Fülszöveg
A Szegeden élő Czilczer Olgának ezidáig két remek verseskötete jelent meg: A függőleges ablaksor 1982-ben, Előttem a madárfütty 1987-ben, s a kezdeti intellektuális ihletésű, feszes és áttételes szabadverseket leszámítva, mindkettőben könnyed kézzel megformált, érzékletes és szuggesztív erejű prózaversek találhatók.
Ilyenek szerepelnek mostani, új könyvében is. Játékos derű, önmagát sem kímélő, csúfondáros fordulatosság, ellebegő, szép képek, pontos megfigyelések és sziporkázó ötletek jellemzik őket, s ugyanakkor szerves és méltó folytatásai az előzőeknek. Czilczer Olga viszonylag korán és meglepő biztonsággal, már első kötetében rátalált a saját hangjára, módszerére és eszközeire, szemléletére és költői világára. Nemzedéktársai közül nála természetesebben és meggyőzőbben senki sem alkalmazza a szabadasszociációs módszert, amelynek segítségével, olykor Mándy Ivánra emlékeztetően, játszi könnyedséggel elegyíti, keveri a valóság és a képzelet elemeit. Álomfoszlányok, képzelgések,...
Tovább
Fülszöveg
A Szegeden élő Czilczer Olgának ezidáig két remek verseskötete jelent meg: A függőleges ablaksor 1982-ben, Előttem a madárfütty 1987-ben, s a kezdeti intellektuális ihletésű, feszes és áttételes szabadverseket leszámítva, mindkettőben könnyed kézzel megformált, érzékletes és szuggesztív erejű prózaversek találhatók.
Ilyenek szerepelnek mostani, új könyvében is. Játékos derű, önmagát sem kímélő, csúfondáros fordulatosság, ellebegő, szép képek, pontos megfigyelések és sziporkázó ötletek jellemzik őket, s ugyanakkor szerves és méltó folytatásai az előzőeknek. Czilczer Olga viszonylag korán és meglepő biztonsággal, már első kötetében rátalált a saját hangjára, módszerére és eszközeire, szemléletére és költői világára. Nemzedéktársai közül nála természetesebben és meggyőzőbben senki sem alkalmazza a szabadasszociációs módszert, amelynek segítségével, olykor Mándy Ivánra emlékeztetően, játszi könnyedséggel elegyíti, keveri a valóság és a képzelet elemeit. Álomfoszlányok, képzelgések, káprázatok és váratlan megszemélyesítések népesítik be műveiben valóságos környezetét, amelyben látszólag szeszélyes történések zajlanak, különös feszültségek és összeütközések játszódnak le közte és versei szereplői között, valamiféle rejtélyes törvényeknek engedelmeskedve. Valójában egy rejtekező, szemérmes lélek, egy érzékeny, találékony szellem megnyilatkozásai ezek, aki egyensúlyát, lehetőségeit keresi, s mint minden igazi költő, a rejtett összefüggések feltárásával az élet értelmét kutatja, tehetsége mértéke szerint, hitelesen, az elmét és a szívet gyönyörködtetően.
Vissza