1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar felsőoktatás újkori történetében, különösen a 18. század végétől kezdve meglehetősen feltáratlan terület a külföldi egyetemjárás témája. A múlt században megkezdődő és a két világháború... Tovább

Előszó

A magyar felsőoktatás újkori történetében, különösen a 18. század végétől kezdve meglehetősen feltáratlan terület a külföldi egyetemjárás témája. A múlt században megkezdődő és a két világháború között folytatódó kutatások általában tisztázták a francia forradalom előtti külföldi egyetemjárás főbb tendenciáit, de alig szóltak a 19. századról és szinte semmit a 20. századról. Az 1930-as években a szabadságharc utáni külföldi peregrinációt a magyar történettudomány egyszerűen úgy jellemezte, hogy abban döntően már csak a nemzetiségek vettek részt, hozzájárulva ezzel Magyarország kulturális és tudományos elszigeteltségéhez. E sommás megállapítás mellett nem történt kísérlet az egyes peregrinációs irányok diákságának egymástól elkülönülő nemzetiségi és társadalmi összetétel szerinti részletes vizsgálatára. A két háború közötti korszakról pedig 1948 után hangzottak el sztereotip kijelentések. Általában említésre került, hogy a numerus clausus következtében a magyarországi zsidó származású egyetemi hallgatók nagy számban kényszerültek külföldre, de ennek tényleges mértékét és hatását levéltári forrásokon alapulva évtizedeken át alig vizsgálták. A klebelsbergi, majd hómani kultúrpolitika ösztöndíjrendszere sokáig nem kapott elismerést, de ha jutott is rájuk egy-egy jó szó, akkor sem került sor a tények pontos feltárására. Hozzá kell tennünk a források pusztulása következtében e vizsgálatokat 1945, majd főleg 1956 után egyre nehezebb volt elvégezni. A felsőoktatás- és tudománypolitikában oly alapvető Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levéltári anyaga 1916-ig elpusztult. Megsemmisült az Országos Ösztöndíj Tanács iratanyaga és 1956-ban elégett az Országos Levéltárban a budapesti /1921-től Pázmány Péter/ Tudományegyetem - szerencsére nem teljes egészében - odaszállított levéltári anyaga. A kutatók ettől kezdve csak másodlagos forrásokból és természetesen a külföldi levéltárak anyagára támaszkodva tárhatják fel az említett témát. Az elmúlt másfél évtizedben rendezésre került hazai egyetemi levéltárak anyagából, azonban itthon is sok új adat került felszínre. Az 1993-ban megalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség és ennek központja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára nagy súlyt helyez a felső-oktatástörténeti kutatások támogatására és ezen belül régóta folytat kutatásokat az újkori peregrináció történetéről. A jelen kötet döntően az újkori külföldi egyetemjárás tényével foglalkozó tanulmányokat közöl úgy, hogy a legelső kivételével a cikkeket adattárak követik, amelyekben eddig nem publikált peregrinációs névsorokat közlünk. Az adattárak mindenki által szabadon kutatható személyes adatokat tartalmaznak. Adatvédelmi okokból az 1919 után beiratkozottak esetében a felekezeti hovatartozásra vonatkozó információkat közöljük. A legtöbb munka a külföldön tanult magyarok adatait tárja fel, de egy cikkben már kísérletet teszünk a nálunk tanult külföldiek témakör feldolgozására. A tanulmánykötet szerzői között nagy tapasztalattal bíró, és kezdő kutatók egyaránt vannak. Közülük hatan első munkájukat teszik most közzé, sok esetben szorgalmas külföldi levéltári és könyvtári kutatómunkájuk eredményét. Az általuk közölt adattárak forrásértéke vitathatatlan, hiánytalansága azonban nem bizonyos, hiszen külföldi kutatásaik időtartama valamennyi ottani forrás áttekintését nem tette lehetővé. Az esetleges hiányok ellenére mégis fontosnak tartjuk e munkák közzétételét, hiszen sok új adattal gazdagítják az újkori tudományos és felsőoktatási kapcsolatainkról szóló ismereteinket. Vissza

Tartalom

HAMZA GÁBOR - SZABÓ BÉLA: A magyar-olasz jogászkapcsolatok történetéhez 7
KISS JÓZSEF MIHÁLY: Magyarországi születésű hallgatók a bécsi egyetemen 1715-1789 14
MOLNÁR LÁSZLÓ: A pesti orvostudományi kar hazai és külföldi hallgatói 1790-1850 91
Szögi László: A karlsruhei Technische Hochschule magyar kapcsolatai a kezdetektől a második világháborúig 127
VÁMOS ÉVA: Magyar természettudomány- és mérnökhallgatók német egyetemeken 1867-1914 171
Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919 191
OROSZ ZSUZSANNA: A padovai és a bolognai egyetem magyarországi hallgatói a két világháború között 223
Simovits Ágnes: Magyar ösztöndíjasok Angliában a két világháború között 261
WEIGAND ERZSÉBET: Magyar ösztöndíjasok az Egyesült Államokban a két világháború között 281
HEILAUF ZSUZSANNA: A müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig 313
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem