Tanulmányok Budapest multjából I-IX. (nem teljes sorozat)

Tartalom

I. kötet
Dr. Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1
Dr. Gárdonyi Albert: A ferencvárosi pusztatemplom 50
Dr. Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek 61
Dr. ing. Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809-1847 76
Garády Sándor: Mátyás király buda-nyéki kastélya 99
Dr. Rokken Ferenc: A hajdani Angol királyné-szálloda és az első dunaparti sétány 112
Dr. Kovács Lajos: A vízivárosi »Három nyúl«-kaszárnya 124
Dr. Nagy Lajos: Régi pesti és budai játékkártyák 134
Auszug der Abhandlungen 141
Sommaire des articles 143
KÉPEK JEGYZÉKE
1. A budavári királyi palota a visszafoglalás után (Részlet C. J. de Juvigny rajzából a bécsi Kriegsarchiv-ban) 32-33
2. A palota 1737 körül (Részlet Mikoviny metszetéből Bél M. Notitia Hungariae-jában) 32-33
3. Budavára látképe 1698-ból, balra a palota romjaival (Részlet L. Fr. von rosenfeld térképéből a bécsi Nationalbibliothek kéziratgyüjteményében) 32-33
4. Budavára helyszínrajza 1730-ból (J. Matthey műve. Balra az I-vel jelölt tervezett lőportorony és az A-val jelölt Zeughaus között a királyi palota. Bécs, Kriegsarchiv, Hofkriegsrat 1730 Febr. 519. Exp.) 32-33
5. J. Matthey felvétele a palotáról 1742-ből
6. A pusztatemplom és tartozékai 1777-ben 54
7. Buda és Pest térrajza Mikoviny 1737. évi térképén (Bél M. Notitia Hungariae-jából) 58
8. Buda látképe északkeletről. Tollrajz 1686-ból (Fővárosi Múzeum) 64-65
9. Részlet Faust festményéből, a királyi vár épületével 64-65
10. Részlet Faust festményéből, a Nagyboldogasszony templomával 64-65
11. Lotharnigiai gobelin a XVIII. század elejéről (Hofburg, Bécs) 64-65
12. H. Heinrich Faust mesterjegye 75
13. A buda-nyéki kastély helyszínrajza 102
14. A buda-nyéki kastély és vadaskert 107
15. A Kemnitzer-telek helyszínrajza 123
16. A Kemnitzer-ház 1803-ban (Leyrer »Die Stadt Pesth und ihre Gegend« c. munkájából) 123
17. A Szőlőfürtről nevezett ház oldalnézete 1708-ból (Székesfővárosi Levéltár) 133-134
18. A »Három nyúl«-kaszárnya telke a beépítés előtt és után 133-134
19. Játékkártyák. Baloldalon az 1-3. Schneider József, a 4-6. Tsanyi Jakab készítménye, jobboldalon a felső három Zsiros István, az alsó három Giergl István műhelyéből került ki 133-134
KÜLÖN MELLÉKLETEK
H. Heinrich Faust Lotharingiai Károly diadalmenetét ábrázoló olajfestménye, a töröktől visszafoglalt Buda látképével. (1694.)
Szemléltető térkép a pesti építőmesterek munkásságáról, 1809-1847. Hild János 1805. évi térrajza s a Szépítő bizottmány iratai alapján szerkesztette dr. ing. Bierbauer Virgil.

II. kötet
Dr. Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom 1-31
Dr. Kuzsinszky Bálint: Aquincum helyrajza. (Akadémiai székfoglaló) 32-39
Dr. Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
Rexa Dezső: Magyar színtársulatok Pesten 1821-ben 63-72
Dr. Horváth Henrik: Chinoiserie falfestmények Budán 73-86
Dr. Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem-utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103
Dr. Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus) 1725-1901 104-140
Dr. Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez 1808-1812 141-161
Dr. Gárdonyi Albert: A budai hegyvidék első nyaralótelepei 162-180
Dr. Isoz Kálmán: Egy pesti zenész feljegyzései 1796-tól 1800-ig 181-190
KÉPEK JEGYZÉKE
1. Pest város látképe 1728-ból, melyen a belvárosi plébániatemplomnak még csak a déli tornya áll. Rosenfeld »Mappa Geographica über die Grosse Insul Csepeliense« feliratú kéziratos térképén talált látkép. A bécsi hadilevéltár térképtára B) IX/a674-7. 8-9
2. A belvárosi plébániatemplom XV. századi északi bejárójának maradványai. Az ajtó küszöbe sokkal mélyebben fekszik a templom körül futó járda szintjénél 8-9
3. A belvárosi plébániatemplom XV. századi déli ikerbejárójának maradványai. Baloldalt az árnyékba borult pillérben szamárhátíves kolduspadfülke, jobboldalt a templom mostani barokk bejárójának részlete látható 8-9
4. A belvárosi plébániatemplom szentélyében talált XV. századi ajtó kívülről és belülről tekintve. Az ajtó befalazott üregéből nagyértékű építészeti részletek kerültek napvilágra, amelyek falazókő gyanánt használtattak fel 8-9
5. A belvárosi templom alaprajza az építészeti korok felüntetésével 8-9
6. A belvárosi plébániatemplom 1870 körül. Előtérba a Halbig müncheni szobrász által készített s később összeomlott Mária-emlékmű, jobbról a sarkon a neogót plébániaépület, balról a lebontott piaristarendház. Klösz György felvétele 16-17
7. Gótikus falívek a szentély feletti tetőtérben, melyek a boltozat lejjebbszállítása következtében kerültek ide 16-17
8. A diadalív baloldali pillérének feltárt alapfala, melyet a régi román bazilika főapszisának lebontott lábazati köveiből s egyéb freskófestésű köveiből építettek 16-17
9. a) XIII. századi románstílű oszlopfőtöredék, melyet a diadalív baloldali pillérének alapfalazatában találtak s mely az elpusztult román bazilika építészeti részletének tekinthető, b) XV. századi festett és aranyozott gótikus töredék, melyet a szentélyben talált XV. századi ajtó üregében befalazva találtak s amely valószínűleg a templom elpusztult régi szentélyházának részlete 16-17
10. A belvárosi plébániatemplom vakolattól megtisztított szentélye délről. A faragottkő homlokzaton feltűnnek az elszórt mérműves díszítmények 24-25
11. A sekrestye előszarnokának bejárója és vakolattól megtisztított homlokzata. A bejárótól kétoldalt befalazott csúcsíves ablakok kerültek napvilágra 24-25
12. A szentély és sekrestye vakolattól megtisztított homlokzata északról 24-25
13. A szentélyhez épített s vakolattól megtisztított oratórium keletről tekintve 24-25
14. A belvárosi plébániatemplom XIII. századi rekonstrukciója a mai templom alapkörvonalainak feltüntetésével 28
15. A belvárosi plébániatemplom XV. századvégi rekonstrukciója 29
16. A Ferenc József-tér a Bach-korszak végén. Hunfalvy János »Budapest és környéke« című művéből. Rohbock Lajos rajza után készült acélmetszetről 72-73
17. Pesti nyári színház a harmincas évek végén. A Fővárosi Múzeum tulajdonát képező színes rézmetszet. Leltári szám 7981. 72-73
18. A tabáni falfestményes szoba utcai oldala 72-73
19. A tabáni falfestményes szoba északi oldala 72-73
20. Részlet az északi oldalon talált falfestményből 72-3
21. A tabáni falfestményes szoba déli oldala 72-73
22. Részlet a déli oldalon talált falfestményből 72-73
23. Részlet a déli oldalon talált falfestményből 72-73
24. A Barkóczy-palota alaprajza 1768-ból (Eredetije a gr. Károlyi-család tárában) 90
25. A Károly-palota homlokzati terve 1769-ből. (Eredetije a gr. Károlyi-család tárában) 96-97
26. A Károlyi-palota alaprajzi terve 1769-ből. (Eredetije a gr. Károlyi-család tárában) 96-97
27. Jung építőmester felvétele a Károlyi-palotáról 1778-ból. (Eredetije a gr. Károlyi-család tárában) 96-97
28. A Károlyi-palota átalakítási terve 1779-ből. (Eredetije a gr. Károlyi-család tárában) 96-97
29. Riegel bécsi műépítész alaprajzi terve a Károlyi-palotáról. (Pestvárosi levéltár. Verschönerungs-Archiv. tervek. No. 214.) 96-97
30. Részletek a mai Károlyi-palotából: 1. Melléklépcső. 2. Előcsarnok 96-97
31. A budavári katonai szertár belső homlokzata és alaprajza a XVII. század vágán. Az eredeti tervrajzok az Országos Levéltárban: Cameral Administration zu Ofen, Miscellanea, 62. sz. alatt találhatók 112-113
32. A budavári katonai szertár udvari homlokzata és alaprajza. (Bécs, Kriegsarchiv, Hofkriegsrtat, 1728 März 271. Exp.) 112-113
33. A budavári katonai szertár emeleti alaprajza. (Bécs. Kriegsarchiv. Hofkriegsrat. 1728 März 271. Exp.) 112-113
34. Matthey főhomlokzati terve. (Bécs. Kriegsarchiv. Hofkriegsrat. 1728 März 271. Exp.) 112-113
35. Allio főhomlokzati terve. (Bécs. Kriegsarchiv. Hofkriegsrat. 1728 März 271. Exp.) 112-113
36. A budavári katonai szertár alaprajza és félig elkészült szélső oldalszárnya. (Bécs. Kriegsarchiv. Hofkriegsrat. 1728 März 390. Exp.) 112-113
37. Matthey budavári erődítési tervrajza 1731-ből, a katonai szertár megjelölésével. (Bécs. Kriegsarchiv. Hofkriegsrat. 1728 März 330. Exp.)
38. A Szent György-tári Hentzi-emlék és a katonai szertár főhomlokzata a Bach-korszak végén. Hunfalvy János »Budapest és környéke« című művéből. Rohbock lajos rajza után készült acélmetszet 112-113
39. A katonai szertár pincéje bontás közben. Dr. Lux Kálmán professzor úr tulajdonában levő fénykép 112-113
40. A katonai szertár főkapuja a Várkertben, benn az oromdíszítő Herkules-szoborral. (Dr. Révhelyi (Réh) Elemér tanár úr felvétele.) 112-1113
41. Széchenyi István első beadványa a Kamaraerdő tárgyában. (Eredetije Budapest székesfőváros levéltárában) 176-177
42. Jókai Mór szerződése svábhegyi telekvásárlásáról. (Eredetije Budapest székesfőváros levéltárában) 176-177
43. Széchenyi István második beadványa a kamaraerdő tárgyában. (Eredetije Budapest székesfőváros levéltárában.) 176-177
44. Hirdetmény a svábhegyi telkek árveréséről. Eredetije Budapest székesfőváros levéltárában.) 176-177
45. A Ferenchalom-melléki első villák látképe. Eredetije Budapest székesfőváros levéltárában.) 176-177
Színes képmelléklet.
Freskófestésű kőtöredék jobb- és baloldala a belvárosi plébániatemplomból.

III. kötet
Dr. Kuzsinszky Bálint: Régészet és történelem 1
Dr. Nagy Lajos: Pest város eredete. (Előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról.) 7
Dr. Gárdonyi Albert: A Krisztinaváros településtörténete 25
Dr. Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása 47
Dr. Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62
Dr. ing. Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete 91
Dr. Horváth Henrik: A budai Szent György-relief 105
Rexa Dezső: Az első magyar nyilvános színielőadások Pesten és Budán 127
Dr. Genthon István: Egy budai humanista arany csészéje 138
Garády Sándor: A Szent Lőrincről elnevezett budamelléki pálos kolostor 145
Dr. Schoen Arnold: A pesti szervitatéri Mária-szobor 157
Dr. Isoz Kálmán: A Pest-budai Hangászegyesület és nyilvános hangversenyei (1836-1851) 165
KÉPEK JEGYZÉKE
1. Az eskütéri római tábor tornya a 12. századvégi elfalazással (fehér vonallal jelölve) 24-25
2. Népvándorláskori és viking leletek Budapest területéről 24—25
3. A mexikói-úti lovas honfoglaló sír mellékletei 24—25
4. A budai Vár és környéke 1749-ben. Eredetije a m. kir. Hadilevéltárban, G. I. h. 67. 1. jelzet alatt 24—25
5. A budai Városmajor a szabályozás előtt. Eredetije a Székesfővárosi Levéltárban 24—25
6. A budai Városmajor tervezett szabályozása 1785-ből. Eredetije a Székesfővárosi Levéltárban 24-25
7. A budai Vár és környéke 1787-ben. Eredetije a bécsi Kriegsarchiv térképtárában, G. I. h. 68—2. jelzet alatt 24—25
8. A Daun-villa látképe 1785-ből. Eredetije a Székesfővárosi Levéltárban 24—25
9. A Daun-villa alaprajza 1785-ből. Eredetije a Székesfővárosi Levéltárban 24—25
10. A mai Eskü-út és környéke 1805-ben. Eredetije a Székesfővárosi Levéltárban 48—49
11. A Belváros központja a szabályozás előtt és után 48—49
12. A hajóhídi rondella és környéke 1788-ban. Eredetije az Országos Levéltárban 64—65
13. Az úgynevezett rondella-színház és környéke 1789-ben. Eredetije az Országos Levéltárban 64—65
14. A Lipótváros szabályozási terve? 1789-ből az első színháztelekkel. Eredetije az Országos Levéltárban 80—81
15. A mai Vörösmarty-téren tervezett színház alaprajza 1793-ból. Eredetije az Országos Levéltárban 80—81
16. Polláck Mihály : A régi pesti Vigadó homlokzatának terve. Eredetije a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet technikatörténeti gyűjteményében 96—97
17. Aman János : A régi pesti Vigadó homlokzatának terve. Eredetije a Fővárosi Múzeumban, leltári száma 14.058 96—97
18. Polláck Mihály : A régi pesti Vigadó cukrászdájának terve. Eredetije a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet technikatörténeti gyűjteményében 96—97
19. Polláck Mihály : A régi pesti Vigadó nagytermének terve. Eredetije a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet technikatörténeti gyűjteményében 96—97
20. Polláck Mihály : A régi pesti Vigadó kistermének terve. Eredetije a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet technikatörténeti gyűjteményében 96—97
21. A budai Szent György-relief. A székesfőváros halászbástyái kőemléktárában 112—113
22. Vittore Carpaccio Szent György-képe a velencei Scuola San Giorgio degli Schiavoni-ban 112— 113
23. Vittore Carpaccio Szent György-képe a velencei San Giorgio Maggiore-ban 112—113
24. A Dísz-tér környéke 1718-ban. Másolat Fortunato de Prati rajzáról az Országos Levéltárban 112—113
25. Az első magyar nyilvános színielőadás színlapja 131
26. Garamszentbenedeki mester : Segítő szentek képe 1510-ből. Az esztergomi Keresztény Múzeumban 144—145
27. Olmüczi Ágoston aranycsészéje. A drezdai Grünes Gewölbe-ben. 144—145
28. Remete szent Pál koporsójának töredéke. A Nemzeti Múzeumban 144—145
X 29. A pálos kolostor és templom romjainak környéke 1768-ban. Coroni Sámuel kamarai mérnök térképe az Országos Levéltárban 144—145
30. A szerviták temploma és konventje a Mária-szoborral 1757-ből. Felírása : Ven. Conv. Pestini in Hungaria. Olajfestmény 2.40x1.85 m. A bécsi szervita rendház tulajdona 144—145
31. A Szent Lőrincről elnevezett egyház alaprajza 149
32. A Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostor mai környezetrajza 152

IV. kötet
Tompa Ferenc : Budapest őskora 1
Nagy Lajos: Tabán a régészeti ásatások világában 18
Garády Sándor: Az Óbuda csúcshegyi-dűlőben a 20841/2. hrsz. telken
kiásott két honfoglaláskori sír 30
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrincz Pálos kolostor történetének első irodalmi forrása 87
Belitzky János : 100 év a pesti határ életéből, 1663 tájától 1756 tájáig 111
Jajczay János : Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157
Mihalik Sándor: A magyarországi református egyházak pesti ötvösművei 174
Schoen Arnold: A Zsigmond-téri Szentháromság-szobor 198
KÉPEK JEGYZÉKE
I. Tábla. 1—11. Vonaldíszes kerámia Békásmegyerről 16—17
II. Tábla. 1—3. Fiatalabb vonaldíszes kerámia Békásmegyerről.
4—8. Vonaldíszes kerámia Tabánból.
9—13. Tiszai kultúra Békásmegyerről 16—17
III. Tábla. 1—4. Badeni kultúra Békásmegyerről.
5—9. Badeni kultúra az Andor-utcából.
10—11. Rézkori kerámia a Gellérthegyről 16—17
IV. Tábla. 1—6. Harangalakú edények kultúrája Békásmegyerről.
7. Zóki kultúra Tabánból.
8—13. Bronzkor II. periódusa a Lenke-útról 16—17
V. Tábla. 1—6. Bronzkor II. periódusa Káposztásmegyerről.
7. Bronzkor III. periódusa a Gellérthegyről.
8. Bronzkor IV. periódusa Lágymányosról.
9—11. Korai vaskor a szentendrei szigetről 16—17
VI. Tábla. 1—5. Korai vaskor Tabánból.
6—10. Korai vaskor Békásmegyerről 16—17
VII. Tábla. 1. A tabáni putrilakások és tűzhelyek nyomai (16—18. számú gödrök).
2. A rézkor végéről származó kuporodott csontváz-sír melléklete (26. gödör) 16-17
VIII. Tábla. 1. Késő La Téne kori zárt lelet a 35. számú putriból.
2. Zárt lelet a 83. számú nagyobb méretű putrilakásból 16-17
IX. Tábla. A tabáni ásatások térrajza 24-25
X. Tábla. 1—12. A késő La Téne kultúra festett és grafitos edénytöredékei 32-33
XI. Tábla. 1—11. A késő La Téne kultúra benyomott és simított díszei.
12. Resatus edénytöredéke 32—33
XII. Tábla. 1. A gellérthegyi vízművek építésénél 1904-ben előkerült kerámia.
2. A tabáni őrtorony alapozásának cölöplyukai 32—33
XIII. Tábla. A tabáni őrtorony falmaradványa és az alapozás cölöplyukai 32—33
XIV. Tábla. 1. A 71. számú verem edényeinek egy része a XV. századból.
2. Az 51. számú verem kerámiája a XVII. század ekjéről 32—33
XV. Tábla. 1. A 32. számú verem ásás közben.
2. A 32. számú verem helyreállított edényei a XVI. századból 32—33
XVI. Tábla. Az Óbuda—csúcshegy! 2. sz. honfoglaláskori sír, délről nézve 32—33
XVII. Tábla. Az Óbuda—csúcshegyi 1. sz. honfoglaláskori sír, délről nézve 32—33
XVIII. Tábla. Buda 1686. évi távlati képe. (Fontana rézkarca, Székesfővárosi Történeti Múzeum) 80—81
XIX. Tábla. Buda 1686. évi alaprajza. (Fontana rézkarca, Székesfővárosi Történeti Múzeum) 80—81
XX. Tábla. Remete Szent Pál halála. A Vita divi Pauli 1511. c. mű fametszete. (Fővárosi Könyvtár) 96—97
XXI. Tábla. Remete Szent Pál látogatása Remete Szent Antalnál. A Breviárium ord. fratrum eremitarum . . . 1540. címlapja. (Fővárosi Könyvtár) 96—97
XXII. Tábla. Remete Szent Pál apoteozisa. Pongrácz Ignác: Triumpluis Pauli . . . 1752. c. munkájának címképe. (Fővárosi Könyvtár) 96—97
XXIII. Tábla. Pest város határának átnézeti helyszínrajza 128—129
XXIV. Tábla. Szentháromság. (Oltárkép, Székesfővárosi Történeti Múzeum) 160—161
XXV. Tábla. 1. Fogadalmi oltárkép a pestisjárvány idejéből. (Budai Szent Erzsébet-apácák temploma)
2. Szent Antal. Oltárkép a pesti ferencrendiek templomából. (Székesfővárosi Történeti Múzeum) 160—161
XXVI. Tábla. Szent Donát. Oltárkép a budavári koronázó-templomból. (Székesfővárosi Történeti Múzeum) 160—161
XXVII. Tábla. Szent Vendel. A régi Szent János-kórház kápolnájából. (Székesfővárosi Történeti Múzeum) 160—161
XXVIII. Tábla. 1 .Szent Miklós. Oltárkép. (Budai ferencrendiek temploma.)
2. Held Károly: Szent Flórián. Oltárkép, 1829. Budai Szent Erzsébet-apácák temploma).
3. Szent Flórián. Oltárkép. (Tabáni plébániatemplom). 176—177
XXIX. Tábla. 1. Szent Flórián. Oltárkép. (Budai kapucinusok temploma.)
2. Pesky Ede: Az Egyház segítő szentjei. 1864. (Budai kapucinusok temploma) 176—177
XXX. Tábla. Gótikus kehely a XV. század végéről. A németjárfalvai úrmutató mesterének budai műhelyéből, Nagydorog. (Ivásd 1. sz.) 176—177
XXXI. Tábla. 1.Kehely. Dallinger Pál műve 1769-ből. Ócsa. (Lásd 2. sz.)
2. Kehely. P. F. L. budai ötvös műve 1788-ból. Cece. (Lásd 4. sz.)
3. Kehely. Pascliberger Ferenc műve 1795-ből. Gomba. (Lásd 6. sz.)
4. Kehely. Pascliberger Ferenc műve 1797-ből. Fülöpszállás. (Lásd 8. sz.) 176—177
XXXII. Tábla. 1. Kehely. Zeller Ferenc műve 1798-ból. Heves. (Lásd 10. sz.)
2. Kehely. Pascliberger Ferenc műve 1806-ból. Pomáz. (Lásd 11. sz.)
3. Kehely. Szentpétery József műve 1811-ből. Szilvásvárad. (Lásd 11. sz.)
4. Kehely. Pascliberger Ferenc műve 1815-ből. Páty. (Lásd 15. sz.) 192—193
XXXIII. Tábla. 1. Kehely. Transel Domokos műve 1817-ből. Nagyszokoly. (Lásd 21. sz.)
2. Kehely. Prandtner műve 1824-ből. Felcsut. (Lásd 26. sz.)
3. Kancsó. Szentpétery József műve 1824-ből. Budapest, Calvin-tér. (Lásd 28. sz.)
4. Kancsó. I. P. mester műve 1832-ből. Dömsöd. (Lásd 30. sz.) . 192—193
XXXIV. Tábla. 1. Kehely. Szentpétery József műve 1842-ből. Hajdú-böszörmény. (Lásd 34. sz.)
2. Kehely. Goszmann György műve 1850-ből. Tisza-derzs. (Lásd 37. sz.)
3. Kehely. Szentpétery József műve 1845-ből. Szentmártonkát a. (Lásd 36. sz.)
4. Kehely. Laki Károly műve 1861-ből. Lepsény. (Lásd 40. sz.) 192—193
XXXV. Tábla. 1. Tál. Szentpétery József műve 1824-ből Budapest Calvin-tér. (Lásd 27. sz.)
2. Tányér. Szentpétery József műve 1832-ből. Abádszalók. (Lásd 29. sz.)
3. Tányér. Cseh Pál műve 1865-ből. Karcag. (Lásd 41. sz.)
XXXVI. Tábla. A Szentháromság-szobor modellvázlata. Készítette Falconer G. festő, 1705. (Székesfővárosi Történeti Múzeum) 204-205
XXXVII. Tábla. A Szentháromság-szobor 1914-ben 204-205

V. kötet
Előszó
Markó Árpád: A felszabadítás eszméjének magyar apostola. Gróf Zrínyi Miklós 1
Gárdonyi Albert: Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt 13
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34
Banfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102
Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132
Veress Endre: Gróf Malvezzi Róbert budai jelentései 142
Várady Imre: Egy sienai szemtanú naplója Budavár 1686-i ostromáról 146
Asztalos Miklós: A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége 162
Szabó Mihály: XI. Ince pápa üdvözlése Buda visszafoglalása alkalmából 183
Szita Oszkár: Missa Buda expugnata 1686. 193
Horváth Henrik: Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben 198
Budó Jusztin: Az első kultúrtörekvések Budán a visszafoglalás után 220
Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban 242
KÉPEK JEGYZÉKE
Külön melléklet a kötet elején:
Buda látképe 1684-ben, Brabant hadimérnöktől. (Bécs. Albertina metszetgyüjtemény, Vues 83., 42. sz. alatt.) borbély Andor Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról c. tanulmányához.
1. Zrinyi Miklós gróf, a költő. (Schnitzer Lukács egykorú metszetének reprodukciója Széchy Károly Gróf Zrinyi Miklós (1620-1664) c. műve 2. kötetéből. Budapest, 1898. Magyar Történeti Életrajzok 14. évf.) 8-9
2. Óbuda legrégibb ábrázolása. Dillich Ungharische Chronica c. műve 1600. évi kasseli kiadásából. (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-könyvtára, Hung. h. 1434 s.) 8-9
3. Az óbudai bírák és polgárok kérelme a magyar kamarához, kelt 1608 augusztus 3-án. (Országos Levéltár, NRA fasc. 268 No 2.) 24-25
4. Matthaeus Gaisser Ehren-Gedicht uber die Helden-Geschicht (1687) c. költői művéből 56
5. Joh. Mart. hirlinger Pentedesmosis, sive quintuplex foedus (1686) c. művének címlapja Buda képével és a Szent Liga tagjainak címereivel 64-65
6. Rézkarc az Anathemata verae historiae (1686) c. műből a Szent Liga tagjainak és a visszafoglalt városoknak ábrázolásával 64-65
7. Schaffen Aufferweckter Christen-Ruhm (1686) c. művének címképe 64-65
8. Panceri Contimuatione de successi nell'Ungheria tra l'armi collegate dell'Impero & le barbare dell'Ottomano (1687) c. munkájának címképe 64-65
9. A Des scharffscichtigen kayser-Adlers... Kriegs- Handlungen (1683) c. mű címképe 64-65
10. A Theatrum novum politico-historicum (1686) c. mű címképe 64-65
11. Paul Balth. Han Alt- u. Neue Pannonia (1686) c. művének címképe I. Lipót császár és eleonóra császárné allegorikus diadalmenetével 80-81
12. A Brevi notitie de gli ventisette Em. Sign. Cardinali (1687) c. mű címképe. Fent Buda ostroma, lent XI. Ince pápa a bíborosok körébe 80-81
13. A Das vormals so mächtige u. edle... Königreich Hungarn (1984) c. mű címképe 80-81
14. A Das ehemals gedrückte... Königreich hungarn (1686) c. mű címképe 80-81
15. A Teutsch- u. Ungarisches Geschicht- u. Kriegs-Muster (1684) c. mű címképe 80-81
16. Bremundan Floro historico de la gverra sagrada contra Tvrocos (1686) c. műve 2. részének címképe a Szent Liga tagjainak ábrázolásával 80-81
17. Happelius Hochverdiente Ehren-Seule christlicher Tapfferkeit (1686) c. művének címképe 80-81
18. A Lebens-Beschreibung dess weyland... weltberühmtesten Heldens Carl des V. Hertzogen zu Lothringen... (1691) c. mű címképe 80-81
19. A Mars orientalis et occidentalis (1689) c. mű címképe 88-89
20. Mutius La Sagra Lega contro la potenza Ottomana (1699) c. műve I. kötetének címképe 88-89
21. Happelius Der ungarische Kriegs-Roman (1687) c. műve I. kötetének melléklete a magyarországi török háborúk allegóriájával 88-89
22. Buda alaprajza 1687-ből. A Rabatta főhadbiztos hagyatékában fennmaradt, Plan de la ville et cháteau de Bude (1687) feliratú térkép után. (Bécs, Staatsarchive, a Hungaricá-k közt.) 103
23. A budai királyi várpalota alaprajza (1687). A Plan de la ville et cháteau de Bude feliratú térkép alapján (lásd a 22. kép magyarázatát) 105
24. A budai királyi várpalota védműveinek alaprajza (16687). A Plan de la ville et cháteau de Bude feliratú térkép nyomán (lásd a 22. kép magyarázatát) 109
25. A budai királyi várpalota déli oldalát védő erődítmények alaprajza (1687). A Plan de la ville et cháteau de Bude feliratú térkép után (lásd a 22. kép magyarázatát) 110
26. Buda és a Margit-sziget látképe a török uralom idejében. (Bécs, Nationalbibliothek, Geographische Sammlung: Atlas Blaeu. Tom. XXXIII. Hungaria-kötetének 31. látképe) 136-137
27. Buda és Pest ábrázolása egy török haditérképen. (Bécs, Liechtenstein herceg térképgyüjtmenye, XXVI. 185.) 136-137
28. A budai királyi várpalota körüli erődítések alaprajza 1690-ből. (Bécs, Kriegsarchiv, Feldakten 1690. 10/1., ad Num. Hofkriegsrat 1690 Nov. 266. Exp.) 136-137
29. Az 1686-i ostrom árokrendszerének rajza Brabant hadimérnöktől. (Bécs, Nationalbibliothek, Geographische Sammlung: 93. 2.) 136-137
30. A magyar-török határvonal feltüntetése egykorú térképen. (Bécs, Nationalbibliothek, Geographische Sammlung: 9. A. 4.) 136-137
31. Az ostromló csapatok táborhelyeinek ábrázolása. (Bécs, Kriegsarchiv, Kartenabteilung: I. c. V. 1-8-441.) 136-137
32. Az ostromlók árokrendszere Hannenstein 1684-i ostromtervén.(Karlsruhe, Kartensammlung des grossherzoglichen Haus-Fideikummisses) 136-137
33. Pest város alaprajza Hannenstein 1684-i ostromtervén (lásd a 32. kép magyarázatát) 136-137
34. A budai vár erődítéseinek keresztmetszetei Hannenstein 1684-i ostromtervén (lást a 32. kép magyarázatát) 136-137
35. Ottendorf Dunatérképének részlete. (Bécs, Kriegsarchiv, Kartenabteilung: K. VII. k. 1.) 136-137
36. Pest látképe, háttérben a Gellért-hegy, Tabán és a romokban heverő királyi palota, Rosenfeld 1696-i térképét díszítő rajzokból. (Bécs, Nationalbibliothek, Geographische Sammlung: Plans de Guerte Turque dans le XVII. siécle 2. K. R. S. XI. 3-13.) 136-137
37. A budai várhegy részlete, előtérben a Vízivárossal, Rosenfeld 1696-i térképét díszítő rajzokból (lásd a 36. kép magyarázatát) 136-137
38. Ottendorf alaprajza a budai várról, 1667-ből (lásd a 35. kép magyarázatát) 136-137
39. Montecuccoli részére készült látkép Buda erődítményeiről. (Bécs, Kriegsarchiv, Feldakten 1670. VI. 93 1/2.) 136-137
40. Buda alaprajza Montecuccoli hagyatékából (lásd a 39. kép magyarázatát) 136-137
41. Ottendorf 1667-i útleírásának címlapja (lásd a 35. kép magyarázatát) 136-137
42. Buda 1686-i ostromának látképe hammerscmied útleírásából. (Klosterneuburg, bibliothek des Augustiner-Chorherrenstiftes, Cod. 1103.) 136-137
43. Abdurrahman, az utolsó budai basa egykorú arcképe Hammerschmied útleírásából (lásd a 42. kép magyarázatát) 136-17
44. Buda 1686-i ostromát a Szent István-kultusszal kapcsolatban ábrázoló festmény a vatikáni államtitkári hivatalból. (Luttor ferenc dr. pápai prelátus úr szíves engedélyével) 193-193
45. Simonelli Missa buda expugnata-ját tartalmazó kódex címlapja. Szita O. felvétele. (Róma, Archivio segreto Vaticano, Cap. Sist. cod. 87.) 192-193
46. A Missa Buda expugnata kódexének első két kottaoldala. Szita O. felvétele (lásd a 45. kép magyarázatát) 192-193
47. Színezüstből készült díszlánc Mehmed török ötvös jegyével, a XVI századból. Lelőhelye a Hunyadi János-útnak közvetlenül a Halász-bástyai Kőemléktár.) 208-209
48. Budán lelt rörök pecsétgyűrűk a XVII. század második feléből. (Halászbástyaki Kőemléktár.) 208-209
49. Vízhordásra szolgáló nagy, fedeles bronzkorsó a XVII. századból. Lelőhelye a Duna medre. (Halászbástyaki Kőemléktár.) 208-209
50. Bronz öntőkanna a XVI. századból. lelőhelye a Tabán. (Halászbástyaki Kőemléktár.) 208-209
51. Vörösrézedény a XVII. századból. Lelőhelye a Tabán. (Halászbástyaki Kőemléktár.) 208-209
52. Fekete agyagkancsó a XVII. századból. Lelőhelye Pesten a piarista telek (1932). (Halászbástyaki Kőemléktár.) 208-209
53-54. Különféle török edényformák a XVI-XVII. századból. Lelőhelyük a Tabán. (Székesfővárosi Régészeti Intézet.) 208-209
55. Színes török tányérok a XVI-XVII. századból Lelőhelyük a Tabán. (Székesfővárosi Régészeti Intézet.) 208-209
56. Színes török tányértöredékek a XVI-XVII. századból. Lelőhelyük a Tabán. (Székesfővárosi Régészeti Intézet.) 208-209
57. Az 50. képen ábrázolt bronz öntőkanna díszítőrendszerének rajza. Készítette Sárdy Brutusz 212
58. A budai jezsuita kollégium homlokzatának tervrajza. (Országos Levéltár, Kincstári osztály, Delineatioines, 9. Div. 110. No.) 224-225
59. A visszafoglalás után Budán talált török és német ágyú rajza. (Bécs, Kriegsarchiv, Hofkriegsrat 1686 Nov. 36. Exp.) 224-225

VI. kötet
Gárdonyi Albert: Pest városa a középkor alkonyán 1
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története16
Belitzky János: Adatok Budapest köraközépkori helyrajzához Kőemléktárban 62
Horváth Henrik: Gótikus bronzmozsár a Halászbástyai Kőemléktárban 103
Fekete Lajos: Buda, Pest és Óbuda polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban 116
Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137
Ungár László: Az 1845-1847. évi felvidéki éhinséggel kapcsolatos intézkedések Pesten és Budán 170
Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története 180
Seenger Ervin: Kratzmann Ede első budapesti üvegfestő és működése 190
KÉPEK JEGYZÉKE
1. Tájékoztató helyszínrajz a m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának mai állapotáról 16
2. A m. kir. belügyminisztérium székházának területét magábanfoglaló telektömb helyrajzi állapota 1696-ban. - Lásd a magyarázó szöveget a 22-24. lapon * alatt 22
3. A budai várbeli ferences-rendház (a) és klarissza-zárda (b) 1741-ben. Részlet a bécsi Kriegsarchivban G. I. h. 66 (1741) jelzet alatt őrzött keltezetlen, »Plan der Haubtstadt u. Vestung Ofen« feliratú térképből. A térkép a klarisszák rendházát még kezdeti, az 1696. évi felvétel szerint a 63-as és a 61-es telek egy részével bővült 62-es telkekre szorítkozó kiterjedésében mutatja. (Az eredeti a betűjelzéseket nem tartalmazza.) 25
4. A budai várbeli ferences-rendház és klarissza-zárda telke 1741-ben. Részlet a bécsi Kriegsarchivban Inland c.: V. a) Ofen No 9 jelzet alatt őrzött »Plan der königlichen Haubtstadt und Vestung Ofen... anno 1741« feliratú térképből. Jelmagyarázat: 32=P. P. Franciscaner, 33=Klosterfrauen. A térkép már tulajdonképpen az 1743 május 27-i szerződéssel beállott változásokat (lásd a 29-31. lapon) rögzíti... 26
5. A budai várbeli ferences-rendház (a) és klarissza-zárda (b) telke 1743-ban. Részlet a bécsi Kriegsarchivban G. I. h. 67 jelzet alatt őrzött »Plan der königlichen Haubtstadt und Vestung Ofen... anno 1743« feliratú térképből. Jelmagyarázat: a=P. Franciscaner, b.=Klosterfrauen. figyelemreméltó, hogy a térkép már az 1969. évi felvétel 119-es telkének, az úgynevezett Körner-féle teleknek a területét is a klarissza-telek részeként tünteti fel, holott azt a rend véglegesen csak az 1748 március 22-i szerződéssel szerezte meg 27
6. A budai várbeli ferences-rendház és klarissza-zárda helyszínrajza 1763-ból. Részlet a bécsi Kriegsarchivban Inland c.: V. a) Ofen No 11 jelzet alatt őrzött »Raportsplan von der Vestung Ofen pro anno 1763« feliratú térképből. Teljesen egyező állapotot mutat az ugyanott No 12 alatt található 1774. évi Raportsplan is 28
7. A m. kir. belügyminisztérium székházának területét magábanfoglaló telektömb állapota 1687-ben. Részlet a bécsi Haus-, Hof- u. Staatsarchivban Ungarn, Fasc. 187 Fol. 25 jelzet alatt őrzött rabatt-féle térképből. A »T« jelzés az eredeti jelmagyarázat - Les Obseruantins - szerint a ferenceseknek a mai helyőrségi templommal azonos templomát jelzi 32-33
8. A budai várbeli klarissza-zárda telekének helyszínrajza az 1740-es évekből. Az eredeti Budapest székesfőváros levéltárában, budai telekkönyvi iratok III. 964. sz. alatt. A helyszínrajz keltezetlen; szövege után ítélve alighanem az 1743 május 27-i szerződéssel (lásd a 29-31. lapon) kapcsolatban készült 32-33
9. A budai várbeli klarissza-zárda telkének kiterjedése 1748-ban. Az eredeti az Országos Levéltárban, Cam. Hung. Neoregestrata acta fasc. 100 No 9 jelzet alatt. A helyszínrajz az 1748 március 22-i szerződésben rögzített állapotot tünteti fel, s nyilván az 1754 október 21-i szerződést megelőző tárgyalások során készült 32-33
10. A budai várbeli klarissza-zárda telkének kiterjedése 1754-ben. Az eredeti az Országos Levéltárban, Cam. Hung. Neoregestrata acta fasc. 100 No 9 jelzet alatt. A helyszínrajz az 1748 március 22-i szerződésben rögzített állapotot tünteti fel, s e szerződés megkötése alkalmából készült 32-33
11. A budai várbeli klarissza-zárda földszinti alaprajza 1782-ből. Az eredeti az Országos Levéltárban, Consilium locumtenentiale, Inventarien der aufgelassenen Klöster Fasc. 25 jelzet alatt. Az alaprajzi felvételt 1782-ben a rendház feloszlatása alkalmával a feloszlatást végrehajtó biztosok megbízásából Mayhoffer József budai építőmester készítette. Az eredeti színezett tervrajznak megfelelő színes reprodukció nyomdatechnika okokból nem volt elkészíthető. ezért a különböző színezés feltüntetésére a kis betűk szolgálnak, amelyek az ereeti rajzon nem szerepelnek. A tervrajz jobb felső soarkában olvasható színmagyarázat: »Das Roth Illuminirte ist der umfang des geschlossenen Klosters, vobey das licht rothe ein theil, velcher zvar unter dem Tache stehet, einvendig aber nicht aufgebauet und hergestellet ist. Das Gelb Illuminirte bemercket ein zum Kloster gehöriges Haus. das Schvartz Illuminirte ist ebenfals ein zum Kloster gehöriges, aber unter der Königl. contribution stehendes Haus« 32-33
12. Tallher kamarai alépítész terve a budai várbeli klarissza-zárdának szerminárium céljaira leendő átalakításához 1783-ból. homlokzat az Uri-utca felől. Az eredeti az Országos Levéltárban, Cancellaria Hungarica 1783 No 9886 jelzet alatt 32-33
13. A budai várbeli ferences-rendház helyszínrajza 1788-ból. az eredeti: Bécs, Albertina, Architekturzeichnungen, Ungarn 7126, Blatt I. (A tervrajz az összefüggő további rajzokból következtetve 1788-ban készült. Pl. a IV. lap a ferences-templom átalakítási terve a központi levéltár céljaira) 40-41
14. A budai országháznak és a kúria ezzel összefüggő székházának helyszínrajza 1793-ból. Az eredeti az Országos Levéltárban, Cam. Hung. Aedilia 1783, fons 17, postitio 13 jelzet alatt 40-41
15. A helytartótanács budai székháza 1822-1824. években épült Uri-utcai új szárnyának (ma Uri-utca 51) tervrajza 1817-ből. az eredeti az Országos Levéltárban, M. kir. Helytartótanács 1848, fonss 17, positio I. (A tervek a budai építészeti országos főigazgatóságnál - Landes-Ober-Baudirektion - készültek 1817 februárjában) 40-41
16. A budai várbeli országház és helytartótanácsi épület helyszínrajza 1805-ből. Részlet a bécsi Kriegsarchivban G. I. h. 71 jelzet alatt őrzött, 1805. évből való budai térképből. Jelmagyarázat: 17=Konigl. Landhaus: a=Consilium, b=Redoutensaal. 18=Franciscaner: a=Kirch, b=Kloster, jetzt Consilii buchhalterei u. Politisches Zahlamt 42
17. A budai várbeli országhoz és helytartótanácsi épület helyszínrajza 1823-ból. Részlet a bécsi Kriegsarchivban Inland c.: V. a) Ofen No. 13 jelzet alatt őrzött »Aufnahmsplan der Situation von Pst und Ofen... in dem Zeitraume von 10-ten April 1821 bis letzten Mai des Jahrs 1823« feliratú térképből. A helyszínrajz már feltünteti a helytartótanács székházának a volt ferences-telek Uri-utcai vonalán épült új szárnyát. 47
18. A budai várbeli országház és kormányhatósági székház helyszínrajza az 1850-es évekből. Részlet a bécsi Kriegsarchivban Inland c.: V. a.) Ofen No 19 jelzet alatt őrzött »Plan der Festung Ofen samt angrenzenden aerarischen Gründen« feliratú keltezetlen térképből 47
19. Törzsi és nemzetségi települések Buda és Pest környékén 66
20. Buda és pest környékének egyházi beosztása a XIV. században 70
21. Az 1212. évi óbudai határjárás függőleges tagoltságát ábrázoló vázlat 76
22. Óbuda határa az 1212. és 1355. évi határjárások alapján 84
23. Matthey mérnökkari százados térképe Új Bécs puszta határáról. (A XVIII. század dereka.) Az eredeti az Országos Levéltárban, táblai pörök 4-2810 jelzet alatt 88-89
24. Pest környéke az 1281. évi adatok alapján 91
25. Pestet és Budát környező birtokok a XI. században 92
26. Pest kialakulása 95
27. Pest látképe az 1760-as évek elejéről. Binder János Fülöp budai rézmetsző metszete egy céhelvél fejlécéről Budapest székesfőváros levéltára céhlevélgyüjteményében 96-97
28-29. Gótikus bronzmozsár a Halászbástyai Kőemléktárban 112-113
30. A Só-tér és legközelebbi környékének helyrajza, a fővámházzal kapcsolatos első, meg nem valósult térrendezés tervével. Az eredeti Budapest székesfőváros levéltárában, Pesti tan. iratok 8819/1855 jelzet alatt 184-185

VII. kötet
Gárdonyi Albert: A budai városi tanács árulása. 1541-ben 1
Schoen Arnold : Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70
Dömötör Sándor : Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92
Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves emlékek 112
Sebestyén Ede : József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. - Haydn és Beethoven hangversenye Budán 142
Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban. - 1834 162
Huszár Lajos: A Fortuna-utcai éremlelet Budán 181
KÉPEK JEGYZÉKE
1. Szobrok a budavári Szentháromság-szoboremlék talapzatáról 1714-ből, a budai volt Régi Szent János-kórház udvari falának fülkéiben 40—41
2. A budai volt Régi Szent János-kórház kápolnájának barokk főoltára Mertz János 1801-ből való oltárképével 40-41
3. Boráros János arcképe Donát János Dánieltől 1822-ből a pesti József-fiúárvaházban 40—41
4. Szűz Mária szüleivel Laccatari Demetertől 1834-ből. Volt oltárkép a pesti Szent Rókus-kórházban 40—41
5. A pesti József-fiúárvaház oldalhomlokzatának terve Pollack Ágosttól 1840-ből Budapest Székesfőváros levéltárában 40—41
6. A pesti József-fiúárvaház földszinti alaprajza Pollack Ágosttól 1840-ből Budapest Székesfőváros Levéltárában 40—41
7. Jézus a Jópásztor. Warschag Jakab festménye 1844-ből a pesti Székesfővárosi Erzsébet Szeretetotthonban 40—41
8. Szentségmutató. Goszmann György műve 1845-ből a pesti Székesfővárosi Erzsébet Szeretetotthonban 40—41
9. A Szent Rókus-kápolna és kórház látképe 1834-ből. Lehnhardt Sámuel rézmetszete 40—41
10. Szent István király. Peschky József festménye 1845-ből a pesti József-fiúárvaházban 40—41
11. A Szentcsalád. Jakobey Károly festménye 1869-ből a pesti József-fiúárvaházban 40—41
12. Szent Ferenc, Szent Erzsébet és Szent Margit. Nagy Sándor falfestménye 1931-ből a pesti Székesfővárosi Horthy Miklós-közkórházban 40—41
13. A vizet fakasztó Szent László király. Leszkovszky György falfestménye 1932-ből a budai Új Szent János-közkórházban 40—41
14. Krisztus a Getsemani-kertben. Medveczky Jenő falfestménye 1938-ból a budai Szent Flórián-kápolnában 40—41
15. A Szentkereszt fölmagasztalása. Medveczky Jenő falfestménye 1938-ból a budai Szent Flórián-kápolnában 40—41
16. Szűz Mária, Konstantinápoly megmentője. Medveczky Jenő falfestménye 1938-ból a budai Szent Flórián-kápolnában 40—41
17. Polláck Mihály : Gömöry Károly Király-utcai patikaházának homlok-"zati rajza 1812-ből. Székesfővárosi Levéltár, a pesti Szépítési Bizottság levéltára 760. sz 48—49
18. Polláck Mihály : Gömöry Károly Király-utcai patikaházának alap-' rajza 1812-ből. Székesfővárosi Levéltár, a pesti Szépítési Bizottság levéltára 760. sz. 48—49
19 A »Szentlélek«-gyógyszertár nvilvántartólapja a Székesfővárosi Levéltárban 48—49
20. Gömöry Károly 1812-ben épült patikaházának mai alakja (Király-utca 12. sz.) 48—49
21. Polláck—Rosznagel—Dunaiszky : A »Szentlélek«-gyógyszertár interieurje. 1813 48—49
22. A Király-utcai »Szentlélek«-gyógyszertár részben aranyozott, diófaborítású bútorzatának részlete az »Orvostudomány«-domborművel 48—49
23. A Király-utcai »Szentlélek«-gyógyszertár részben aranyozott, diófaborítású bútorzatának részlete a »Vegyészet«-domborművel 48—49
24. Dunaiszky Lőrinc : »Aesculapius«. Aranyozott dombormű a »Szentlélek«-gyógyszertárban. 1813 48—49
25. Dunaiszky Lőrinc : »Hygieia«. Aranyozott dombormű a »Szentlélek«-gyógyszertárban. 1813 48—49
26. Dunaiszky Lőrinc : »Gyógyszerészet«. Aranyozott dombormű a »Szent-lélek«-gyógyszertárban. 1813 48—49
27. Dunaiszky Lőrinc : »Vegyészet«. Aranyozott dombormű a »Szentlélek«-gyógyszertárban. 1813 48—49
28. Dunaiszky Lőrinc : »Beteggyógyítás«. Aranyozott dombormű a »Szent-lélek«-gyógyszertárban. 1813 48—49
29. Dunaiszky Lőrinc : »Orvostudomány«. Aranyozott dombormű a »Szent-lélek«-gyógyszertárban. 1813 48—49
30. A »Szentlélek«-, akkor »Arany Oroszlán«-gyógyszertárnak 1786-ban Schwachkoffer Ignác által készíttetett bútorzata a Székesfővárosi Történeti Múzeumban 48—49
31. Az Élet géniusza a mesterek szignaturájával a »Szentlélek«-gyógyszertár domborműsorozatából 48—49
32. Óbuda középkori határának és a mai állapotnak összehasonlító térképe. Tervezte és rajzolta Garády Sándor.
a) Óbuda határának középkori elnevezései.
b) Óbuda mai vázlatos térképe.
Rövidítések : F = forrás, H = hegy, K = kápolna, Ny == nyereg, P = patak, TGy = téglagyár 80-81
33. Budai középkori ónbélyegek a Vajszkán talált három óntányérról és az Erdélyben lelt, 1541-ben készült fedeles kupáról 112
34. J uramé Sebestyén pesti ónműves bélyege a reichenbergi Hüber-gyüjtemény három tányérjáról. 1777 125
35. Fauser János budai ónműves bélyegei 1805-ből és 1826-ból a reichenbergi Huber-gyüjteményben levő műveiről 127
36. Budai óntányér a XVI. század elejéről. A Magyar Történeti Múzeumban 128—129
37. Budai óntányér a XVI. század elejéről. A Magyar Történeti Múzeumban 128—129
38. Budai óntányér a XVI. század elejéről. A Magyar Történeti Múzeumban 128—129
39. Fedeles ónkupa 1541-es évszámmal. Budai munka. A Magyar Történeti
Múzeumban 128_129
40. A fülöpszállási református egyház fedeles ónkupája. Pesti munka 1732-ből 128—129
41. A kunszentmiklós-pusztakerekegyházi református egyház fedeles ónkupája. Pesti munka 1737-bőK 128—129
42. A gárdonyi református egyház fedeles ónkupája. Fauser Mátyás budai ónműves munkája 1783-ból 128—129
43. A lovasberényi református egyház fedeles ónkupája 1793-ból. Fauser Mátyás budai ónöntő műve 128—129
44. A lovasberényi református templom »Veres« ónkupája 1793-ból. Fauser Mátyás budai ónöntő műve 128—129
45. A nagyszékelyi református egyház fedeles ónkupája. Stadler József pesti ónöntő műve 1832-ből 128—129
46. Űrasztali csapos boroskancsó a nagyszékelyi református templomban. Stadler József pesti ónöntő műve 1832-ből 128-29
47. A ramocsaházi reformátusok úrasztali tányérja. Fauser Mátyás budai ónműves munkája 1789-es jeggyel 128-129
48. A kékesei református egyház kenyérosztótányérja 1792-ből. Fauser Mátyás budai ónöntő műve 128-129
49. A jászkiséri református egyház úrasztali boroskupája. Stadler József pesti ónöntő műve 1838-ból 128—129
50. Tréfás feliratú óntányér. Karlsbadi mű; vésett dísze Pest, 1830 körül 128—129
51. Tréfás óntányér. Jegy nélküli. Vésett dísze és felirata Pesten készült, 1830 körül 128—129
52. Röder Miklós pesti ónműves bélyege az 1698-ban készült ócsai kenyérosztótányérról 128—129
53. Röder Miklós pesti ónöntő jegye a ceglédi református egyház 1712-ben készült tányérjáról 128—129
54. Ederth Tamás pesti ónműves jegye 1741-ből a rákoscsabai kenyérosztótányérról 128—129
55. B. H. monogrammos pesti ónöntőjegy a gyömrői reformátusok 1730-ban készült kenyérosztótányérjáról 128—129
56. Pesti ónművesbélyeg az ócsai reformátusok 1725-ben készült kenyérosztótányérjáról 128—129
57. A kunszentmiklós-pusztakerekegyházi reformátusok kupájának pesti ónjegye 1737-ből 128—129
58. Fauser Mátyás budai ónműves bélyege 1789-es évjelöléssel a kékesei református egyház tányérjáról 128—129
59. Fauser Mátyás budai ónöntő bélyege 1789-es évszámmal a ramocsaházi reformátusok tányérjáról 128—129
60. Fauser Mátyás budai ónműves 1789-es bélyege a lovasberényi reformátusok ónkupájáról 128—129
61. Raichardt István pesti ónműves jegye 1833-ból a szentmártonkátai reformátusok úrasztali tányérjáról 128—129
62. Stadler József pesti ónöntő bélyege az 1832-ben készült nagyszékelyi fedeles ónkupáról 128—129
63. Stadler József pesti ónöntő bélyege az 1838-ban készült jászkiséri úrasztali boroskupáról 128—129
64. Az »Aline« néhány dalát tartalmazó kétleveles nyomtatvány első lapja 168—169
65. A Fortuna-utcai éremlelet lelettérképe. Rajzolta dr. László Gyula 183
66. Aranyforint (1), tallérok és tallérhamisítvány (124) a Fortuna-utcai éremleletből (2/3 nagyság) 184—185
67. Törött gyertyatartó a Fortuna-utcai éremleletből (2V5-szörös nagyság) 184—185


VIII. kötet
Szilágyi János: Aquincum helyőrségének újabb feliratos emlékei 1-13
Gárdonyi Albert: középkori települések Pest határában 14-27
Kovács Lajos: A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya 28-48
Baraczka István: A magyar nyelv ügye Pest, Buda és Óbuda közigazgatásában 49-59
Juhász Lajos: A közraktár-kérdés Pesten a XIX. század közepén 60-84
Sebestyén Ede: Buda és Pest nagy hangversenyi a XIX. század első felében 85-117
Ifj. Csemegi József: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167
KÉPEK JEGYZÉKE
1. A 7. képen ábrázolt sírkő felirata 2
2. A 8. képen ábrázolt síremlék felirata 4
3. A 9. képen ábrázolt oltárkő felirata 5
4. A 10. képen ábrázolt sírkő felirata 6
5. A 11. képen ábrázolt császárszobor-alapzat felirata 7
6. A 12. képen ábrázolt oltárkő felirata 8
7. Batáv származású katona sírköve Aquincumban (felirata az 1. képen). Az Aquincumi Múzeumban 8—9
8. A II. (adiutrix) legio egyik veteranusának síremléke (felirata a 2. képen) ; jobbra a szintén díszített keskeny oldal. Az Aquincumi Múzeumban 8—9
9. A II. (adiutrix) legio hadijelvivője által állított oltárkő Aquincumban (felirata a 3. képen). Az Aquincumi Múzeumban 8—9
10. A cohors Numidarum veteranusának sírköve Aquincumban (felirata a 4. képen). Az Aquincumi Múzeumban 8—9
11. Császárszobor-alapzat Aquincumban (felirata az 5. képen). Az Aquincumi Múzeumban 8—9
12. Az illyrek Herculesének állított fogadalmi oltárkő Aquincumban (felirata a 6. képen). Az Aquincumi Múzeumban 8—9
13. Kölni származású lovaskatona sírköve Aquincumban (felirata a 14. képen). Az Aquincumi Múzeumban 8—9
14. A 13. képen ábrázolt sírkő felirata 10
15. Pest környékének templomai egy 1673 körüli térkép 1773. évi másolatán. Váci püspöki levéltár, Liber I. visitationum canonicarum 24—25
16. Középkori települések Pest határában. (A világos körök eltíínt, az árnyékoltak pusztává lett, a sötétek pedig 111a is virágzó településeket jeleznek) 25
17. A Koronázó-főtemplom nyugati homlokzata az újjáépítés előtt 128—129
18. A nyugati homlokzat az előcsarnok elbontása után 128—129
19. A Mátyás-torony bontás közben. A háttérben a Mária-kapu látható 128—129
20. A Koronázó-főtemplom déli szentélyének részlete 128—129
21. A déli szentély bontás közben 128—129
22. A Koronázó-főtemplom szentélyrészlete 128—129
23. A Béla-torony alja kelet felől 128—129
24. A Koronázó-főtemplom északi mellékbejárója 128—129
25-26. Töredékek a Koronázó-főtemplomból a Kisbaári Kiss-gyüjteményben 4 128—129
27. Töredék a Koronázó-főtemplomból a Kordely-Kováts-gyüjteményben 128—129
28-29 Töredékek a Koronázó-főtemplomból a Kisbaári Kiss-gyüjteményben 128—129
30. A Halászbástya-kőtár 110—111. sz. töredékei a Koronázó-főtemplomból 128-129
31. A Halászbástya-kőtár 233. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
32. A Halászbástya-kőtár 162. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
33. A Halászbástya-kőtár 190. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
34. A Halászbástya-kőtár 106. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
35. A Halászbástya-kőtár 229. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
36. A Halászbástya-kőtár 6. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
37. A Halászbástya-kőtár 214. sz. töredéke a Koronázó-főtemplomból 128-129
38-39. A Halászbástya-kőtár pincér akt árának két darabja a Koronázó-főtemplomból 128-129
40. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (228. sz.) 128-129
41. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (179. sz.) 128-129
42. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (188. sz.) 128-129
43. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (15. sz.) 128-129
44. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (175. sz.) 128-129
45. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (189. sz.) 128-129
46. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (163. sz.) 128-129
47. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (187. sz.) 128-129
48. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (159. sz.) 128-129
49. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (186. sz.) 128-129
50. Oszlopfő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (2. sz.) 128-129
51-56. A Koronázó-főtemplom töredékeiről készült gipszöntvények a műegyetemi középkori tanszék gipsztárában 128-129
57. Zárókő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (5. sz.) 128-129
58. Zárókő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (8. sz.) 128-129
59. A Koronázó-főtemplom egyik zárókövéről készült gipszöntvény a műegyetemi középkori tanszék gipsztárában 128-129
60. Zárókő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (204. sz.) 128-129
61. Zárókő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (198. sz.) 128-129
62. Zárókő a Koronázó-főtemplomból a Halászbástya-kőtárban (9. sz.) 128-129
63. Borda-, ív- és kőrácstöredékek metszetrajza a Koronázó-főtemplomból:
a—e : a szentély és a hajók boltozatának bordakeresztmetszetei.
f, g, i és j : bordakeresztmetszetek. A töredékek eredeti helye ismeretlen.
h : kiváltó ív keresztmetszete. Eredeti helye ismeretlen.
k—o : kőrácskeresztmetszetek, n a nyugati rózsaablak, o pedig a mellékszentély ablakok valamelyikének kőrácsprofilja 128-129
64. A Koronázó-főtemplom különféle faragványainak rajza :
a és b : oszloptalpak, a a főszentély sediliafülkéjét díszítette egykor.
c és g: a főszentély ablakainak töredékei.
d : ívrács a Mátyás-torony osztópárkányából.
e : párkány töredék (Kisbaári Kiss-gyüjtemény).
f : egy hosszházpillér alsó oszlopsorának fejlemeztöredéke (Kisbaári Kiss-gyüjtemény).
h : a Mária-kapu kávaszél-darabja 128-129

IX. kötet
Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei (1526-1541) 32
Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán 1819-1828 85
Fekete Lajos: Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán 119
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve (1746-1766) 142
Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176
Csernyánszky Mária: A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194
Voit Pál: A Magyar Földhitelintézet székháza - hajdani Marczibányi-palota - és dísztermei 214
Szilágyi János: Az aquincumi helyőrség csapattestei 231
KÉPEK JEGYZÉKE
1. Röplap Kisfaludy Károly Ilka című drámájának első előadásán. Rexa Dezső gyüjteményében 92
2. A székesfehérvári nemzeti színjátszó Társaság 1824. évi pesti idénye második előadásának színlapja Rexa Dezső gyüjteményében a 107. laphoz 104-105
3. Az 1824. évi idény ötödik előadásának színlapja Rexa Dezső gyüjteményében a 107. laphoz 104-105
4. Az 1824. évi idény hatodik előadásának színlapja Rexa Dezső gyüjteményében a 107. laphoz 104-105
5. A Fejérvármegyei Színművész Társaság 1828. évi pesti idényének egyik színlapja Rexa Dezső gyüjteményében a 107. laphoz 112-113
6. A székesfehérvári nemzeti színjátszók budai és pesti vendégszerepléseinek színhelyei.
a) A budai Várszínház. Ismeretlen művész kőrajza. Weissenberg J. G. budapesti látképsorozatának részlete.
b) A pesti Városi Színház. Pest-Buda. Előadva 32 eredeti rajzolatban Alt Rudolf által. Pest 1845. 112-113
7. II. Lajos korában budán ver denárok, garasok (8, 11) és obulus (32) az Orsz. Magyar Történeti Múzeum Éremtárának gyüjteményében 184-185
8. A terézvárosi, XVIII. századi Valero-gyár a Hild-féle átalakításokkal. Vasquez metszete a Buda és Pest tájleírásá-ban 196
9. Az Akácfa-utcára néző Valero-telekrész felosztása. Székesfővárosi Levéltár, a pesti Szépítési bizottság levéltára 1424. sz. A 199. lapohoz 200-201
10. A Király-utcai valero-telektömb felosztási terve a gyár alaprajzával. A felosztási terv mutatja a nyitandó későbbi Valero-utcát is. Székesfővárosi Levéltár, a pesti szépítési Bizottság levéltára 1498. sz. A 199. laphoz 200-201
11. A Király-utcai Valero-gyár Hild-féle átalakítási terve (1824 július 4) Székesfővárosi Levéltár, a pesti szépítési Bizottság levéltára 3570. sz. A 199. laphoz 200-201
12. A terzévárosi Gyár-utca az 1838-as árvíz idején, háttérben a Valerogyárra. A 198. laphoz. teles felirata a 20/a jegyzetben 200-201
13. A lipótvárosi Valero-gyár földszintjének alaprajza a Hild Józseftől. A világosabb színezésű részek a korábban elkészült épületrészt jelentik. Székesfővárosi Levéltár, a pesti szépítési Bizottság levéltára 10.425. sz. 200-201
14. A lipótvárosi Valero-gyár I. emeletének alaprajza Hild Józseftől. A világosabb színezésű részek a korábban elkészült épületrészt jelentik. Székesfővárosi Levéltár, a pesti szépítési Bizottság levéltára 10.425. sz. 200-201
15. A lipótvárosi Valero-gyár I. emeletének alaprajza Hild Józseftől. Székesfővárosi Levéltár, a pesti szépítési Bizottság levéltára 10.425. sz. 200-201
16. Hild József: a lipótvárosi Valero-gyár. A 201-2202. laphoz 200-201
17. A lipótvárosi Valero-gyár középrizalitjának részlete. A 201-201. laphoz 200-201
18. Oszloprészlet a lipótvárosi Valero-gyár homlokzatáról. A 201. laphoz 200-201
19. Napoleont dicsőítő szövött lyoni selyemkép. Le Musée Historique des Tissus-ben levő eredeti után készült műlap nyomán. A 207. laphoz 208-209
20. Biborczfalvi Székely Lajos V. Ferdinándot ábrázoló, ezüstlapról készült metszete. A 207. laphoz 208-209
21. V. Ferdinánd nemzeti színű szegélyű szövött selyemképe a Valero-gyárból. Eredetije az Iparművészeti Múzeum birtokában, leltári száma 8610. A 207. laphoz 208-209
22. Biedermeier női ruha, 1840 körül, zöld alapon piros és fehér csíkos selyemből. A 208. laphoz, 82. jegyzet 208-209
23. Biedermeier női ruha 1841-ből, eperszínű, barna mintás selyemből. A 208. laphoz, 6. jegyzet 208-209
24. Női ruha 1842-ből, világoskék, sötétebb kékkel kockázott selyemből. A 208. laphoz, 87. jegyzet 208-209
25. Női téli köpeny 1842-ből, bordószínű csíkos selyemből. A 208. laphoz 90. jegyzet 208-209
26. A Marczibányi-ház Sas- és Zrínyi-utcai részének I. emeleti alaprajza. Székesfővárosi Levéltár, a pesti Szépítési Bizottság 1830 június 27-i jegyzőkönyvének 498
27. A Marczibányi-ház Sas-utcai homlokzatának terve. Székesfővárosi Levéltár, a pesti Szépítési Bizottság 1830 június 27-i jegyzőkönyvének 498-as számához tartozó tervrajz. A 219. laphoz 216-217
28. A Marczibányi-palota földszinti alaprajza, amely az 1868. évi átalakítás alkalmából készült. A világosabb színnel jelzett falak ekkor kerültek elbontásra. Budapest Székesfőváros III. (Városrendezési és magánépítési) ügyosztályának tervtárában. A 223. laphoz 216-217
29. A Marczibányi-palota 1868. évi átalakítási tervrajza. I. emelet. A díszteremsor alaprajzán kívül az átépítéskor elbontott épületrészek és az 1832-ben beomlott nagy csarnok falai is tisztán kivehetők. Budapest Székesfőváros III. (Városrendezési és magánépítési) ügyosztályának tervtárában. A 223. laphoz 216-217
30. A Marczibányi-palota 1868. évi átalakítási tervrajza. II. emelet. Az átépítéskor elbontott épületrészek falai világosabb színnel vannak jelezve. Budapest Székesfőváros III. (Városrendezési és magánépítési) ügyosztályának tervtárában. A 223. laphoz 216-217
31. A Marczibányi-palota 1868. évi átalakítása alkalmából készült metszetrajz. Budapest Székesfőváros III. (Városrendezési és magánépítési) ügyosztályának tervtárában. A 223. laphoz 216-217
32. A Zrínyi- és Blvány-utca sarkán álló Marczibányi-palota egykorú rajza. Vasquez metszete a Buda és Pest tájleírásá-ban. A 225. laphoz 224
33. A Marczibányi-palota - ma Földhitelintézeti Székház - külső képe. A 225-226. laphoz 224-225
34. Hild József: A Marczibányi-palota földszinti kapucsarnoka. A 226. laphoz 224-225
35. A Marczibányi-palota »Nagy körszalon«-ja. A 226. laphoz 224-225
36. A »Nagy körszalon« mennyezetképe. A 226. laphoz 224-225
37. Hild József: A Marczibányi-palota egyik terme. 1832. Most tanács-, illetőleg ülésterem. A 226-227. laphoz 224-225
38. Hild József: fogadóterem a Marczibányi-palotában. ma vezérigazgatói szoba. A 227. laphoz 224-225
39. »Pszihe elrablása«. Freskó a »Kisszalon« boltozatán. A 227. laphoz 224-225
40. Hild József: A Marczibányi-palota könyvtárszobája. A 227-228. laphoz 224-225
41. Téglabélyeg a COH(ors) AL(pinorum) csapat nevével 235
42. Téglabélyeg a COH(ors) PR(ima) TH(racum) csapat nevével 236
43. Téglabélyeg a COH(ors) PR(ima) T(hracum) csapat nevével 236
44. A 46. képen ábrázolt síremlék felirata 238
45. A 47. képen ábrázolt oltárkő felirata 240
46. Egy cinturio-jelölt síremléke Aquincumból (felirata a 44. képen). Az Aquincumi Múzeumban. A 238. laphoz 240-241
47. Telesphorusnak szentelt oltárkő Aquincumból (felirata a 45. képen). Az Aquincumi Múzeumban. A 240. laphoz 240-241

Témakörök