Tanulmányok Bonyhád történetéből

Előszó

Helytörténetírásunk adósságait igyekszünk törleszteni a Bonyhád társadalmi, gazdasági fejlődését bemutató újabb tanulmánykötet közreadásával. Könyvünk folytatása és kiegészítése a tizenkét évvel ezelőtt megjelent Bonyhád a 18-20. században című kötetnek. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi néhány tanulmány nem pótolhatja egy minden szempontból igényes, tudományos jellegű városi monográfia értékeit, azonban többre most nem vállalkozhatunk. Helytörténeti kiadványaink programjához kapcsolódva fontosnak tartjuk megjegyezni: indokolt a reményünk és reális az a célunk, hogy városunk természeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak elemzéséhez további kutatás és feldolgozás szükséges. A bonyhádi emberek szorgalma, vonzalma a kultúra iránt, törekvése a nemzeti önismeretre, egyre inkább városfejlesztő tényező. Egyre több a cselekvő öntevékenység, a pozitív változást kívánó, sürgető javaslat. A bonyhádiak gazdaként élnek a városban, kritikus gonddal figyelik az épületeket, utcákat, szót emelnek a rendetlenség ellen, cselekvést sürgetnek a város vezetőitől. Tenni akarnak városunkért. Ez a tettvágy nemcsak ízlésünknek, hanem szemléletünknek, cselekedeteinknek is szerves része. Éppen ezért szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy aki a Völgység történetét érteni akarja, annak Bonyháddal kell kezdenie az ismerkedést. Városunk egy a magyar kisvárosok sorában. Sajátos jellege nem méreteiben, nem más városok utánzásában rejlik, sokkal inkább az itt élő emberek történelmileg meghatározott múltjában, sorsában, és a maguk által határozottan irányított, jelent formáló tevékenységében. Mindez az itt élő magyarság és a nemzetiség együvé tartozásában és cselekvéseiben nyilvánul meg. Vissza