9. A hitelkonszolidáció 68
2.2.10. Viták a módszerről 70
2.2.11. Kísérlet a terhek megosztására 72
2.2.12. A hitelkonszolidáció értékelése 1 73
2.2.13. További változások a szabályozásban 74
2.2.14. A bankkonszolidáció 74
2.2.15. Kísérlet a bankműködés javítására 76
2.2.16. A problémás kinnlevőségek kezelése 77
2.2.17. A hitel- és bankkonszolidáció számlája 78
2.2.18. A konszolidáció értékelése 79
2.3. A MONETÁRIS POLITIKA A PIACGAZDASÁG KEZDETÉN 83
2.3.1. A makroökonómiai feltételek 1992-ben 83
2.3.2. A monetáris enyhülés 84
2.3.3. Az államháztartás és finanszírozása 85
2.3.4. A kamatok lassú reagálása és szétnyílása 87
2.3.5. Makroökonómiai fejlemények 88
2.3.6. A monetáris politika szerepe 88
2.3.7. A költségvetés 89
2.3.8. Az árfolyam-politika 90
2.3.9. Az agrárexport visszaesése 90
2.3.10. A struktúrajavulás szerepe 92
2.3.11. Mindent összevetve 94
2.3.12. A tőkemozgások 95
2.3.13. Késedelmes reakció 95
2.3.14. Lassú transzmisszió 96
2.3.15. Az elszabadult költségvetés 96
2.3.16. Többszörös célkonfliktus 97
3. A BANKRENDSZER ÉS A MONETÁRIS POLITIKA A PIACGAZDASÁGBAN 101
3.1. A bankprivatizáció 101
3.1.1. Spontán folyamatok 101
3.1.2. Az első vélemények a külföldiek szerepéről a bankprivatizációban 102
3.1.3. Az első kormányzati vélemények 103
3.1.4. Kormányzati nézetek a bankkonszolidáció után 105
3.1.5. A külföldi bankok teljesítménye 108
3.1.6. „Mazsolázás" 113
3.1.7. Állami frusztráció 115
3.1.8. Az elsők 116
3.1.9. Egy kínos bankprivatizáció 121
3.1.10. A többiek 123
3.2. A bankrendszer a privatizáció után 124
3.2.1. Struktúra 124
3.2.2. Jövedelmezőség 128
3.2.3. A siker megoszlása 131
3.2.4. A siker tényezői 132
3.2.5. A privatizáció értékelése 134
3.2.6. A korábbi privatizáció kérdőjelei 136
3.2.7. Fejlődés az infrastruktúrában 138
3.2.8. A betétbiztosítás és a bankválságok 142
3.3. Párhuzamos történetek 145
3.3.1. A bank, amely tud igent mondani
3.3.1.1. Az első és a második konszolidáció 146
3.3.1.2. Az okok 147
3.3.1.3. Nincs megnyugvás
3.3.2. A bank, amely igazán közel áll Önhöz 154
3.3.2.1. A pénzügyi helyzet gyengéi 154
3.3.2.2. A pánik következménye 156
3.3.2.3. Az első konszolidáció 156
3.3.2.4. A második konszolidáció 159
3.3.2.5. A harmadik konszolidáció 160
3.3.2.6. Az okok 162
3.3.2.7. Nincs megnyugvás 167
3.4. A monetáris politika a piacgazdaságban 168
3.4.1. Árarányok és monetáris politika 171
3.4.2. Az árfolyam-politika és az infláció 175
3.4.3. a spekuláció csábítása 178
3.4.4. Az árfolyam a sávjában 180
3.4.5. Sterilizált intervenció 180
3.4.6. A monetáris eszközök 181
3.4.6.1. Nyílt piaci műveletek 181
3.4.6.2. A kötelező tartalékok 184
3.4.7. A pozíciók változása 185
3.4.8. A sterilizáció ára 186
3.4.9. Az intervenció alternatívája 188
3.4.10. A sterilizáció alternatívája 188
3.4.11. Szívesség a spekulánsoknak 190
3.4.12. Aktivitás a sávon belül 190
3.4.13. Működő-vagy pénztőke? 192
IV. rész 195
4. Utóirat: előretekintés 195
4.1. A bankrendszer 195
4.1.1. A „nem-bankok" versenye 197
4.1.2. A külföldi bankok versenye 198
4.2. A monetáris politika feltételrendszere 199
4.2.1. Az árstruktúra alkalmazkodása 201
4.2.2. A Balassa-Samuelson-hatás 202
4.2.3. A monetáris politika lehetőségei 204
4.2.4. Antiinflációs politika 204
4.2.5. Összegzés 206
4.2.6. Deflációs politika 206
4.2.7. Amivel fizethetünk 207
Irodalom 211

Témakörök

Tarafás Imre

Tarafás Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tarafás Imre könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem