Tanulmányok Aquinói Szent Tamás bölcsészetéről I. (töredék)

Tartalom

AZ ELSŐ KÖTET TÁRGYMUTATÓJA.
BEVEZETÉS.
ELSŐ KÖNYV.
Általános itélet sz. Tamás bölcsészetéről.
Első fejezet.
Sz. Tamás és az iskolás bölcsészet.
Aristoteles bölcsészete behatólag módosítva sz. Tamás által. - Egy hely Balmestól ama döntő és jótékony befolyásra nézve, melyet sz. Tamás a bölcsészi tanulmányokra gyakorolt a XIII. században. - Az iskolás bölcsészet ellen emelt vádak túloznak. - E bölcsészet három phasisa. - Sz. Tamás bölcsészete nem zavarandó össze a scholastica egyéb iskoláival vagy ágaival. - Az ő bölcsészete, alapjában véve, válogató (eclecticus) 29
Második fejezet.
A természettudományok.
Az iskolás bölcsészet ellen emelt vád, vonatkozással a természettudományokra. - Mi igaz e vádban. - A természettudományok hátramaradásának néhány oka. - A bölcsészek eszméire módositó befolyással vannak a kor és társadalom állapotai, melyben élnek. - Garcia Luna-ból felhozott hely e pontra nézve. - Az iskolás bölcsészet fejlődésének sajátos jellege. - Azon emberek sajátos helyzete, kik ama korban a tudományok müvelésére adták magokat, részben szintén érthetővé teszi, miért maradtak hátra a természettudományok. - Sok tudományban tökéletesen otthon lenni, egyugyanazon emberre nézve nehéz dolog 35
Harmadik fejezet.
Folytatás.
Ama nagy akadályok, melyekkel a tudományoknak a középkor első századaiban küzdeniök kellett. - Lényeges különbség a bölcsészeti- és természet-tudományok között. - Alakulásukat s kezdetleges előmeneteleiket tekintve, a természettudományok lassabban mozognak, mint a bölcsészetiek. - Egyéb okok annak megfejtése végett, miért maradtak hátra a természettudományok a középkorban, s mentek előre az újkorban. - Azon szolgálatok, melyeket a középkor némely bölcsészei a természettudományoknak tettek. - Bacon Roger és Nagy-Albert. - Beauvais-Vincze „Speculum Majus" czimü munkája. - E munka hasznossága és érdeme, s azon lendület, melyet az a tudományoknak adott. - Mily értelemben hiányos az ő itészete a történelmi részt illetőleg ? - Egyéb kiváló természettudósok, kik sz. Tamás bölcsészi iskolájában képződtek. - Diego Deza pártolja Columbus eszméit az ujvilág létezésére nézve. - Befejezés, és rövid átnézet 44
Negyedik fejezet.
Az iskolás gondolkodástan (logika).
Alaptalan kikelések az iskolás bölcsészet, s különösen a gondolkodástan ellen. - Vernei-ből felhozott hely, s az ő itélete Aristoteles logikájáról. - Ugyanannak bíráló ítélete Platóról és müveiről. - Grenovesi abbé szavai az iskolai logikáról. - Állításainak helytelensége. - A hibák, melyeket említ, nem tulajdonitandók sem az iskolás bölcsészetnek, sem az iskolás bölcsészeknek általában, hanem némely egyeseknek. - Azokat magok az iskolás bölcsészek már előbb elitélték. - Canus Melchior az iskolás bölcsészet fogyatkozásait bírálja. - E bírálat összevetése az említett hangoskodókéval. - Mostanában több szabatossággal és igazságosabban kezdik megítélni az iskolás bölcsészetet. - Idézet Maret-ból Aristoteles logikájának érdemét és jótékony befolyását illetőleg. - Sz. Tamás bölcsészete minden másnál inkább ment a jelzett fogyatkozásoktól. - A Divina commedia tudományos alapja sz. Tamás bölcsészetéből van véve. Dante sz. Tamás tanítványa. - Némely iskolás
bölcsészek igen kiterjeszkedőleg foglalkoztak bizonyos tárgyakkal. - E tárgyak némelyeinek theologiai fontossága. - Hogyan használták fel és alkalmazták ugyanazokat a régi egyház-atyák. - Sz. Athanáz, nyssai sz. Gergely és sz. Vazul 55
Az igazság ismertető jegyei.
Miért foglalkoztak az iskolás bölcsészek kevésbbé, mint a mostaniak, az ismertető jegyekkel ? - Nem mondhatni, hogy nem ismerték e tárgyakat. - Sz. Tamás az igazság ismertető jegyeire vonatkozó összes kérdéseket ismerte és meghányta, a lelkiismeret szózatát, vagy a benső érzéket sem zárva ki. - Descartes-nál előbb felismerte az öntudat által bizonyított lelki működések igazi természetét és föltételeit - Az érzékek bizonyságának fontossága. - A szent egyház-tudorból felhozott hely a vitázás különböző természetére és szabályaira vonatkozólag. - A theologiának nem kell mellőznie az észt 65
Hatodik fejezet
A syllogistikai alak.
Cousin figyelemreméltó szavai a syllogistikai alakról. - Korunk irodalmának sajátos jellegei és hiányos oldala. - E fogyatkozások részben az iskolás módszernek az elemi tanulmányok körül elhanyagolásából erednek. A tapasztalás bizonyítja, mily előnyös a syllogismus használata az elemi tanulmányokban. Figyelemreméltó helyek Rollin-ból a syllogistikai alaknak ama tanulmányokban hasznosságát és előnyeit illetőleg. - A „Gondolkodás mestersége" szerzőinek véleménye 74
Hetedik fejezet.
Haszontalan kérdések.
Mit tartsunk az ugynevezett haszontalan kérdésekről, melyek miatt az iskolásokat vádolják? - Némelyek e kérdések közöl nem csak nem haszontalanok; hanem inkább igen nagy fontossággal birnak. Az általános fogalmak (universalia) kérdése. - E kérdés viszonyai a
tapasztalat- és érzékelviséghez. - Ugyanannak viszonyai Kant transscendentalis eszmeelviségéhez. - A régi névvitatók (nominalisták) s Kant elmélete az ismeretről. - Kant veszedelmes tana az anyagtalan lények megismerésére vonatkozólag. - Tanának mindenistenlő irányzatai, melyeket tanitványai kifejlesztettek. - Az anyagelviség, a kételgés s a mindenistenlés összeköttetésben vannak az universaliák kérdésével. - Vájjon az iskolás bölcsészek felfogták-e e kérdés tudományos fontosságát ? - Más egyéb, illetéktelenül haszontalanoknak bélyegzett kérdések theologiai fontossága 80
Nyolczadik fejezet.
Az iskolás bölcsészet befolyása a theologiára.
Bossuet nyilatkozata. - Minden osztályú tudósok, kik a scholasticus iskolában képződtek. - A tridenti zsinat. - A bölcsészet és a keleti nyelvek. - Némelyek téves véleménye a keleti nyelvek müvelésére nézve a XIII. századtól a XV-ikig. - Fleury értesítései e
tárgyról. - Ez értesítéseket pontatlanoknak bizonyítja a történelem. - A keleti nyelveket művelték a dominikánusok Spanyolországban. - Martin Rajmund. - Tartományi zsinatok rendeletei e tanulmányok előmozdítása czéljából. - E tanulmányok gyakorlati eredményei.
- A keleti nyelveket más országokban is művelték a dominikánusok. - A francziaországi dominikánusok kijavítják a bibliát. - Különféle dominikánus orientálisták irodalmi munkálkodásai. - Giustiniani Ágoston és Pagnini Sanctes 89
Kilenczedik fejezet.
Folytatás.
Érintkezések a bölcsészet és theologia között. - Sz. Tamás bölcsészete és a theologiai tudományok. - Montenegrói János a florenczi zsinaton. - Győzedelmesen megczáfolja a görögök tévedéseit. - Diadala ephezusi Márk ellenében. - A XVI. század és sz. Domonkos rendje. - A dominikánus theologusok a tridenti zsinaton. - Soto Domonkos és Carranza. - Canus Melchior:: „De locis theologicis" czimű munkája. - Soto Péter a zsinat utolsó szakában. - Ama századbeli egyéb theologusok és egyházjog-tudósok, kiket sz. Tamás bölcsészete nevelt 96
Tizedik fejezet.
Sz. Tamás és Descartes.
Két válságos korszak a bölcsészet történetében. - A bölcsészet sajnálatos irányzatai a XII. és XIII. században. - Sz. Tamás féket vetett e törekvésnek, megmutatva a bölcsészeti tudományokhoz vezető utat. - Descartes a XVI. században. - Gaume-ból felhozott hely
ama veszedelmes irányra vonatkozólag, melyet Descartes adott a bölcsészetnek. - E tény megerősítése észelvi tanitványainak tanúbizonyságai által. - Fontos megjegyzés azon befolyás természetét illetőleg, melyet Descartes a korabeli bölcsészeti forradalomra gyakorolt. - Ama korszak sajátságos állapotai. - A renaissance. - A protestantismus. - Hasonlatosság a cartesianismus és a protestantismus között. - Párhuzam a két különböző
befolyás között, melyeket sz. Tamás és Descartes gyakoroltak a bölcsészetre 107
Tizenegyedik fejezet.
Ugyanazon tárgy folytatása.
Mi jellegzi Descartes bölcsészetét? - Tanának veszedelmes következményei és irányzatai az öntudat tényeit illetőleg; a túlhajtott psychologismus és az érzékelviség; a tárgyilagos kételgés; az eszmei és alanyi mindenistenlés. - Az általános vagy módszeres kételkedés,
mely a Descartes-féle bölcsészetnek második alapja, szintén kételgéshez vezet, ép ugy, mint észelviséghez. - Descartes téveskörben forog. - A XIX. száza d Encyclopaedia-jából felhozott hely. - Gioberti figyelemreméltó szavai Descartes-ról és Malebranche-ról. - Marét abbé. - Véleményeinek helytelensége azon összeköttetéseket illetőleg, melyek Descartes és a XVII. század kiválóbb bölcsészei között vannak. - A Descartes-féle bölcsészet, Cousin s a német mindenistenlés. - Gioberti véleményei Descartes tanáról és bölcsészeti módszeréről. - Marét abbé ugy tünteti fel Descartes-tot, mint a tudományos reform meginditóját Aristoteles kényuri tekintélye s az elfajult iskolás bölcsészet ellenében. - E reform Descartes-tot megelőzőleg és nála nélkül kezdődött és ment véghez. - E reform valódi minémüsége. - Telesius és Carapadella. - Ennek bölcsészi fensöbbsége Descartes-tal
szemben. - Gioberti itélete Descartes bölcsészetéről. - Cousin vallomása szerint a mindenistenlö eszmeelviség s az érzékelviség a Descartes-féle bölcsészetből ered 120
MÁSODIK KÖNYV.
Lénytan (Ontologia).
Első fejezet.
A lény általában; meghatározásai és felosztásai.
A lény eszméjének egyszerűsége és általánossága. - A lény, mint potentialis egész, és mint való egész. - A lény fogalma, mint primitiv és legáltalánosabb eszme, nem határozható meg, tulajdon értelemben véve a meghatározás szót. - A lény körülirásai vagy nem tulajdonképi meghatározásai általában. - A lény (ens), mint főnév, és mint részesülő. - Micsoda bölcsészi értelme van e felosztásnak? - A lét a lény uralkodó alakja. - A lény szó absolut jelentése. - Sz. Tamás tana e szó kettős értelméről. - Példák e tan megvilágítására. - Mily értelemben esetleges a lét a teremtményekben Sz. Tamás szerint. - A lény (ens) szó, mint részesülő, csupán Istenre alkalmazható lényegileg. - A lény, mint főnév és részesülő jelzett felosztásának fontos megvilágítása 141
Második fejezet.
Az általában vett lény fogalmának egysége.
Sz. Tamásból felhozott hely, hol megállapítja, hogy a lény nem képezhet genus-fogalmat. - E tan fontossága és alkalmazásai. - A lény fogalma Istenre és a teremtményekre alkalmazva. - Miért mondották a scholastikusok, hogy a nemnek (genus-nak) egyjelentésünek (univocal) kell lennie. - A lény általában s a különbségek. - Mily értelemben illeti meg a lény eszméjét az egység? 151
Harmadik fejezet.
A lényeg (essentia).
Ez eszme fejtegethetésének nehézsége. - A lényeg meghatározásának három osztálya. Sz. Tamás tana a lényeg különböző jelentéseiről, és elnevezéséről. - A physikai és metaphysikai lényeg- - A lényeg némely meghatározásainak pontatlansága 155
Negyedik fejezet
Állományiság (subsistentia).
Annak általános eszméje. - Nem illeti az meg a járulékokat, sem az állomány (substantia) részeit. - Nem azonos az egyedi vagy magánosított lényeggel. - Sz. Tamás tanítása e pontra nézve. - E tan megerősítése a megtestesülés titkából vett bizonyítékkal. - A scholasztikusok ama sarktételének: „actiones sunt suppositorum", értelme, és alapja. - Az állományiság tárgyilagos valóságának kérdése. - Bebizonyítása annak, hogy az állományiság tárgyilagos valóságot foglal magában s nem puszta tagadás. - Felelet egy hallgatag ellenvetésre. - A függés eszméje inkább tagadó, mint állító. - Az állományiság tulajdonképi alkotó elemét érdeklő némely vélemények megczáfolása. - Sz. Tamás tanítása e tárgyról. - Az állományiság tárgyilagos valósága öszhangban áll a Szentháromságról szóló kath. tannal. - Nehéz megfogni a megtestesülés titkát, ha nem engedjük meg az állományiság tényszerű valóságát. - A zsinatok és egyházatyák kifejezés-módja e tárgyat illetőleg kedvez e véleménynek. Új bizonyíték e valóság mellett 162
Ötödik fejezet
Különbség a természet és egyed között.
Szükségképen meg kell engedni valami különbséget a teremtett lényeg és annak létezése között. - Sz. Tamás tanitása e pontra nézve. - E tan megvilágítása. - Ugyanattól egy hely kifejti az előbbi tan értelmét. - A scholastikusok kétféle valódi különbséget engedtek meg. - A különbség a lényeg és létezés között, habár valódi, mégis csak módszerinti. Sz. Tamásból felhozott hely. - E tan theologiai és bölcsészeti fontossága. E két fejezetben tárgyalt tanítás fontossága, vonatkozással a hit főbb titkaira. - Sz. Tamásból idézett helyek a jelzett tanra nézve 175
Hatodik fejezet.
Különbség a lényeg és lét között.
Némely ujabb bölcsészek igazságtalanul ítélték meg az iskola e tanát. - Balmes osztozott ez igazságtalanságban. - Az ő szavai és czélzatai. - Visszautasitja a valódi különbséget a lényeg és lét között. - Belőle idézett hely, hol egy ellenvetésre felel. - Valódi petitio principii-t követ el. - Szintén azt teszi, midőn be akarja bizonyítani a lényeg és lét valódi azonosságát. - Eszmezavar nyilatkozik nála e tárgy kezeléseben. - Sz. Tamás gondolata e kérdésről. - A lényeg és lét között levő valódi különbség első alapja. - Ellenvetés és válasz.
- Fontos megjegyzés. - E kérdés sajátos természete. - Második okalap a valódi különbség támogatására. - A lét, mint esetleges tulajdonitmány a lényegre nézve. - Különbség a lényeges és esetleges tulajdonitmányok között. - Annak bebizonyítása, hogy a lét a teremtményekben esetleges tulajdonitmány. - Ellenvetés ez okoskodás szabatosságára nézve. - Felelet ez ellenvetésre, s megerősítése a jelzett okoskodásnak 184
Hetedik fejezet
Ugyanazon tárgy folytatása.
Egy hely sz. Tamástól, hol öt különböző bizonyítékkal támogatja a valódi különbséget a lény és lét között a teremtményekben. - Észrevételek e bizonyítékok természetéről és alaposságáról. - Egy ellenvetés a lényeg és lét között levő valódi különbség ellen. -
Felelet ez ellenvetésre. - Két dolog együttlétezéséből nem következik szükségkép azok valódi azonossága. - Más ellenvetés. - Sz. Tamás egy helye, mely azt megczáfolja. - A lét a teremtményekben nem nevezendő lényegnek. - Miért? A lét lehetősége nem különbözik a lényeg lehetőségétől. - Sz. Tamás „De ente et essentia" czimű munkájának tudományos érdeme. - Egy figyelemre méltó hely e munkából, mely röviden előadja az ő elméletét a
lényegről és létről, tekintettel az Istenre és a teremtményekre, a szellemi és anyagi lényekre, az állományra és esetlegesre 202
Nyolczadik fejezet.
Vajjon a lény első tárgya-e értelmünknek.
Sz. Tamásból felhozott hely azon rendre nézve, melyet az értelem a tárgyak megismerésében követ. - Észrevételek a sz. egyház-tudor ezen tanának szabatosságáról, és igazságáról. - Lényeges különbség az érzéklő és értelmi tehetségek között. - A scholastikusok sarktétele : nihil est in intellectu, quin prius fuerit in sensu. - Világos értelmi ismeret és zavaros ismeret. - Az általános fogalom, mint potentialis egész, és mint való egész. - Annak megfejtése: a lény eszméje mily értelemben első értelmünkben. - E tan öszhangzatossága és megerősítése az öntudat belső tüneményei által. - Sz. Tamásból idézett helyek e tárgyra nézve. - A lény eszméje mintegy velünk született, és eredeti eszme értelmünkben 223
Kilenczedik fejezet.
Vajjon a lény, mint értelmünk első tárgya, a való lény-e, vagy a lehetséges.
A kérdés, mely a lény eszméjének értelmünkben absolut elsőbbségét illeti, különbözik attól, mely az értelmi tárgy természetére vonatkozik. - Balmes és Rosmini abbé. - Az elsőből idézett hely, mely megtámadja a másik véleményét a lehetséges lényről, mint értelmünk tárgyáról. - A jelzett támadás hibái. - Mily értelemben veendő, hogy a lény értelmünk tárgya ? - Uj bizonyíték arra, hogy a lénynek, mint értelmünk első tárgyának, eszméje nem a létezés eszméje 233
Tizedik fejezet.
Az ellenmondás elve.
Sz. Tamásból idézett hely az ellenmondás elvére nézve. - Az ész és a tudomány első egyszerű (incomplex) és első összetett (complex) elve. - Sz. Tamás tana az ellenmondás elvének elsőbbségéről, tekintettel a többi összetett (complex) elvekre. - Mily értelemben kell venni, hogy ez elvet természetszerűleg bírjuk? - Sz. Tamásból felhozott szövegek a fejtegetett tárgy megerősítésére. - Kant uj alakszere az ellenmondás elvére nézve. - Az
iskolás bölcsészek alakszere (formula-ja) helyesebb a Kanté-nál. - Bölcsésziebb is. - Az idő-együttesség az ellenmondás elvében. - Ez elv fontossága és gyakorlati alkalmazásai. - Leibnitz elégséges ok-elve. - Föltételek, melyekkel az első elvnek birnia kell. - Az emberi
ismeretek első elvének alap-jellege a tulajdonképi tudományos rendben. - Esetleges igazságok fajai. - Mily értelemben fogadható el Leibnitz tana az elégséges-ok elvéről? - A tárgy megvilágitása. - Felelet egy ellenvetésre. - Az ellenmondás elvének természetére nézve felállított tan következményei. - Az azonosság elve. - Condillac véleménye és ennek czáfolata 239
Tizenegyedik fejezet.
Sz. Tamás és Rosmini abbé.
Rosmini és az ő bölcsészi iratai. - Hasonlatosságok és azonosságok Rosmini és Sz. Tamás bölcsészete között. - Párhuzam e két iró ontologiai tanai között. - Fontos észrevétel 255
Tizenkettedik fejezet.
A lény lehetősége.
A létező és a lehetséges lény. - Különbségek a kettő között. - A lehetség eszméje a posteriori és a priori szerezhető. - A belső és a külső lehetség. - E tan következményei. - Szent Tamásból idézett hely, mely röviden előadja az ő elméletét a lény lehetőségéről. - Fontos észrevétel a külső lehetségre nézve. - Csupán Istenben azonosul a külső lehetség a belsővel. - Sz. Tamás tana a viszonyról, mely a lények lehetősége s az isteni mindenhatóság között fenáll 265
Tizenharmadik fejezet.
Az előbbi fejezetben megállapitott tanból levont következtetések, és annak alkalmazásai.
Descartes véleménye a lények benső lehetőségéről.
- Ugyanannak egy helye e tárgyról. - Támadás e vélemény ellen. - Következmények és képtelenségek, melyekre az vezet. - Lerontja az isteni mindenhatóság fogalmát. - Ellentét Descartes véleménye és Sz. Tamás tanítása között e tárgyról. - Ez utóbbiból idézett
helyek. - Ellenvetés szemben az ő tanával a lény lehetőségéről. - Annak czáfolata. - Genovesi véleménye az erkölcsi lehetőségről. - E vélemény alaptalansága. -
Sz. Tamás tanitása e tárgyra nézve. - A tévedés és hazugság metaphysikai lehetetlenségek, tekintettel az Istenre. - Leibnitz optimismusa és Genovesi véleménye az erkölcsi lehetetlenségről. - Cajetan szavai 275
Tizennegyedik fejezet.
A lény lehetőségének alapja.
Léteznek bizonyos igazságok, melyek felülmúlják az észt. Az isteni lényeg oka ez igazságok létezésének, s alapja a lény lehetőségének. - A lények benső és absolut lehetősége szükséges összeköttetésben van az isteni eszmékkel. - Sz. Tamásból idézett hely, mely magában foglalja az ő elméletét az isteni eszmékről, viszonyaikban az Isten lényegéhez és a teremtményekhez. - E tan tudományos következményei és megvilágitása. - Az absolute lehetséges lények, s az isteni eszmék. - Isten, mint a lény s a szükséges igazságok benső lehetőségének távoli és közeli alapja. - Vájjon a lények teljes, tökéletes lehetőségének alapja is Istenben van-e? - A benső és absolut lehetőség, mint független az isteni mindenhatóságtól. - Sz. Tamás elméletének, a lények lehetőségéről és ennek alapjáról, rövid átnézete és előnyei 286
Tizenötödik fejezet.
A metaphysikai lehetetlenség Descartes szerint.
Descartes véleménye az örök igazságokról s a metaphysikai szükségességről. - Irataiból vett helyek, melyekben kifejti tanát. - Helytelen alakszere az Istenben levő ismeret kifejezésére. - Azt is állitja, hogy Istenben nincs ész-különbség az akarás, ismerés és teremtés tényei között. - Ez állitás ellentétes a keresztény theologia tanításával. - Azonkivül mindenistenlésre vezet. - Descartes itten eszme-zavart árul el. - Ez eszme-zavar eredete. -
Uj idézetek Descartes-ból, melyek azt erősitik, hogy a metaphysikai igazságok az Isten akaratától függnek. - Rámutatás Descartes némely bölcsészi tévedéseinek eredetére. - Véleménye a metaphysikai lehetetlenségről kételgéshez vezet. - E tárgyat illető véleményének alapjaiban megvizsgálása. - Leibnitz.- Bayle. - Descartesból felhozott helyek az isteni mindenhatóságról, viszonyban az absolute lehetetlenekkel. - E hely összehasonlítása Sz. Tamás tanításával ugyanazon dologról. - Ez utóbbi szavai 301
Tizenhatodik fejezet.
A lény tulajdonságai.
A lény valóságos azonosulása transscendentalis tulajdonságaival. - Némely bölcsészek véleménye e pontról. - Sz. Tamás tanítása az általában vett lény transscendentalis tulajdonságairól 316
Tizenhetedik fejezet.
Az igazság elmélete.
Az általában vett igazság eszméje. - Mindig az értelemmel való valami viszonyt foglal magában. - Sz. Tamásból idézett hely, mely az igazságra vonatkozó elméletének egy részét tartalmazza. - Miért mondják, hogy az igazság per prius tartozik az értelemhez? - Sz. Tamás tana, mely kiegészíti elméletét az általában vett igazságról. - Az igazság viszonyban az értelemmel, melytől függ. - Az igazság viszonyban az ítélethez. - Az igazság viszonyban jelentésének eredetéhez. - Az igazság összehasonlítva az isteni és az emberi értelemmel 321
Tizennyolczadik fejezet.
A transscendentalis igazság.
A transscendentalis igazság általános fogalma. - Ez elnevezés két különböző értelemben illik a való lényre. - A transscendentalis igazság nem különbözik valódilag a való lényegektől. - A transscend. igazság természete és szoros fogalma. - A transscend. igazság mondható-e a lény tulajdonának ? Ellenvetés e tan ellen. - Válasz. - A transscendent. igazság meghatározása, tekintettel Istenre és a teremtményekre. - A transscend. igazság és a lehetséges lényeg 331
Tizenkilenczedik fejezet.
Az alaki (formális) vagy ismereti igazságok.
Miben áll az ismereti vagy alaki igazság ? - Nem illeti meg az egyszerű észlelést (perceptio-t.) - Sz. Tamás egy helye e pontról. - Némelyek véleménye e hely értelmét illetőleg. - Cajetan szavai. -. Sz. Tamás tana e pontról, megerősitve a benső tünemények észlelete által. Az alaki igazság meghatározása. - Cajetán bibornok egy helye. - A scholastikusok egyszerű (incomplex) és öszszetett (complex) ismerete. - Az igazság megismerésének
két módja. - A tárgy megvilágítása. - Az alaki vagy ismereti igazság némi kép az értelem egyszerű észlelésében is feltalálható. - Sz. Tamásból idézett hely ennek megerősítésére 340
Huszadik fejezet
Vájjon az ismereti igazság tökéletesebb-e mint a transscendentalis igazság?
A kérdés föltevése. - A lehető különböző értelmezések és megoldások. - Az igazság, mint a lény tulajdona, megoszthatatlan. Mily értelemben tökéletesebb a transscendentalis igazság az alakinál? - Rövid összefoglalás 352
Huszonegyedik fejezet.
Az igazság, mint az értelem tárgya.
E szavak kettős értelme. - A scholastikusok sark.étele: objectum intellectus est verum. - Észrevételek e sarktételre. - Az igazság, mint az értelem tárgyának kisérő föltétele. - Sz. Tamás gondolata e tárgyról. - Különbség az igazság és jóság alapja között, tekintettel a
lényre 356
Huszonkettedik fejezet.
Az igazság egysége és változhatatlansága.
Az alanyi vagy benső, s a külső igazság. - Az alanyi formális igazság többfélesége és sokasodása. - A transscendentalis alaki igazság szintén többféle. - Mily értelemben illeti meg az egység a transscendentalis alaki igazságot. - Az alaki igazság bizonyos értelemben egynek mondható. - Sz. Tamás tana e tárgyról. - Az igazság szükségessége és esetlegessége összeférnek e tannal. - Elzárja az utat a mindenistenlés elöl. - Kant szavai.
- Egy ellenvetés. - Sz. Tamás válasza. - Fokozatok a transscendentalis igazságban 361
Huszonharmadik fejezet.
Az igazság örökkévalósága.
Szükséges igazságok létezése szellemünkben. - Az állitó és tagadó örökkévalóság. - Az örökkévalóság nem illeti meg az alaki igazságot mi bennünk. - Sz. Tamás egy helye. - Örök tételek (propositiones) tagadólagos örökkévalósággal. - A priori okalapja az örökkévalóságnak, melyet a szükséges tételeknek tulajdonitunk. - Sz. Tamás figyelemreméltó helye e pontra nézve. - Fenelon. - Leibnitz. - Az igazság örökkévalóságáról felállított elmélet következményei és alkalmazásai. - Ez elmélet viszonyai a lények lehetőségére vonatkozó elmélethez. - Sz. Tamás elmélete és sz. Ágoston tana. - Sz. Tamás elmélete és Bossuet tana. - Leibnitz és Sz. Tamás 373
Huszonnegyedik fejezet.
Az újkori eclecticismus, viszonyaiban a mindenistenléssel.
Az alexandriai és a mostani eclecticismus. - Mindkettő vagy mindenistenléshez, vagy a naturalismushoz vezet. - Az eclecticismus túlhajtott igényei. - A különbség-tevés az igazság és tévedés között értelmünk természetszerinti tárgya. - A mostani eclecticismus alapjában egyre megy a mindenistenléssel. - Cousin Victor. - Egy helye, hol nyiltan a mindenistenlést hirdeti. - Egy másik hely ugyanattól, hol az állomány egységét erősiti. - Állományi azonosság Isten, a természet és az ember között, a mint Cousin tanitja. - A teremtés szükségességét is vitatja. - Ugyanannak egy helye két, mindenistenlési állításra vonatkozólag. - A régi eclecticismus nyilvánulása. - Tan-azonosság a régi és új eclecticismus között. - Ez utóbbinak viszonyai a német mindenistenléshez 383
Huszonötödik fejezet.
Az eclecticismus folytatólagos vizsgálata; az igazság elmélete ez iskola szerint.
Az eclecticus iskola igazság-elméletének eszméje. - Sajnálatos következményekre vezet. - Ez iskola főbb képviselőinek tanegyezése e pont körül. -Jouffroy-ból idézett hely. - A tévely és a rossz törvényszerüsitése, mint e tan következménye. - Lerminier nyiltan hirdeti e tant. Helyek ő tőle. - Tana minden tévedés és bün istenitésére vezet. - Cousin elmélete az igazságról ellentétes Sz. Tamás elméletévei. - Párhuzam a két elmélet között. - Visszatekintés sz. Tamás elméletére az igazságról 400
Huszonhatodik fejezet.
A jóság, mint a lény tulajdona, vagy a transscendentalis jó.
A transscendentalis jó eszméjének nehézsége és fontossága. - Sz. Ágoston egy mondása. - Sz. Tamás elmélete a jóságról. - Ez elmélet három következménye. - Különbség az igazság és jóság között, tekintve viszonyaikat a lényhez általában. - A jóság nem illeti meg tulajdonképen a lehetséges lényeket, mint ilyeneket. - Egy ellenvetés e tannal szemben. - Válasz. - Mily értelemben mondhatók jóknak a lehetséges lények ? - Fontos észrevétel az igazságról, mint az értelem tárgyáról, s ugyanarról, mint az akarat tárgyáról 415
Huszonhetedik fejezet.
Vájjon a teremtmények jósága azonos-e az Isten jóságával?
Szent Tamás a pantheismus ellen, ennek minden változataiban. - Egy helye, mely valódi különbséget állapit meg az Isten és a teremtmények jósága között. - Lényeges jóság Istenben, és közlött jóság a teremtményekben. - Sz. Tamás világos tana e pontra nézve. - Sz. Tamás elmélete a jóról, és Locke elmélete. - Locke és sz. Tamás bölcsészete között nincs hasonlatosság, a mint némelyek gondolják. - Sz. Tamás elméletének, a transscendentalis jóságról, előnyei és gyakorlati alkalmazásai 428
Huszonnyolczadik fejezet.
A tökéletesség eszméje. A szép elmélete.
A tökéletes lény fogalma és meghatározása. - Absolut értelemben e meghatározás csak Istenre illik. - Sz. Tamás egy helye. - Különbség a jóság és tökéletesség között. - E tan fontos következménye. - A jó és a szép. - A szépség egységnek alárendelt sokféleséget és változatosságot tételez fel. - Sz. Tamásból idézett helyek, melyek részben magokban foglalják az ő elméletét a szépről. - Grioberti véleménye a szépségről. - Czáfolat az ellen. - Sz. Tamás tanítása, tekintettel a szellemi szépségre, mely kiegésziti az ő elméletét a szépről. - E tan két következménye. - Sz. Tamás századokkal előbb tanította, mint Cousin, a különbséget a kellemes és az érzéki szép között. - Cousin helytelenül ítéli meg az
iskolás bölcsészetet, a szépség elméletét illetőleg. - Azonossági és hasonlatossági viszonyok sz. Tamás és Cousin között a szép elméletében. - Párhuzam a két elmélet között 438
Huszonkilenczedik fejezet.
A rossz; annak természete.
Sz. Tamás egy helye, hol megállapítja, hogy a rossz nem positiv minémüség. - Az e helyben foglalt tan fontossága, és alkalmazásai. - A rossz felosztása Leibnitz szerint. - Nem szabatos az, és kevéssé bölcsészi.- Ellenkezik sz. Tamás előadott tanával. - Ennek egy helye. 452
Harminczadik fejezet.
A rossz eredete.
A manichaeismus és Bayle. - Az emberi ész nem képes megoldani a rossz eredetének kérdését. - Sz. Tamás bölcsészi eljárása e kérdés felállításában és megoldásában. - Az ő elmélete a rossz eredetéről. - Ez elmélet bölcsészi emelkedettsége. - Viszony az ember erkölcsi fogyatkozottsága, és a semmiből teremtés között. - Sz. Tamás és Leibnitz elmélete a rossz eredetéről és létezéséről. - A német bölcsészből idézett helyek. - Sz. Tamás elméletének fensőbbsége Malebranche-éval szemben. - Bayle okoskodásának, a manichaeismus érdekében, rövid összefoglalása. - Bayle legfőbb bizonyitékai megczáfolva Sz. Tamás által. - Válasz Baylenek a manichaeismust pártoló jelzett érveire. - Szent
Tamásból vett helyek e tárgyra nézve 458
Harminczegyedik fejezet
A kételvüség (dualismus) vizsgálata; a rossznak, mint első elvnek létezése.
Különbség a manichaeismus és a dualismus között. - Ez utóbbi eredete. - A manichaeismus a dualismusnak kevésbbé észszerű nyilvánulása. - A manichaeismus alaptalanságának kimutatása. - Ugyanaz más módon. - A két okfő között létező szerződés fölvétele. - Képtelen az, és haszontalan. - Miként ostromolja Sz. Tamás a manichaeismust ? - Ugyannak történelmi rámutatásai és a dualismus. - Bayle állítása. - Czáfolat ellene. - Sz. Tamás elmélete a rosszról öszhagban van Sz. Ágostonéval. - Ez utóbbiból idézett helyek. 474
Harminczkettedik fejezet.
Az ok eszméje; a ható-okság.
Az ok eszméje általában, s arra vonatkozó sarktételek. - A semmi nem lehet ok. - Balmes és Sz. Tamás tana e tárgyról. - Az ok négy neme. - Példa. - A ható-ok eszméjének bölcsészeti fontossága. - A hatóokság nem szükségei időtartami előzetességet, s nem csupán az egymásutánság alkotja azt. - A ható-okság alapja és igazi minéműsége. - A scholastikusok mondása. - A ható-okság, Istenben és a teremtményekben tekintve. -
A viszonytalan és a viszonyos ható-okság. - Balmesből idézett helyek e tárgyra. - Érintkezések Balmes e tana és Sz. Tamásé között az Isten absolut tökélyeire nézve. - Az absolut tökéletességek különböző érteménye, a mint azokat Istenről és a teremtményekről állítjuk. - Ez értelem-különbség alapja és a priori oka. - Sz. Tamás egy helye 487
Harminczharmadik fejezet.
Nehány szó az occasionalismusról.
Régi tévedések, ismét fölélesztve az ujabb bölcsészetben a Descartes-féle mozgalom folytán. - Az Isten létezésének bizonyitása Descartes szerint - Malebranche. - Miképen gondolkodott ő a teremtményekban lévő tevékenységről? - Az occasionalismus ellenkezik a keresztény bölcsészet hagyományaival. - Sz. Tamás szavai. - A occasionalismus a szabadság keresztény eszméjének tagadása. - Ellenkezése a józan észszel s irányzatai a kételgés felé. - Sz. Tamár megczáfolja a rendszert. - Isten hatása a teremtményekre, s annak eredményei. - Sz. Tamásból idézett helyek, és az ő gondolata e pontra nézve. 501 - 673

Témakörök