Tanulmányok Pécs történetéből 19.

Előszó

A tanulmánykötet olvasói közül nyilván már sokan találkoztak az 1990-es évek eleje óta folyó Pécs története-kutatások eddig megjelent köteteivel. A Pécs Története Alapítvány 1993-tól kezdve, a város nagymonográfiájának elkészítése kapcsán szinte minden évben rendez tematikus és szabad témaválasztású konferenciákat. Jelen kötet is két ilyen rendezvény válogatott előadásait tartalmazza, mégpedig a 2005. őszén tartott két szakmai várostörténeti konferencia előadásainak anyagát rendezték a szerkesztők sajtó alá. A két konferenciának az eddigiekhez hasonló célja volt. Egyrészt lehetőséget kívántunk adni az újabb eredmények bemutatására, illetve megismerésére, másrészt pedig a szervezett feltáró munkában részt vevők számára olyan eszmecserét biztosítani, ahol véleményüket ismertethetik, álláspontjaikat ütköztethetik azt másképpen látó és gondoló szakemberekkel, s a vita eredményeit felhasználhatják a további vizsgálatok alkalmával. Az eddigi kötetek alapján elég egyértelmű, hogy a több mint egy évtizede elkezdett munka révén igencsak megszaporodó kutatások Pécs történetének legkülönbözőbb aspektusait vették górcső alá, ami a legutóbbi két konferencia témáinak sokszínűségében is világosan tükröződik. Külön öröm, hogy az előadók között nemcsak hivatásos kutatók, hanem egyetemi hallgatók, doktoranduszok, s más városokban dolgozó szakemberek is részt vettek. A kötetben szereplő tanulmányokat öt nagyobb tematikus fejezetbe rendeztük. Az első fejezetet négy régészet- és építészettörténeti tanulmány alkotja, amelyek témái a pécsi ókeresztény emlékekhez, valamint a pécsi vár és a dzsámik történetéhez kapcsolódnak. A második blokkba a gazdaságtörténeti tanulmányok kerültek, aminek apropóját az adta, hogy az egyik konferencia témája alapvetően Pécs 19-20. századi gazdaság- és társadalomtörténete volt. E tanulmányok egyrészt a város gazdasági rendszerének specifikumát jelentő mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, de szerepelnek annak ipari struktúráját bemutató írások is. Hat tanulmányt soroltunk a társadalom- és politikatörténeti fejezetbe, amelyen belül szó esik a 19. századi kisdedóvás és a szegény gyerekek problémáiról, a nők helyzetének megítéléséről, a társadalmi önszerveződés példáját jelentő bányatárspénztár alapításáról, valamint részletes képet kapunk a város 1897. évi költségvetéséről, s annak kialakításáról. Hét tanulmány képezi a kultúrtörténeti blokkot, igen széles spektrumban. Találunk köztük szakmai írásokat a pécsi joglyceumról és a püspöki könyvtárról ugyanúgy, mint a horvát iskola vonzáskörzetéről, a világháború alatt használt civil jelképekről stb. A kötetet két módszertani tanulmány zárja, amelyek közül az egyik egy elfeledett forráscsoportra, mégpedig a Várostörténeti Múzeumban őrzött levéltári iratokra, míg a másik a történetírás által igen elhanyagolt témát jelentő biztosításügy kérdéseire hívja fel a figyelmet. Vissza