Tanulmányok Aquinói Szent Tamás bölcsészetéről II. (töredék)

Szerző

Róla szól

Budapest

'Gonzalez Zefirin: Tanulmányok Aquinói Szent Tamás bölcsészetéről II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Szent-István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1884
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	578 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Világtan (Kosmologia)
Valóságos különbség a világ és Isten között
A pantheismus általános formulája
Gyökeres ellentét e formula és a között, mely sz. Tamás bölcsészetéből ered
A pantheismus az észt lerombolja és istentagadást von maga után
Sz. Tamás okoskodása a pantheismus ellen
Egyéb bizonyítékok ugyanattól
Egy helye, mely a pantheismus eredetére és okaira vonatkozik
Szomoru következmények, melyekhez e rendszer vezet
Az eclecticismus
Jouffroy
Hegel anthropotheismusa
Michelet és Feuerbach
A pantheismus szükségképen lerombolja a vallást
Az erkölcsi jó és rossz között létező valódi különbség tagadását foglalja magában
Maret abbéból idézett hely azon tévedésekre és veszélyekre nézve, melyeket a pantheismus méhében hord	1
A pantheismus általánossága, vagy történelmi szemle e rendszer fölött, a pantheismus hajdan
A pantheismus és az atheismus
A pantheismus három alakja Gioberti szerint
A pantheista tévely általánossága
Ez általánosság oka
A teremtés eszméjének a kath. bölcsészetben kiváló helyet kell elfoglalnia
A kieredési (emanatista) rendszer a pantheismus első alakja
A pantheismus és annak változatai Indiában
Hasonlatosságok az indiai és a német pantheismus között
Manú törvénykönyve
A kieredés és visszafolyás
A pantheismus a chinai bölcsészetben s annak hasonlatossága Hegel eszméjével
A chinai bölcsészet alapelve lényegesen pantheista
A chinai bölcsészet elemzése Ricci atyától
A pantheismus Perzsia, Egyptom, Chaldaea és Aethiopia bölcsészetében
A pantheismus a görögöknél
A joniai iskola kettős-elvisége (dualismusa)
Az eleaiak eszmeelvi (idealista) pantheismusa
Aristoteles távolabb áll a pantheismustól, mint Plátó
Plátó és az alexandriai hit-egyesités (synkretismus)
Plotin és egyéb neoplatonikusok pantheista tanai	18
Folytatás, a pantheismus a középkorban
A pantheismus viszonyai a rationalismushoz
Scotus Erigena
Az ő eszmeelvi pantheismusa
Dinant-i Dávid anyagelvi pantheismusa
Nagy-Albertból idézett helyek és bizonyitékok arra nézve
A pantheismus általánossága a középkorban
A tulhajtott realismus pantheista tanokhoz vezet
A pantheismusnak a középkorban általánosságára nézve egy másik bizonyiték
Nagy-Albert vitája dinant-i David egy tanitványával
A pantheismus és a renaissance
A protestans ujitás
Giordano Bruno
Pantheista tanai
Tanitása a teremtésről
Elmélete a tudományról és az ismeretről
A pantheismus az ujkorban
A spinosismus és a transscendentalis bölcsészet, mint a pantheismus alakjai
A Descartes-féle bölcsészet befolyása Spinoza pantheismusára
Gioberti itélete Descartes-ról
Hasonlatosság Descartes és Spinoza között az állomány meghatározására nézve
Descartes tana utat nyit Fichte alanyi (subjectiv) pantheismusának
Leibnitz figyelemreméltó szavai azon viszonyokról, melyek Spinoza és Descartes tana között léteznek
Észrevételek Cousin egy helyére, mely Descartes-nek kedvez
Érintkezés az ujabb pantheismus s Leibnitz és Malebranche tanának némely pontjai között
Leibnitz monadologiája s az ő előreelrendelt öszhangja
Malebranche véleményei a testek megismerésének módjáról
A pantheismus utolsó korszaka
A német pantheismus különféle változatai Ancillon szerint
Hegel
A német pantheismus a régi pantheista rendszerek fölelevenitésére
Navarrete atya bizonysága a chinai bölcsészet pantheismusára nézve	56
A teremtés
A pantheismus és a teremtés eszméje
A teremtés eszméjének bölcsészeti fontossága
Az Isten és a teremtés eszméi
Sz. Tamás elmélete a teremtés lehetőségéről és alapjáról
Ugyanannak tanitása a teremtés természetéről és föltételeiről
Semmiféle test nem teremthet
Semmiféle teremtmény nem lehet fő vagy eszközi ok a teremtés rendjében
Sz. Tamás tanitás e pontról	77
A teremtés Cousin szerint
A teremtés eszméje és a pogány bölcsészet
A kath. teremtés sz. Tamás szerint és a pantheista teremtés
A keresztény eszmék befolyása a teremtés eszméjére
Cousin egy helye, hol kifejti gondolatát a teremtés természetéről
E hely komoly tévedéseket és szabatatlanságokat tartalmaz
Semmiből történik-e a teremtés?
E tétel kettős értelme
Különbség a potentia s a merő lehetőség fogalma között
A Cousin-féle teremtés pantheista emanatismushoz vezet
Cousin idézett helye, hol e tant hirdeti
A sz. Tamás szerint való teremtés eszméjének összehasonlítása a Cousin-éval
Sz. Ágoston egy helye
A teremtés nem változás oly értelemben, a mint azt Cousin veszi	91
A teremtés létezése
Sz. Tamás tanitása az összes lényeknek Istentől függéséről
Ugyanattól egy hely, hol a teremtés lehetőségét és létezését állapitja meg
Észrevételek a módszer és bizonyitékok természetére nézve, melyeket Sz. Tamás e tárgy körül alkalmazott	106
A teremtés szabad volta
A pantheismus és a teremtés szükségszerüsége
Négy bizonyiték a teremtés szabad volta mellett sz. Tamástól
Mit kell érteni a természet szerint és az akarat szerint való müködés alatt?
A szükséges okok hatás-módja
A teremtés szükségszerüsége lerontaná a gyökeres különbséget az Ige nemzése s a világ teremtése között	113
Cousin véleménye a teremtés szükségszerüségéről
Cousin véleménye a pontról vizsgálat alá veendő
Ellentét sz. Tamás és Cousin állitásai között
Egy hely ez utóbbitól, hol a teremtés szükségszerüségét tanitja
E bölcsész következetlensége
A keresztény tudoroknak tulajdnitja a szükségszerü teremtés tanát
Ez állitás alaptalansága
Mily értelemben s mily dolgokra nézve engedhető meg Istenben a szükségszerüség?
Sz. Tamás tagadja a szükségszerüséget tekintettel a külső világ valósitására
Isten tökéletes függetlensége a világ teremtésére és létezésére nézve
Viszonylagos és föltételes szükségesség
Különbség a szükséges rend és a szabad rend között Istenben
A teremtés szükségszerüsége végeredményben a világ istenitése
Cousin egy okoskodásának hibája
Egy hely sz. Tamástól
Az eclecticismus fejének álokoskodása
A teremtés szükségessége mellett felhozott bizonyitékai
Sz. Tamás már felállitotta és megczáfolta
Mily értelemben mondható, hogy Istennek, jóságánál fogva, lehetetlen jóságosan nem müködnie?
Az eclecticismus fejének igazságtalan panaszai
Elmélete az emberi szabadságról
Ez elmélet helytelenségei
Az emberi szabadságot s következőleg az istenit is önkéntiségre (spontaneitasra) viszi vissza
Egy másik hely ugyanattól, hol e tant hirdeti
Észrevételek e helyére
Mi értelme van az Isten szabadságának Cousin szájában?
Egyéb helyek ugyanattól	120
Az optimismus
Az optimismus eredete
Lokrisi Timaeus
Plátó és a stoikusok
Az optimismus az ujkorban
Az optimismus eredete Malebranche szerint
Ennek szavai
Leibnitz
Az optimismus, és a keresztény bölcsészet hagyományai
Az optimismust sz. Ágoston visszautasitja
Az optimismus, és sz. Tamás tana
Hathatós érv az optimismus ellen
Sz. Tamásból vett helyek
E rendszert nehéz összeegyeztetni a teremtés szabadságával Isten részéről
Leibnitz elégséges-oka a világ teremtésére alkalmazva
Észrevételek Leibnitz e tanára, Bossuet és Fenelon
Leibnitz e tanának hamis volta	143
Az optimismus és sz. Tamás elmélete
Az isteni akaratnak lehet-e elégséges okát adni?
Sz. Tamás tana e tárgyról
Az isteni akaratnak nem lehet okát adni
A világ teremtésének elégséges okát nem kell adni absolut értelemben
E teremtés elégséges oka föltételes értelemben
Mily értelemben engedhető meg a világra nézve az optimismus?
Sz. Tamás s felfogása e tárgyról
Figyelemreméltó helyek ugyanattól
Elméletének összehasonlítása az optimismuséval	160
Maret véleménye az optimismusról
Uj optimista megoldás Maret abbé szerint
Sz. Ágoston és Maret abbé megoldása
E megoldás eloszlatja-e mind a nehézségeket?
Ugyanazon nehézségekkel és veszélyekkel jár, melyekkel Malebranche absolut optimismusa
Bizonyitékok
Észrevétel Maret abbé egy tételére
Az általa adott megoldás pantheismushoz vezet	175
Sz. Tamás, a mózesi kosmogonia és a modern geologia
A kosmogonia (világeredettan) támadásai a szentirás ellen
A geologia (földtan) és Mózes kosmogoniája
Némely kath. irók helytelen eljárása, tekintettel a geologiára
Sz. Tamás a XIII. században kijelöli a geologiának az utat, melyet követnie kell
Nevezetes hely ugyanattól
Észrevételek e helyre
A határozatlan korszakok elmélete nem mondható bebizonyitottnak
Geologiai bizonyságok és tények ennek támogatására
A mózesi kosmogoniának nincs mit félnie a valóban ésszerű geologiától
Sz. Tamás-ból idézett helyek
Geologiai hypothesis összhangban a Genesis betüszerinti értelmével
E föltevés alapjai
Befejezés	182
Lélektan (Psychologia)
Előzetes észrevételek: a behozás (inductio) a tapasztalatai módszer a lélektanban
A tapasztalati módszer kifejlődése a renaissance után
E fejlődés valódi okai
A lélektani s a physikai tapasztalati módszer
Különbséget kell tenni e két tapasztalati módszer között
Descartes tulhajtott psychologismusa
Bacon kizáró empirismusa
Mit gondoljunk a dicséretekről, melyekkel kath. irók Bacon-nek adóznak
Bacon tana a közmegegyezésről, idézve Maistre által
Ugyanannak egyéb tévedései, melyek istentagadásra visznek
A mult század anyagelvi iskolájának is Bacon készitette elő az utat
Véleménye a barmok lelkéről
Tana az eszes lélekről
Különbség nélkül megveti a scholastikusokat
Itélete Plátó-ról, Aristoteles-ről s a régi kor egyéb nagy bölcsészeiről
Rámutatás Bacon erkölcsi tanaira
Odatörekszik, hogy teljesen elválassza a bölcsészetet a theologiától
Hogyan itél a XIX. század Encyclopaediája Bacon-ről és tanairól?
Mit köszönnek a tudományok Bacon módszerének és tanainak?
Cantú Caesar figyelemreméltó szavai	199
A tapasztalati módszer tulhajtása, sz. Tamás módszere a lélektanban
Valamely tudomány módszerének egyeznie kell ugyanannak sajátos természetével
Azon tudományok, melyekben a lénytani és deductiv módszernek tulsulylyal kell birnia, nem zárva ki a tapasztalatait sem
Azon tudományok, melyek természetöknél fogva a tapasztalati módszer tulsulyát igénylik
Azon tudományok, melyek egyiknek is másiknak is alkalmazását egyenlően megkivánják
Sz. Tamás minden tudományban azt a módszert alkalmazza, mely megfelel azok természetének
Ismerte a különbséget a lehozó és behozó módszer között
Bacon-nél is előbb tanitotta a tapasztalati módszer szükségességét és általánosságát a nélkük, hogy az angol bölcsész rendszeres kizárólagosságába esett volna
Ugyanabból idézett hely az érzékleti tapasztalásnak a természettudományokban szükséges voltára nézve
A tapasztalati módszer használata miért nem oly gyakori sz. Tamás-nál, mint az ujabbkori bölcsészetben?
Jourdain helytelen előitéletei sz. Tamás bölcsészeti rendszeréről
Mily értelemben igaz, hogy sz. Tamás bölcsészetének kiinduló pontja nem a tapasztalati módszer
Bacon nem mondható e módszer feltalálójának
Nagy-Albert és Bacon Roger
A tapasztalati módszer fejlődése még Bacon korában is többet köszön más bölcsészeknek, mint az angolnak
Campanella
Costanzo egy helye az ő bölcsészi munkáinak fontosságáról és befolyásáról
Maistre itélete Bacon bölcsészetéről	213
Az eszes lélek anyagtalansága és egyszerüsége
A lélek szellemiségének és egyszerüségének bizonyitékai, melyeket a modern bölcsészet ujakul tüntet fel, sz. Tamás bölcsészetében már megvannak
A rend, melyet ő a lélektani igazságok kifejtésében követett
Szöveg: a lélek általános fogalma, az élet kettős nyilvánulása, a lélek nem lehet test
Fejtegetések
Más szöveg az emberi lélek testetlenségére nézve, az értelem tárgyilagos tehetségéből vett bizonyiték, bizonyiték ama végtelenségből, mely az értelem müködéseit és tárgyait megilleti, a test eszméjére fektetett bizonyiték, a reflexiv tehetség, melylyel az értelem bir, szintén bizonyitja lelkünk testetlenségét
Két észrevétel az előrebocsátott bizonyitékokra	228
Folytatás, az emberi lélek absolut anyagtalansága
Sz. Tamás szövege, mely az értelmi müködés absolut egyszerüségéből vett bizonyitékkal mutatja meg a lélek anyagtalanságát
Valamely lény tökéletes anyagtalanságának szükséges föltételei
A lélek egyszerüsége az anyagi rendben nem hozza magával a tökéletes egyszerüsége az anyagi rendben nem hozza magával a tökéletes egyszerüséget vagy actaualitást
Sz. Tamás szövege, hol bebizonyitja, hogy az eszes lélek kizárja az anyag- és alakösszetételt, de nem az actus és potentia, vagy pedig a lényeg és a lét összetételét
A lélek szellemisége
Sz. Tamás-ból idézett hely e pontra nézve
Ugyanannak egy figyelemreméltó tana azon viszonyt illetőleg, mely valamely lény anyagtalansága s az ismerő tehetség között létezik
Az észlelet és tapasztalás szintén támogatják e tant
E tan fontos következménye	234
A lélek halhatatlansága
Bizonyitékok, melyekkel sz. Tamás a lélek halhatatlanságát megállapitja
Azoknak két osztályba különzése
Első bizonyiték
Ugyanannak különös alkalmazása az eszes lélekre
Második, az értelem sajátos tárgyára alapitott bizonyiték
Az öntudat megerősiti azt
Az értelmes lény alanyi tökélyének viszonyban kell lennie tárgyias tökélyével
Lelkünknek, mint értelmes lénynek, függetlensége és felülemelkedése az időn s az anyagi és érzéki korlátoltságokon
E függetlenség és felülemelkedés mintegy föltétele a lelki tökéletesedhetésnek az értelmi rendben nem kevésbbé, mint az erkölcsiben
Sz. Tamás szavai
Uj bizonyiték a lélek elpusztulhatatlanságára nézve
Az utolsó bizonyitékok alapossága
Bölcsészi és tényleges fontosságuk
Sz. Tamás kikerüli a pantheismus szikláját, melybe napjaink bölcsészete ütközött az alany és tárgy között létező viszony meghatározásában
Egyéb bizonyitékok a lélek halhatatlansága mellett	245
Sz. Tamás és a traditionalismus
Bonald és Beautain tanainak rokonsága a traditionalismussal
E rendszer veszélyei és főbb tévedései
A traditionalista iskola állitása
Sz. tamásnak az előbbi fejezetekben előadott tana ez állitás gyakorlati czafolatául szolgál
Mi képezi a traditionalismus alapját és fő állitását?
Gyökeres és absolut ellentét a traditionalista tan és sz. Tamás tana között
Szöveg ez utóbbitól, az emberi ész tökéletesedésének két módja s annak kettős eljárása, a természetfeletti ismeret föltételezi a természetes ismeretet, az emberi ész bebizonyithatja az Isten létét, észt tulhaladó és ésszel elérhető igazságok, czáfolat azok ellen, kik azt állitják, hogy az emberi ész nem képes bebizonyitani az Isten létét, az ész utján Istenre vonatkozó különféle igazságokat ismerhetünk meg, különbség a kegyelem és a puszta ész segélyével nyert ismeret között
Sz. Tamás egyéb, természeti rendü igazságokra is alkalmazza az észt	255
Folytatás, sz. Tamás és a traditionalismus, lehozásaiban és irányzataiban
A traditionalista tan,. az ismeret eredetéről, lerontja a bölcsészeti hagyományokat e pontra nézve
A keresztény bölcsészet tanitásával sem egyez meg
Sz. Ágostonból idézett hely a szónak az ismerethez viszonyára vonatkozólag
Sz. Tamás ugyanazt tanitja, mit sz. Ágoston
A gondolat előbbisége a szónál
A gondolat, az eszme és a szó
A nyelv haszna
A szó nem oka a gondolatnak és a tudománynak, miként a traditionalismus állitja
Figyelemreméltó hely sz. Tamás-ból, hol megczáfolja e tekintetben a traditionalismust, az ész első elvei és természetes fogamzatai, a lehozott igazságok, melyek a tudományt alkotják, benrejlenek az első elvekben, melyek az ész fejlődésénél vezérszerepet visznek, a kitalálás és a tanitás, a tanitott igazságok és az első elvek, az első elvek által termékenyitett ész fő oka a tudománynak az emberben
Mily értelemben mondandó, hogy Isten az oka tudományunknak?
Viszonyok a tudomány, és az első elvek között sz. Tamás szerint
Egy hely ugyanattól ama viszonyra nézve, mely a tudomány, az ész és az első elvek között létezik
A traditionalismus lerontja a bölcsészeti bizonyosság észszerű alapját
Rokonság a traditionalista iskola és Lamennais rendszere között
Maret abbé egy helye
A traditionalismusra nézve a tudomány egyetlen alapjának s az igazság ismertető jegyének a tekintélynek kell lennie
Ez iskola szükségkép a kételgés felé hajlik
A közmegegyezés
Balmes
Ellentét sz. Tamás és a traditionalismus között, tekintettel a bizonyosság alapjára s a természeti igazságok ismertető jegyére
Nevezetes helyek a szent egyháztudortól e tárgyat illetőleg	263
Folytatás, rövidletes összehasonlitás a traditionalista iskola állitásai és irányzatai és sz. Tamás tana között
Párhuzam a traditionalismus és sz. Tamás tana között
A természetes ész által elérhető alap-igazságok
A természetes és a természetfölötti rend
A gondolat s az emberi ismeretek eredete
A tudomány átszármaztatásának eszközei
A tudományos bizonyosság alapja s az igazság ismertető jegye
Ellentét a traditionalismus és sz. Tamás tana között theologiai tekintetben
Maret abbé egy helye a traditionalismus főbb tévedéseire nézve a theologiai rendben	280
Az eszes lélek az ember lényeges alakja
Az ujkori bölcsészet az ember természetének vizsgálásában figyelmen kivül akarja hagyni a testet
Ez irányzat fő okai
Az én bölcsészete
A lényeges alakok rendszere
Egy vagy más értelemben minden bölcsésznek meg kell engednie, hogy az eszes lélek lényeges alakja az embernek
E kérdés viszonyai a főbb lélektani kérdésekhez
A fontosság, melyet sz. Tamás e kérdésnek tulajdonit
Szükséges föltételek a lényeges alak fogalmához
A teljes önletiség föltételei
E föltételek alkalmazása az eszes lélekre
Sz. Tamás egy helye e ponthoz
Ugyanazon hely megvilágitása
Sz. Tamás figyelemreméltó tana a lélek viszonylagos tökéletlenségéről, ha elválik a testtől
Szöveg ugyanattól az eszes léleknek a testtel lényeges alakká egyesüléséről, Plátó véleménye, czáfolat, Plátó tana a lélek és test között csupán esetleges egyesüléshez vezet, az ember természetének állományi egységét lerontja, ellenkezik az életi tüneményekkel és működésekkel, egyéb bizonyitékok annak alaptalanságára nézve	289
Folytatás, az eszes lélek valósággal lényeges alakja az embernek
Mily nehéz felfogni a lélek lényeges egyesülését a testtel
E nehézség oka
Az eszes lélek sz. Tamás szerint az ember lényeges alakja s egyszersmind szellemi állomány
Szöveg ugyanattól, amely megmutatja, hogy a lélek egyesülése a testtel ennek lényeges alakja, magára a lélek természetére és müködéseire fektetett bizonyiték, mi módon lehet valamely dolognak müködést tulajdonitani?
Az értelmes lélek az ember alkotó része, az embernek, mint érzéki és értelmes lénynek, személyi egysége az öntudat egysége által bizonyitja, a lélek egyesülése a testtel, mint ennek mozgatója, nem elégséges, bizonyitékok, maga az értelem cselekvőségének természete mutatja, hogy a lélek egyesülése a testtel lényeges alak, az eszes lélek felülemelkedése az anyagon és annak föltételein	302
Az előző fejezetekben kifejtett tan alapos volta és annak alkalmazásai
A vegyülés, a lényeges és esetleges egyesülés
Csupán a lényeges egyesülés mentheti és fejtheti meg az ember személyi egységét, tekintettel az érzéki és értelmi működésekre
Az érzéki tehetségek a testtől függnek cselekvéseik gyakorlatában
A tenyészeti élet tüneményei szintén arra birnak, hogy a testet ugy tekintsük, mint az emberi személy lényeges elemét
A tenéyszeti élet müködései az emberben ugyanazon életi elvre veendők vissza, melyre az érzékletiek és értelmiek
Az emberi természet fogalma hasonlókép bizonyitja, hogy a lélek nem képezi az ember tökéletes személyiségét
Sz. Tamás megoldásának felsőbbsége szemben a plátói iskola megoldásával
Minden megoldás komoly nehézségekbe ütközik, ha nem fogadja el a lényeges egyesülést a lélek és test között
Hogy kell érteni a lélek és test egyesülését lényegi-alak-tekintetben?
Azon tökéletesség, melyet a lélek a testtel egyesülése folytán nyer
Sz. Tamás megoldása az egyetlen, mely valójában megmenti az ember természeti egységét és sajátos személyiségét	311
E tanból lehozott egyéb következtetések és annak alkalmazásai, a léleknek, mint értelmesnek, függetlensége az anyagtól
Az ember meghatározása némely bölcsészek szerint
E meghatározás szabatatlansága
Plátó tanának kifejezése az s a lélek és test között esetleges egység állitásához vezet
Ez esetleges egyesülés ellenkezik az emberi nem közérzületével
Descartes-ból felhozott hely
Következmények, melyek e helyből folynak
Nyelvezetének szabatatlansága, összehasonlitva sz. Tamás-éval
A valódi lét és az alak
Sz. Tamás egy állitásának értelme
A létezés tényének viszonya az anyagi lények lényeges alakjaihoz
A tényleges lét s a szellemi alakok (pure subsistentes)
Az eszes lélek mind a két rendnek részese
Saját léttel bir s közli azt a testtel
E tan valószinüsége s a nehézségek, melyekkel tagadása jár
Az ember és a barom halála
Fontos folyomány
Az értelmi müködések anyagi szervektől függetlenségének alapja, sz. Tamás szerint
Ugyanattól egy hely
A tényleges gondolat és a lélek lényege
Descartes véleményének czáfolata
Sz. Tamás egy helye a lélekről, mint ama lánczszemről, mely az anyagi világot a szellemeivel összeköti	321
Vajjon a lélek a test valamely meghatározott részében tartózkodik-e?
Descartes véleménye
Az egész léleknek az egész testben s annak minden egyes részében létezése, habár ellenkezik a képzelem s az érzékek felfogásával, szellemiségének és egyszerüségének szükséges következménye
A léleknek, mint életi elvnek, viszonya a szerves anyaghoz
A barmok lelke e tekintetben oszthatatlan
A lélek állományi egyszerüsége és annak oszthatatlansága összefér az életi képességek és müködések sokféleségével
Sz. Tamás tana e pontról, az egészek három faja s az oszthatóság három módja
E tan fontos következményei
Balmes-ból idézett hely
Sz. Ágoston egy helye
Leibnitz és az ő monadologiája
Sz. Tamás tanát helytelenül értelmezi	338
A phrenologia (agytan) és sz. Tamás
A phrenologia meghatározása
Alap-állitás: az emberi képességek helyzezkötöttsége
E képességek észszerü osztályozása
Eredeti és lényeges különbség az érzéki s a tisztán értelmi rend képességei vagy tehetségei között
Szenvi (affectiv) és érzelési tehetségek
Egy benső tüneményre alapitott ellenvetés
E tünemény fejtegetése és válasz az ellenvetésre
Az érzéki és értelmi rend tehetségei között sz. Tamás szerint létező gyökeres különbség tagadása az érzékelviséghez (sensualismushoz) vezet
Az ujkori phrenologia az ember és a barom között létező lényeges különbség tagadására irányul
Sz. Tamás lélektani elmélete egyenes ellentétben van ez irányzattal
Nem elég tagadni a szervek többféleségét a gondolatra nézve
Debreyne, ez iró helytelen okoskodása és ellenmondása e pontot illetőleg
Párhuzam az ő és sz. Tamás tana között
Egy ellenvetés ez utóbbi tanával szemben
Válasz	353
A phrenologia folytatólagos vizsgálata, sz. Tamás tanához való viszonyaiban tekintve azt
Az ujkori phrenologia transscendentalis fontossága, annak párthivei szerint
Geubert egy helye
A phrenologia, ugy, a mint most áll, nem bir azon szükséges föltételekkel, melyeket a tulajdon értelemben vett tudomány megkiván
A phrenologia irányzatai a végzetszerüség (fatalismus) felé
Brousseai-ból idézett hely
Sz. Tamás tana a szabad-akaratnak az értelemhez és szenvedélyekhez való viszonyairól
A "Revista Frenologica" téves állitásai a jelzett viszonyokra és sz. Tamás tanára nézve
Ez állitások czáfolata
Lehetséges-e a phrenologia sz. Tamás bölcsészete szerint?
Az előző fejezetben előadott tan két következménye
Sz. Tamás psychologiai tana nem zár ki minden phrenologiai rendszert, sőt inkább, az észszerü és keresztény phrenologia szükséges elemei már megvannak abban
Mily alapokra kell fektetni e phrenologiát?	386
Az ember életi elvének egysége
Voltaire egy helye
Sz. Tamás-nak oly tanokat tulajdonit, melyek homlokegyenest ellenkeznek annak állitásaival
Sz. Tamás tana az életi elvnek (principium vitale-nak) az emberben egységéről
A szent egyháztudor tanának kifejtése és bölcsészeti fontossága
Csak annak segélyével lehet megfejteni az ember fajlagos egységét és személyi egységét
Lélektani tünemény, mely támogatja e tant
E tünemény nem fejthető meg egy testben több léleknek egyszerü együttlétezésével
A test a lélektől nyeri az egységet, s azt kell mondani, hogy a lélek foglalja magában a testet, nem pedig ez a lelket
Sz. Tamás egy helye
Nagy-Albertból idézett hely
Sz. Ágoston ugyanazt tanitja, mit sz. Tamás, az ember életi elvének egységéről	396
Stahl elmélete és sz. Tamás tana
A cartesianismus a kereszténység-bölcsészeti hagyomány lánczának szétszakitásával feledésbe juttatta a tanokat, melyeket a régi keresztény bölcsészet és sz. Tamás vallottak
Descartes véleménye az állatokról
Stahl lélekelvisége (animismusa) uj elméletkép lép fel a világban
Egy hely a XIX. század Encyclopaediájá-ból
Stahl animismusa, a mennyiben igazat és alaposat tartalmaz, sz. Tamás animismusának fölelevenitése
Stahl meghamisitotta ez elméletet, helytelenül és tulozva alkalmazván azt
Sz. Tamás tana a czélra való irányulásról a barmok müködéseiben
E tan fölöslegessé teszi a Stahlnak tulajdonitott téves föltevést a barmokban értelmes léleknek létezéséről
Leibnitz és Stahl
Különbség Stahl animismusának alapja és annak téves alkalmazásai között	412
A vitalismus és sz. Tamás psychologiai tana
Figyelemreméltó hely Raulica atyától
A vitalista rendszer az emberre és állatokra vonatkozó Descartes-féle elvek következménye
Mérsékelt vitalismus
Van Helmont, Bordeu, Haller
A vitalisták fő bizonyitéka
Elégtelen az annak bizonyitására, mit a vitalismus hivei megállapitani akarnak
Lelkünk befolyása és hatása az élet sok oly tüneményére kiterjed, melyek annak uralma alól kivéve látszanak lenni
Jourdain egy helye
Az ösztön tüneményeinek s a szokás tényeinek bölcsészi elemzése
E tan alkalmazásai és következményei
A vitalisták bizonyitékát az értelmi élet tüneményei gyengének, hatálytalannak tüntetik fel
A sensitiv vitalismus, vagyis az, mely az emberben az eszes lélektől különböző érzékelő lelket tételez fel, összeegyeztethetetlen az öntudat egységével és azonosságával
Bizonyiték sz. Tamás szigorú animinsmusának javára
Ez elmélet fensőbbsége a vitalistákéval szemközt lénytani tekintetben
A sensitiv vitalismus hiveinek bizonyitékát sz. Tamás már felállitotta és megczáfolta	422
A modern vitalismus és sz. Tamás animismusa
Az életi erők határozatlan sokfélesége, a mint a mostani vitalismus tanitja
Mindez erőket, az értelmet és akaratot sem zárva ki, ugy tekinti, mint a szerves anyag tulajdonságait és eredményét
Hathatós bizonyiték a mérsékelt és sensitiv vitalismus ellen
Sz. Tamás animismusa azonfelül, hogy gyökeres tagadása a modern vitalismusnak, kizárja azon rokonságot is, melyben azzal a mérsékelt és sensitiv vitalismus van
A modern vitalismus anyagelvi rendszer
Brown, Cabanis, Brousseais és La Metrie
Bordeu és Bichat vitalista tanai
Emennek bölcsészete és Gall phrenologiája
A vitalismus és a cartesianismus
Tan-hasonlatosságok Buffon és Bichat között
Van Helmont	440
Az emberi lélek eredete, uj támadás a pantheismus ellen
Némely irók téves felfogása sz. Tamást illetőleg
Szöveg ettől, mely megczáfolja a pantheismust, és rámutat annak eredetére
Észrevételek sz. Tamás tanára
A realismus és nominalismus, alapjában véve, a pantheismust is magokban foglalják
A lélektani pantheismus czáfolata
Nagy-Albert egy helye
Azok véleményét, kik a lélek eredetét a mag-erőnek tulajdonitják, sz. Tamás megczáfolja	453
Visszatekintés sz. Tamás lélektani módszerére
Sz. Tamás bölcsészeti módszerének helytelen megitélései
Bölcsészete nem az ugynevezett tisztán demonstrativ
Módszere nem kizárólagosan deductiv és syllogisticus
Jourdain téves itéletei e pontra nézve
Sz. Tamás gyakran használja a tapasztalati és lélektani módszert
Bizonyitékok és példák erre nézve, a lélek eredete, az életi elv egysége az emberben, az eszes lélek szellemisége és halhatatlansága
A sz. Tamás-nak helytelenül tulajdonitott érzékelvi irányzatok nagyrészt a tapasztalati módszer használatából és alkalmazásából eretnek nála
Jourdain a tapasztalati és lélektani módszer lényegét összezavarja annak járulékos föltételeivel
Sz. Tamás bizonyitékai az Isten létét illetőleg szintén a tapasztalati módszer körébe tartoznak, bármit mond ellenkezőleg Jourdain
Sz. Tamás bölcsészeti módszere nem egy a Descartes-éval, a mennyiben nem kizárólagos és rendszeres, miként emeze
Sz. Tamás módszere észleges és tapasztalati, lény- és lélektani egyszersmind, a szerint használván tulnyomóan az egyiket vagy másikat, a mint a tudomány és tárgyak természete kivánja	462

Témakörök

Gonzalez Zefirin

Gonzalez Zefirin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gonzalez Zefirin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem