Tapolca

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Fuchs Péter: Tapolca ' összes példány

Kiadó:	Központi Földtani Hivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	278 oldal
Sorozatcím:	Magyarázó Miskolc város építésföldtani atlaszához
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS
Az Atlasz összeállítását és a magyarázó elkészítését a Központi Földtani Hivatal elnöke Fülöp József akadémikus 1969-ben indította el. 1970-75 között Miskolc egész közigazgatási területe - azok egyenesekkel elvágott befoglaló formájára, 310 km2-re - elkészítettük az 1 : 10 000 méretarányú építésföldtani atlaszt 18 kötetben, melynek ez az anyag az egyik kötete. Az atlasz Magyarország első három építésföldtani atlaszának egyike. Ennek megfelelően ez az atlaszsorozat nemcsak tartalmában, hanem metodikájában is számos újat tartalmaz.
Az atlaszsorozat megindítása előtt részletes módszertani és tartalmi előírásokat állítottunk össze. Ezzel bizonyos mértékig már sikerült az anyagot készítésekor is uniformizálni. A teljes egységesség érdekében azonban kérésünkre a Központi Földtani Hivatal lehetővé tette, hogy az anyagot csak mind a 18 kötet elkészülte után, azok lényegében teljes egységesítésének elvégeztével kellett kiadnunk. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a használó most tartalmában, metodikájában és jelkulcsában is részletekbemenően egységes 18 kötetet vehet kézbe, ami ma még egyedülálló a hasonló méretű munkák között.
Az atlaszok átlag 23 lapból állnak (minimálisan 17, maximálisan 33). Az atlasz anyagát két nagy csoportra lehet bontani: az alapanyagra és a mérnökgeológiai változatokra. Mindkét csoportnál a maximális célszerűség, a felesleges anyag elhagyása, de minden szükséges adat feltüntetése volt a célunk. Az alapanyagot négy részre bonthatjuk tovább: a geomorfológiai, a földtani, a kőzetfizikai és a vízföldtani anyagrészre. Ezek az anyagrészek pedig több térképlapból állnak.
Az egyes alapanyagoknál az illető szaktudomány eredményeiből csak azokat az elemeket vettük ki, amikre építésföldtani szempontból szükség volt. Nem volt célunk az alaptudományok eddigi megállapításait új tudományos eredményekkel fejleszteni vagy változtatni. Ahol a saját kutatási, térképezési, feldolgozási munkánk a korábbiaktól mégis eltérő eredményeket adott, ott azokat tüntettük fel. Az atlasz anyagát a szokásos szélábrákkal és a magyarázóval együtt lehet eredményesen használni. A magyarázó szöveg az atlasz lényeges kiegészítője a terepi bejárás, a kutatási anyag feldolgozása, értékelése és a szakirodalom alapján készült. Tekintetbe vettük a lényegesebb kézirati anyagot is. Minden adatot kritikailag értékeltünk.
Az atlaszok alapanyagának összeállításánál a szokásos földtani térképezéshez képest lényeges különbséggel találkoztunk. A felszín alá lehatolás mélysége csekély (alig 20—25 méter), ugyanakkor igen gondosan kell ezen belül disztingválni (lényeges különbséget jelent az, hogy a felszín alatt három és fél vagy öt és fél méter mélyen vizsgáljuk a földtani, vízföldtani, kőzetfizikai stb. viszonyokat). Ez a sajátos feladat és az 1 : 10 000 méretarány gyakorlatilag lehetetlenné tette a már korábbi anyagok, vagy azok egy részének közvetlen felhasználását. Az alapanyagot is tehát teljesen újonnan kellett előállítani beleértve a több, mint négyezer meglevő feltárás összegyűjtését, helyrerakását, bizonyos értelmű ellenőrzését is. S így bár a területen, ill. annak egyes részein közel nyolc évtizede folyik földtani, geomorfológiai térképezés, vizsgálat, azokat csak közvetve tudtuk munkánknál felhasználni.
Munkánk során sok száz irodalmi anyagot és kéziratot vizsgáltunk át. Közülük a területileg vagy metodi-kailag legfontosabbakat a magyarázó irodalomjegyzéke tartalmazza. Közülük is kiemelendő Balkay Bálint, Balogh Kálmán, Franyó Ferenc, Halaváts Gyula, Jakucs László, Jaskó Sándor, Juhász András, Láng Sándor, Pantó Gábor, Peja György, Radnóthy Egon, Schréter Zoltán munkássága. Az irodalmi és kézirati anyagon kívül felhasználtuk számos vállalat és intézet erre a területre eső anyagát. Több, mint 4000 fúrás adatait gyűjtöttük össze, főleg az FTV, MÉLYÉPTERV, VÍZITERV, UVATERV, BORSODTERV, ÉSZAKTERV, OFKFV, VIKUV adattárából.
A munkában összesen 115 fő vett részt. Közülük a főmunkatársak Fuchs Péter, Goda Lajos, Hajdú Lajosné, Simkó Ilona, Szabó Imre, Wallacher László voltak, akik sorban a dokumentáció és földtan, a műszaki földtan, a geomorfológia, a hidrogeológia, a kőzetfizika, a földtan anyagát állították össze, a vonatkozó atlaszrészeket és a magyarázó fejezeteket egyaránt. Az adatgyűjtésben, a helyszíni térképezési munkában nyújtottak segítséget Pálfy
5 Vissza

Tartalom

TARTALOM
A) DOKUMENTÁCIÓ 1
1. A térképszerkesztéshez felhasznált alapadatok 7
2. A dokumentációs rendszer 8
3. Dokumentálás j®
B) GEOMORFOLÓGIA 15
1. A térképezett terület geográfiai helyzete és geomorfológiai egysegei 15
2. Korábbi geomorfológiai kutatások 15
3. A geomorfológiai térképezés és térképszerkesztés 16
4. A tájegységek és felszínformáik 17
4.1. A Bükk hegysége 17
4.2. A Bükk hegység DK-i előterének dombos vidéke 27
5. Felszíni vizek
5.1. Éghajlati viszonyok 44
5.2. Természetes vízfolyások 44
C) FÖLDTAN 51
1. Korábbi földtani vizsgálatok 51
2. Földtani térképezés és térképszerkesztés 52
2.1. A földtani észlelési térkép 52
2.2. A földtani térkép 54
2.3. A földtani szelet-térképek 55
2.4. A tektonikai térkép 57
3. A kőzetképződési periódusok és a hegységszerkezet 57
3.1. A fiatal szerkezeti emelet 60
3.2. Az idős szerkezeti emelet 61
D) KŐZETFIZIKA 65
1. A kőzetfizikai térképezés és térképszerkesztés 65
1.1. A felhasznált adatok 65
1.2. A kőzetfizikai metszettérkép szerkesztése 66
1.3. A kőzetfizikai metszettérképen ábrázolt jellemzők 66
1.4. A fedőképződmények kőzetfizikai térképe 68
1.5. A szilárd kőzetek petrográfiai térképe 69
1.6. A szilárd kőzetek fizikai állapottérképe 69
E) A RÉTEGCSOPORTOK, RÉTEGÖSSZLETEK MÉRNÖKGEOLÓGIAI JELLEMZÉSE 71
1. Mezozóos képződmények 72
1.1. Mészkő rétegösszlet (középső triász, felső-ladiní, karní) 72
1.2. Eruptív összlet (középső triász, felső-ladiní, kami) 80
2. A paleozoós-mezozóos kőzetek petrográfiai és állapotjellemzése 88
2.1. Az épkőzet 88
2.2. A bontott zóna 88
3. Paleogén képződmények 112
3.1. Konglomerátum tagozat (felső eocén) 112
4. Neogén képződmények 113
4.1. Barnakőszén-telepes rétegcsoport (burdigalai-helvéti) 113
4.2. Piroklasztikumok, piroklasztikus és valódi üledékek rétegcsoportja (torton—szarmata) 143
4.3. Iszapos-homoklisztes-agyagos rétegcsoport (pannóniai) 153
4.4. Agyagos-homokos—kavicsos rétegcsoport (kvarter) 157
F) HIDROGEOLÓGIA 199
1. A térképezett terület hidrogeológiai egységei 199
2. Korábbi hidrogeológiai vizsgálatok 200
3. Felhasznált adatok 202
3.1. A talajvíz 202
4. A térképszerkesztés 217
4.1. A térképszerkesztés elvei és menete 217
4.2. A térképek 217
5. A talajvizes terület vízföldtani jellemzése 231
5.1. A talajvíztartók, a talajvíz áramlása 231
5.2. A talajvíz hőmérséklete, minősége 233
6. Rétegvíz 245
7. A karsztvíz 245
7.1. A szilárd kőzetek (mezozóos képződmények) vízföldtani karaktere 245
7.2. A szilárd kőzetek (mezozóos képződmények) vízföldtana 246
3) SZINTETIZÁLÓ (RAYON) TÉRKÉP 255
1. A térképszerkesztés elvei 255
1.1. Laza kőzetekből felépített sík területek 255
1.2. Laza kőzetekből felépített dombvidéki területek 257
1.3. Szilárd kőzetekből álló területek 258
2. A rayonok jellemzése 259
H) ALAPOZÁSI TÉRKÉP 271
1. Kedvező alapozási sík mélysége 271
2. Határfeszültség alapértéke 272
3. A kedvező alapozási sík feletti kőzetek kitermelési osztálya 272

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem