Előszó
A kötet, amelyet az olvasó most kezében tart, az ELTE Szociológiai Intézete hallgatóinak munkáit adja közre. Ezek a munkák az „Antiszemitizmus empirikus kutatása" címet viselő kutatószemináriumban keletkeztek 1995 és 1999 között.
A kutatószemináriumok hasznáról sok vita folyt az utóbbi időben. Az elmúlt tíz évben örvendetes módon megnőtt az egyetemi hallgatók száma. Míg a kilencvenes évek elején az érettségiző korosztályoknak csak mintegy 20 százaléka kezdett felsőfokú tanulmányokba, addig ma ez az arány 30 százalék körül van, és a következő években minden bizonnyal még tovább növekszik. A Szociológiai Intézetben évente kb. 160 nappali tagozatos diák kezdi meg tanulmányait, a tavalyi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 1038 fő.
A felsőfokú oktatás bővülése szükségessé tette az egyetem funkcióinak újbóli átgondolását. A kilencvenes évek közepétől évről évre azzal a problémával szembesültünk, hogy az új feltételek között lehetetlen ugyanúgy tanítani, ahogy még néhány évvel ezelőtt is lehetséges volt. Amint a számok is jelzik: az elitegyetemnek vége. Ma azzal a nehéz feladattal kell megbirkózni, hogy nagy csoportokban, sokak számára kell olyan sztenderdizált tudást átadni, amely sokféle módon értékesülhet, sokféle jövőterv alapja lehet. Néha már-már úgy látszik, hogy a hasznos egyetem és a tudós egyetem - legalábbis a doktori iskola előtti fázisban - végérvényesen kizárja egymást.
Másfelől viszont rendszeresen felbukkan az igény jól körülhatárolható, viszonylag speciális tudásterületek problémáinak kis csoportokban folyó intenzív feldolgozására és az elméleti kérdésekre koncentráló kutatás módszereinek elsajátítására. Talán nem csupán illúzió, hogy egynémely jövőtervek megvalósulásához éppenséggel ez a módszer nyújtja a legjobb alapot. Ez az egyik megfontolás, amely miatt az Intézet órakínálatában rendszeresen meghirdetünk kutatószemináriumokat.
A másik megfontolás az empirikus szociológiai kutatások egyik paradox magyarországi sajátosságából fakad. Az empirikus szociológiai vizsgálatok folytatásához rendelkezésre álló anyagi források szűkös volta miatt a magyarországi felvételek túlméretezettek: a kutatók, ha egyszer sikerül végre előteremteni egy felmérés forrásait, a fajlagos költségeket rendszerint azzal igyekeznek csökkenteni, hogy annyi adatot gyűjtenek össze, amennyi több kutatás számára is elegendő anyagot jelent. Ezeknek az adatoknak a jelentős része azután csak részben - néha meg sosem - kerül feldolgozásra.
Én is így jártam azzal a két nagy empirikus kutatással, amelyet 1993-ban illetve 1995-ben végeztem az antiszemita előítéletekről a magyar egyetemi hallgatók, illetve a teljes felnőtt népesség körében. Ezért 1994-től fogva minden évben meghirdettem egy kutatószemináriumot, amelynek tárgya az előítéletek - és különösen az antiszemita előítéletek - empirikus kutatása volt.
Vissza