Tanulmányok Aquinói Szent Tamás bölcsészetéről I-II.

Tartalom

AZ ELSŐ KÖTET TÁRGYMUTATÓJA.
BEVEZETÉS.
ELSŐ KÖNYV.
Általános itélet sz. Tamás bölcsészetéről.
Első fejezet.
Sz. Tamás és az iskolás bölcsészet.
Aristoteles bölcsészete behatólag módosítva sz. Tamás által. - Egy hely Balmestól ama döntő és jótékony befolyásra nézve, melyet sz. Tamás a bölcsészi tanulmányokra gyakorolt a XIII. században. - Az iskolás bölcsészet ellen emelt vádak túloznak. - E bölcsészet három phasisa. - Sz. Tamás bölcsészete nem zavarandó össze a scholastica egyéb iskoláival vagy ágaival. - Az ő bölcsészete, alapjában véve, válogató (eclecticus) 29
Második fejezet.
A természettudományok.
Az iskolás bölcsészet ellen emelt vád, vonatkozással a természettudományokra. - Mi igaz e vádban. - A természettudományok hátramaradásának néhány oka. - A bölcsészek eszméire módositó befolyással vannak a kor és társadalom állapotai, melyben élnek. - Garcia Luna-ból felhozott hely e pontra nézve. - Az iskolás bölcsészet fejlődésének sajátos jellege. - Azon emberek sajátos helyzete, kik ama korban a tudományok müvelésére adták magokat, részben szintén érthetővé teszi, miért maradtak hátra a természettudományok. - Sok tudományban tökéletesen otthon lenni, egyugyanazon emberre nézve nehéz dolog 35
Harmadik fejezet.
Folytatás.
Ama nagy akadályok, melyekkel a tudományoknak a középkor első századaiban küzdeniök kellett. - Lényeges különbség a bölcsészeti- és természet-tudományok között. - Alakulásukat s kezdetleges előmeneteleiket tekintve, a természettudományok lassabban mozognak, mint a bölcsészetiek. - Egyéb okok annak megfejtése végett, miért maradtak hátra a természettudományok a középkorban, s mentek előre az újkorban. - Azon szolgálatok, melyeket a középkor némely bölcsészei a természettudományoknak tettek. - Bacon Roger és Nagy-Albert. - Beauvais-Vincze „Speculum Majus" czimü munkája. - E munka hasznossága és érdeme, s azon lendület, melyet az a tudományoknak adott. - Mily értelemben hiányos az ő itészete a történelmi részt illetőleg ? - Egyéb kiváló természettudósok, kik sz. Tamás bölcsészi iskolájában képződtek. - Diego Deza pártolja Columbus eszméit az ujvilág létezésére nézve. - Befejezés, és rövid átnézet 44
Negyedik fejezet.
Az iskolás gondolkodástan (logika).
Alaptalan kikelések az iskolás bölcsészet, s különösen a gondolkodástan ellen. - Vernei-ből felhozott hely, s az ő itélete Aristoteles logikájáról. - Ugyanannak bíráló ítélete Platóról és müveiről. - Grenovesi abbé szavai az iskolai logikáról. - Állításainak helytelensége. - A hibák, melyeket említ, nem tulajdonitandók sem az iskolás bölcsészetnek, sem az iskolás bölcsészeknek általában, hanem némely egyeseknek. - Azokat magok az iskolás bölcsészek már előbb elitélték. - Canus Melchior az iskolás bölcsészet fogyatkozásait bírálja. - E bírálat összevetése az említett hangoskodókéval. - Mostanában több szabatossággal és igazságosabban kezdik megítélni az iskolás bölcsészetet. - Idézet Maret-ból Aristoteles logikájának érdemét és jótékony befolyását illetőleg. - Sz. Tamás bölcsészete minden másnál inkább ment a jelzett fogyatkozásoktól. - A Divina commedia tudományos alapja sz. Tamás bölcsészetéből van véve. Dante sz. Tamás tanítványa. - Némely iskolás
bölcsészek igen kiterjeszkedőleg foglalkoztak bizonyos tárgyakkal. - E tárgyak némelyeinek theologiai fontossága. - Hogyan használták fel és alkalmazták ugyanazokat a régi egyház-atyák. - Sz. Athanáz, nyssai sz. Gergely és sz. Vazul 55
Az igazság ismertető jegyei.
Miért foglalkoztak az iskolás bölcsészek kevésbbé, mint a mostaniak, az ismertető jegyekkel ? - Nem mondhatni, hogy nem ismerték e tárgyakat. - Sz. Tamás az igazság ismertető jegyeire vonatkozó összes kérdéseket ismerte és meghányta, a lelkiismeret szózatát, vagy a benső érzéket sem zárva ki. - Descartes-nál előbb felismerte az öntudat által bizonyított lelki működések igazi természetét és föltételeit - Az érzékek bizonyságának fontossága. - A szent egyház-tudorból felhozott hely a vitázás különböző természetére és szabályaira vonatkozólag. - A theologiának nem kell mellőznie az észt 65
Hatodik fejezet
A syllogistikai alak.
Cousin figyelemreméltó szavai a syllogistikai alakról. - Korunk irodalmának sajátos jellegei és hiányos oldala. - E fogyatkozások részben az iskolás módszernek az elemi tanulmányok körül elhanyagolásából erednek. A tapasztalás bizonyítja, mily előnyös a syllogismus használata az elemi tanulmányokban. Figyelemreméltó helyek Rollin-ból a syllogistikai alaknak ama tanulmányokban hasznosságát és előnyeit illetőleg. - A „Gondolkodás mestersége" szerzőinek véleménye 74
Hetedik fejezet.
Haszontalan kérdések.
Mit tartsunk az ugynevezett haszontalan kérdésekről, melyek miatt az iskolásokat vádolják? - Némelyek e kérdések közöl nem csak nem haszontalanok; hanem inkább igen nagy fontossággal birnak. Az általános fogalmak (universalia) kérdése. - E kérdés viszonyai a
tapasztalat- és érzékelviséghez. - Ugyanannak viszonyai Kant transscendentalis eszmeelviségéhez. - A régi névvitatók (nominalisták) s Kant elmélete az ismeretről. - Kant veszedelmes tana az anyagtalan lények megismerésére vonatkozólag. - Tanának mindenistenlő irányzatai, melyeket tanitványai kifejlesztettek. - Az anyagelviség, a kételgés s a mindenistenlés összeköttetésben vannak az universaliák kérdésével. - Vájjon az iskolás bölcsészek felfogták-e e kérdés tudományos fontosságát ? - Más egyéb, illetéktelenül haszontalanoknak bélyegzett kérdések theologiai fontossága 80
Nyolczadik fejezet.
Az iskolás bölcsészet befolyása a theologiára.
Bossuet nyilatkozata. - Minden osztályú tudósok, kik a scholasticus iskolában képződtek. - A tridenti zsinat. - A bölcsészet és a keleti nyelvek. - Némelyek téves véleménye a keleti nyelvek müvelésére nézve a XIII. századtól a XV-ikig. - Fleury értesítései e
tárgyról. - Ez értesítéseket pontatlanoknak bizonyítja a történelem. - A keleti nyelveket művelték a dominikánusok Spanyolországban. - Martin Rajmund. - Tartományi zsinatok rendeletei e tanulmányok előmozdítása czéljából. - E tanulmányok gyakorlati eredményei.
- A keleti nyelveket más országokban is művelték a dominikánusok. - A francziaországi dominikánusok kijavítják a bibliát. - Különféle dominikánus orientálisták irodalmi munkálkodásai. - Giustiniani Ágoston és Pagnini Sanctes 89
Kilenczedik fejezet.
Folytatás.
Érintkezések a bölcsészet és theologia között. - Sz. Tamás bölcsészete és a theologiai tudományok. - Montenegrói János a florenczi zsinaton. - Győzedelmesen megczáfolja a görögök tévedéseit. - Diadala ephezusi Márk ellenében. - A XVI. század és sz. Domonkos rendje. - A dominikánus theologusok a tridenti zsinaton. - Soto Domonkos és Carranza. - Canus Melchior:: „De locis theologicis" czimű munkája. - Soto Péter a zsinat utolsó szakában. - Ama századbeli egyéb theologusok és egyházjog-tudósok, kiket sz. Tamás bölcsészete nevelt 96
Tizedik fejezet.
Sz. Tamás és Descartes.
Két válságos korszak a bölcsészet történetében. - A bölcsészet sajnálatos irányzatai a XII. és XIII. században. - Sz. Tamás féket vetett e törekvésnek, megmutatva a bölcsészeti tudományokhoz vezető utat. - Descartes a XVI. században. - Gaume-ból felhozott hely
ama veszedelmes irányra vonatkozólag, melyet Descartes adott a bölcsészetnek. - E tény megerősítése észelvi tanitványainak tanúbizonyságai által. - Fontos megjegyzés azon befolyás természetét illetőleg, melyet Descartes a korabeli bölcsészeti forradalomra gyakorolt. - Ama korszak sajátságos állapotai. - A renaissance. - A protestantismus. - Hasonlatosság a cartesianismus és a protestantismus között. - Párhuzam a két különböző
befolyás között, melyeket sz. Tamás és Descartes gyakoroltak a bölcsészetre 107
Tizenegyedik fejezet.
Ugyanazon tárgy folytatása.
Mi jellegzi Descartes bölcsészetét? - Tanának veszedelmes következményei és irányzatai az öntudat tényeit illetőleg; a túlhajtott psychologismus és az érzékelviség; a tárgyilagos kételgés; az eszmei és alanyi mindenistenlés. - Az általános vagy módszeres kételkedés,
mely a Descartes-féle bölcsészetnek második alapja, szintén kételgéshez vezet, ép ugy, mint észelviséghez. - Descartes téveskörben forog. - A XIX. száza d Encyclopaedia-jából felhozott hely. - Gioberti figyelemreméltó szavai Descartes-ról és Malebranche-ról. - Marét abbé. - Véleményeinek helytelensége azon összeköttetéseket illetőleg, melyek Descartes és a XVII. század kiválóbb bölcsészei között vannak. - A Descartes-féle bölcsészet, Cousin s a német mindenistenlés. - Gioberti véleményei Descartes tanáról és bölcsészeti módszeréről. - Marét abbé ugy tünteti fel Descartes-tot, mint a tudományos reform meginditóját Aristoteles kényuri tekintélye s az elfajult iskolás bölcsészet ellenében. - E reform Descartes-tot megelőzőleg és nála nélkül kezdődött és ment véghez. - E reform valódi minémüsége. - Telesius és Carapadella. - Ennek bölcsészi fensöbbsége Descartes-tal
szemben. - Gioberti itélete Descartes bölcsészetéről. - Cousin vallomása szerint a mindenistenlö eszmeelviség s az érzékelviség a Descartes-féle bölcsészetből ered 120
MÁSODIK KÖNYV.
Lénytan (Ontologia).
Első fejezet.
A lény általában; meghatározásai és felosztásai.
A lény eszméjének egyszerűsége és általánossága. - A lény, mint potentialis egész, és mint való egész. - A lény fogalma, mint primitiv és legáltalánosabb eszme, nem határozható meg, tulajdon értelemben véve a meghatározás szót. - A lény körülirásai vagy nem tulajdonképi meghatározásai általában. - A lény (ens), mint főnév, és mint részesülő. - Micsoda bölcsészi értelme van e felosztásnak? - A lét a lény uralkodó alakja. - A lény szó absolut jelentése. - Sz. Tamás tana e szó kettős értelméről. - Példák e tan megvilágítására. - Mily értelemben esetleges a lét a teremtményekben Sz. Tamás szerint. - A lény (ens) szó, mint részesülő, csupán Istenre alkalmazható lényegileg. - A lény, mint főnév és részesülő jelzett felosztásának fontos megvilágítása 141
Második fejezet.
Az általában vett lény fogalmának egysége.
Sz. Tamásból felhozott hely, hol megállapítja, hogy a lény nem képezhet genus-fogalmat. - E tan fontossága és alkalmazásai. - A lény fogalma Istenre és a teremtményekre alkalmazva. - Miért mondották a scholastikusok, hogy a nemnek (genus-nak) egyjelentésünek (univocal) kell lennie. - A lény általában s a különbségek. - Mily értelemben illeti meg a lény eszméjét az egység? 151
Harmadik fejezet.
A lényeg (essentia).
Ez eszme fejtegethetésének nehézsége. - A lényeg meghatározásának három osztálya. Sz. Tamás tana a lényeg különböző jelentéseiről, és elnevezéséről. - A physikai és metaphysikai lényeg- - A lényeg némely meghatározásainak pontatlansága 155
Negyedik fejezet
Állományiság (subsistentia).
Annak általános eszméje. - Nem illeti az meg a járulékokat, sem az állomány (substantia) részeit. - Nem azonos az egyedi vagy magánosított lényeggel. - Sz. Tamás tanítása e pontra nézve. - E tan megerősítése a megtestesülés titkából vett bizonyítékkal. - A scholasztikusok ama sarktételének: „actiones sunt suppositorum", értelme, és alapja. - Az állományiság tárgyilagos valóságának kérdése. - Bebizonyítása annak, hogy az állományiság tárgyilagos valóságot foglal magában s nem puszta tagadás. - Felelet egy hallgatag ellenvetésre. - A függés eszméje inkább tagadó, mint állító. - Az állományiság tulajdonképi alkotó elemét érdeklő némely vélemények megczáfolása. - Sz. Tamás tanítása e tárgyról. - Az állományiság tárgyilagos valósága öszhangban áll a Szentháromságról szóló kath. tannal. - Nehéz megfogni a megtestesülés titkát, ha nem engedjük meg az állományiság tényszerű valóságát. - A zsinatok és egyházatyák kifejezés-módja e tárgyat illetőleg kedvez e véleménynek. Új bizonyíték e valóság mellett 162
Ötödik fejezet
Különbség a természet és egyed között.
Szükségképen meg kell engedni valami különbséget a teremtett lényeg és annak létezése között. - Sz. Tamás tanitása e pontra nézve. - E tan megvilágítása. - Ugyanattól egy hely kifejti az előbbi tan értelmét. - A scholastikusok kétféle valódi különbséget engedtek meg. - A különbség a lényeg és létezés között, habár valódi, mégis csak módszerinti. Sz. Tamásból felhozott hely. - E tan theologiai és bölcsészeti fontossága. E két fejezetben tárgyalt tanítás fontossága, vonatkozással a hit főbb titkaira. - Sz. Tamásból idézett helyek a jelzett tanra nézve 175
Hatodik fejezet.
Különbség a lényeg és lét között.
Némely ujabb bölcsészek igazságtalanul ítélték meg az iskola e tanát. - Balmes osztozott ez igazságtalanságban. - Az ő szavai és czélzatai. - Visszautasitja a valódi különbséget a lényeg és lét között. - Belőle idézett hely, hol egy ellenvetésre felel. - Valódi petitio principii-t követ el. - Szintén azt teszi, midőn be akarja bizonyítani a lényeg és lét valódi azonosságát. - Eszmezavar nyilatkozik nála e tárgy kezeléseben. - Sz. Tamás gondolata e kérdésről. - A lényeg és lét között levő valódi különbség első alapja. - Ellenvetés és válasz.
- Fontos megjegyzés. - E kérdés sajátos természete. - Második okalap a valódi különbség támogatására. - A lét, mint esetleges tulajdonitmány a lényegre nézve. - Különbség a lényeges és esetleges tulajdonitmányok között. - Annak bebizonyítása, hogy a lét a teremtményekben esetleges tulajdonitmány. - Ellenvetés ez okoskodás szabatosságára nézve. - Felelet ez ellenvetésre, s megerősítése a jelzett okoskodásnak 184
Hetedik fejezet
Ugyanazon tárgy folytatása.
Egy hely sz. Tamástól, hol öt különböző bizonyítékkal támogatja a valódi különbséget a lény és lét között a teremtményekben. - Észrevételek e bizonyítékok természetéről és alaposságáról. - Egy ellenvetés a lényeg és lét között levő valódi különbség ellen. -
Felelet ez ellenvetésre. - Két dolog együttlétezéséből nem következik szükségkép azok valódi azonossága. - Más ellenvetés. - Sz. Tamás egy helye, mely azt megczáfolja. - A lét a teremtményekben nem nevezendő lényegnek. - Miért? A lét lehetősége nem különbözik a lényeg lehetőségétől. - Sz. Tamás „De ente et essentia" czimű munkájának tudományos érdeme. - Egy figyelemre méltó hely e munkából, mely röviden előadja az ő elméletét a
lényegről és létről, tekintettel az Istenre és a teremtményekre, a szellemi és anyagi lényekre, az állományra és esetlegesre 202
Nyolczadik fejezet.
Vajjon a lény első tárgya-e értelmünknek.
Sz. Tamásból felhozott hely azon rendre nézve, melyet az értelem a tárgyak megismerésében követ. - Észrevételek a sz. egyház-tudor ezen tanának szabatosságáról, és igazságáról. - Lényeges különbség az érzéklő és értelmi tehetségek között. - A scholastikusok sarktétele : nihil est in intellectu, quin prius fuerit in sensu. - Világos értelmi ismeret és zavaros ismeret. - Az általános fogalom, mint potentialis egész, és mint való egész. - Annak megfejtése: a lény eszméje mily értelemben első értelmünkben. - E tan öszhangzatossága és megerősítése az öntudat belső tüneményei által. - Sz. Tamásból idézett helyek e tárgyra nézve. - A lény eszméje mintegy velünk született, és eredeti eszme értelmünkben 223
Kilenczedik fejezet.
Vajjon a lény, mint értelmünk első tárgya, a való lény-e, vagy a lehetséges.
A kérdés, mely a lény eszméjének értelmünkben absolut elsőbbségét illeti, különbözik attól, mely az értelmi tárgy természetére vonatkozik. - Balmes és Rosmini abbé. - Az elsőből idézett hely, mely megtámadja a másik véleményét a lehetséges lényről, mint értelmünk tárgyáról. - A jelzett támadás hibái. - Mily értelemben veendő, hogy a lény értelmünk tárgya ? - Uj bizonyíték arra, hogy a lénynek, mint értelmünk első tárgyának, eszméje nem a létezés eszméje 233
Tizedik fejezet.
Az ellenmondás elve.
Sz. Tamásból idézett hely az ellenmondás elvére nézve. - Az ész és a tudomány első egyszerű (incomplex) és első összetett (complex) elve. - Sz. Tamás tana az ellenmondás elvének elsőbbségéről, tekintettel a többi összetett (complex) elvekre. - Mily értelemben kell venni, hogy ez elvet természetszerűleg bírjuk? - Sz. Tamásból felhozott szövegek a fejtegetett tárgy megerősítésére. - Kant uj alakszere az ellenmondás elvére nézve. - Az
iskolás bölcsészek alakszere (formula-ja) helyesebb a Kanté-nál. - Bölcsésziebb is. - Az idő-együttesség az ellenmondás elvében. - Ez elv fontossága és gyakorlati alkalmazásai. - Leibnitz elégséges ok-elve. - Föltételek, melyekkel az első elvnek birnia kell. - Az emberi
ismeretek első elvének alap-jellege a tulajdonképi tudományos rendben. - Esetleges igazságok fajai. - Mily értelemben fogadható el Leibnitz tana az elégséges-ok elvéről? - A tárgy megvilágitása. - Felelet egy ellenvetésre. - Az ellenmondás elvének természetére nézve felállított tan következményei. - Az azonosság elve. - Condillac véleménye és ennek czáfolata 239
Tizenegyedik fejezet.
Sz. Tamás és Rosmini abbé.
Rosmini és az ő bölcsészi iratai. - Hasonlatosságok és azonosságok Rosmini és Sz. Tamás bölcsészete között. - Párhuzam e két iró ontologiai tanai között. - Fontos észrevétel 255
Tizenkettedik fejezet.
A lény lehetősége.
A létező és a lehetséges lény. - Különbségek a kettő között. - A lehetség eszméje a posteriori és a priori szerezhető. - A belső és a külső lehetség. - E tan következményei. - Szent Tamásból idézett hely, mely röviden előadja az ő elméletét a lény lehetőségéről. - Fontos észrevétel a külső lehetségre nézve. - Csupán Istenben azonosul a külső lehetség a belsővel. - Sz. Tamás tana a viszonyról, mely a lények lehetősége s az isteni mindenhatóság között fenáll 265
Tizenharmadik fejezet.
Az előbbi fejezetben megállapitott tanból levont következtetések, és annak alkalmazásai.
Descartes véleménye a lények benső lehetőségéről.
- Ugyanannak egy helye e tárgyról. - Támadás e vélemény ellen. - Következmények és képtelenségek, melyekre az vezet. - Lerontja az isteni mindenhatóság fogalmát. - Ellentét Descartes véleménye és Sz. Tamás tanítása között e tárgyról. - Ez utóbbiból idézett
helyek. - Ellenvetés szemben az ő tanával a lény lehetőségéről. - Annak czáfolata. - Genovesi véleménye az erkölcsi lehetőségről. - E vélemény alaptalansága. -
Sz. Tamás tanitása e tárgyra nézve. - A tévedés és hazugság metaphysikai lehetetlenségek, tekintettel az Istenre. - Leibnitz optimismusa és Genovesi véleménye az erkölcsi lehetetlenségről. - Cajetan szavai 275
Tizennegyedik fejezet.
A lény lehetőségének alapja.
Léteznek bizonyos igazságok, melyek felülmúlják az észt. Az isteni lényeg oka ez igazságok létezésének, s alapja a lény lehetőségének. - A lények benső és absolut lehetősége szükséges összeköttetésben van az isteni eszmékkel. - Sz. Tamásból idézett hely, mely magában foglalja az ő elméletét az isteni eszmékről, viszonyaikban az Isten lényegéhez és a teremtményekhez. - E tan tudományos következményei és megvilágitása. - Az absolute lehetséges lények, s az isteni eszmék. - Isten, mint a lény s a szükséges igazságok benső lehetőségének távoli és közeli alapja. - Vájjon a lények teljes, tökéletes lehetőségének alapja is Istenben van-e? - A benső és absolut lehetőség, mint független az isteni mindenhatóságtól. - Sz. Tamás elméletének, a lények lehetőségéről és ennek alapjáról, rövid átnézete és előnyei 286
Tizenötödik fejezet.
A metaphysikai lehetetlenség Descartes szerint.
Descartes véleménye az örök igazságokról s a metaphysikai szükségességről. - Irataiból vett helyek, melyekben kifejti tanát. - Helytelen alakszere az Istenben levő ismeret kifejezésére. - Azt is állitja, hogy Istenben nincs ész-különbség az akarás, ismerés és teremtés tényei között. - Ez állitás ellentétes a keresztény theologia tanításával. - Azonkivül mindenistenlésre vezet. - Descartes itten eszme-zavart árul el. - Ez eszme-zavar eredete. -
Uj idézetek Descartes-ból, melyek azt erősitik, hogy a metaphysikai igazságok az Isten akaratától függnek. - Rámutatás Descartes némely bölcsészi tévedéseinek eredetére. - Véleménye a metaphysikai lehetetlenségről kételgéshez vezet. - E tárgyat illető véleményének alapjaiban megvizsgálása. - Leibnitz.- Bayle. - Descartesból felhozott helyek az isteni mindenhatóságról, viszonyban az absolute lehetetlenekkel. - E hely összehasonlítása Sz. Tamás tanításával ugyanazon dologról. - Ez utóbbi szavai 301
Tizenhatodik fejezet.
A lény tulajdonságai.
A lény valóságos azonosulása transscendentalis tulajdonságaival. - Némely bölcsészek véleménye e pontról. - Sz. Tamás tanítása az általában vett lény transscendentalis tulajdonságairól 316
Tizenhetedik fejezet.
Az igazság elmélete.
Az általában vett igazság eszméje. - Mindig az értelemmel való valami viszonyt foglal magában. - Sz. Tamásból idézett hely, mely az igazságra vonatkozó elméletének egy részét tartalmazza. - Miért mondják, hogy az igazság per prius tartozik az értelemhez? - Sz. Tamás tana, mely kiegészíti elméletét az általában vett igazságról. - Az igazság viszonyban az értelemmel, melytől függ. - Az igazság viszonyban az ítélethez. - Az igazság viszonyban jelentésének eredetéhez. - Az igazság összehasonlítva az isteni és az emberi értelemmel 321
Tizennyolczadik fejezet.
A transscendentalis igazság.
A transscendentalis igazság általános fogalma. - Ez elnevezés két különböző értelemben illik a való lényre. - A transscendentalis igazság nem különbözik valódilag a való lényegektől. - A transscend. igazság természete és szoros fogalma. - A transscend. igazság mondható-e a lény tulajdonának ? Ellenvetés e tan ellen. - Válasz. - A transscendent. igazság meghatározása, tekintettel Istenre és a teremtményekre. - A transscend. igazság és a lehetséges lényeg 331
Tizenkilenczedik fejezet.
Az alaki (formális) vagy ismereti igazságok.
Miben áll az ismereti vagy alaki igazság ? - Nem illeti meg az egyszerű észlelést (perceptio-t.) - Sz. Tamás egy helye e pontról. - Némelyek véleménye e hely értelmét illetőleg. - Cajetan szavai. -. Sz. Tamás tana e pontról, megerősitve a benső tünemények észlelete által. Az alaki igazság meghatározása. - Cajetán bibornok egy helye. - A scholastikusok egyszerű (incomplex) és öszszetett (complex) ismerete. - Az igazság megismerésének
két módja. - A tárgy megvilágítása. - Az alaki vagy ismereti igazság némi kép az értelem egyszerű észlelésében is feltalálható. - Sz. Tamásból idézett hely ennek megerősítésére 340
Huszadik fejezet
Vájjon az ismereti igazság tökéletesebb-e mint a transscendentalis igazság?
A kérdés föltevése. - A lehető különböző értelmezések és megoldások. - Az igazság, mint a lény tulajdona, megoszthatatlan. Mily értelemben tökéletesebb a transscendentalis igazság az alakinál? - Rövid összefoglalás 352
Huszonegyedik fejezet.
Az igazság, mint az értelem tárgya.
E szavak kettős értelme. - A scholastikusok sark.étele: objectum intellectus est verum. - Észrevételek e sarktételre. - Az igazság, mint az értelem tárgyának kisérő föltétele. - Sz. Tamás gondolata e tárgyról. - Különbség az igazság és jóság alapja között, tekintettel a
lényre 356
Huszonkettedik fejezet.
Az igazság egysége és változhatatlansága.
Az alanyi vagy benső, s a külső igazság. - Az alanyi formális igazság többfélesége és sokasodása. - A transscendentalis alaki igazság szintén többféle. - Mily értelemben illeti meg az egység a transscendentalis alaki igazságot. - Az alaki igazság bizonyos értelemben egynek mondható. - Sz. Tamás tana e tárgyról. - Az igazság szükségessége és esetlegessége összeférnek e tannal. - Elzárja az utat a mindenistenlés elöl. - Kant szavai.
- Egy ellenvetés. - Sz. Tamás válasza. - Fokozatok a transscendentalis igazságban 361
Huszonharmadik fejezet.
Az igazság örökkévalósága.
Szükséges igazságok létezése szellemünkben. - Az állitó és tagadó örökkévalóság. - Az örökkévalóság nem illeti meg az alaki igazságot mi bennünk. - Sz. Tamás egy helye. - Örök tételek (propositiones) tagadólagos örökkévalósággal. - A priori okalapja az örökkévalóságnak, melyet a szükséges tételeknek tulajdonitunk. - Sz. Tamás figyelemreméltó helye e pontra nézve. - Fenelon. - Leibnitz. - Az igazság örökkévalóságáról felállított elmélet következményei és alkalmazásai. - Ez elmélet viszonyai a lények lehetőségére vonatkozó elmélethez. - Sz. Tamás elmélete és sz. Ágoston tana. - Sz. Tamás elmélete és Bossuet tana. - Leibnitz és Sz. Tamás 373
Huszonnegyedik fejezet.
Az újkori eclecticismus, viszonyaiban a mindenistenléssel.
Az alexandriai és a mostani eclecticismus. - Mindkettő vagy mindenistenléshez, vagy a naturalismushoz vezet. - Az eclecticismus túlhajtott igényei. - A különbség-tevés az igazság és tévedés között értelmünk természetszerinti tárgya. - A mostani eclecticismus alapjában egyre megy a mindenistenléssel. - Cousin Victor. - Egy helye, hol nyiltan a mindenistenlést hirdeti. - Egy másik hely ugyanattól, hol az állomány egységét erősiti. - Állományi azonosság Isten, a természet és az ember között, a mint Cousin tanitja. - A teremtés szükségességét is vitatja. - Ugyanannak egy helye két, mindenistenlési állításra vonatkozólag. - A régi eclecticismus nyilvánulása. - Tan-azonosság a régi és új eclecticismus között. - Ez utóbbinak viszonyai a német mindenistenléshez 383
Huszonötödik fejezet.
Az eclecticismus folytatólagos vizsgálata; az igazság elmélete ez iskola szerint.
Az eclecticus iskola igazság-elméletének eszméje. - Sajnálatos következményekre vezet. - Ez iskola főbb képviselőinek tanegyezése e pont körül. -Jouffroy-ból idézett hely. - A tévely és a rossz törvényszerüsitése, mint e tan következménye. - Lerminier nyiltan hirdeti e tant. Helyek ő tőle. - Tana minden tévedés és bün istenitésére vezet. - Cousin elmélete az igazságról ellentétes Sz. Tamás elméletévei. - Párhuzam a két elmélet között. - Visszatekintés sz. Tamás elméletére az igazságról 400
Huszonhatodik fejezet.
A jóság, mint a lény tulajdona, vagy a transscendentalis jó.
A transscendentalis jó eszméjének nehézsége és fontossága. - Sz. Ágoston egy mondása. - Sz. Tamás elmélete a jóságról. - Ez elmélet három következménye. - Különbség az igazság és jóság között, tekintve viszonyaikat a lényhez általában. - A jóság nem illeti meg tulajdonképen a lehetséges lényeket, mint ilyeneket. - Egy ellenvetés e tannal szemben. - Válasz. - Mily értelemben mondhatók jóknak a lehetséges lények ? - Fontos észrevétel az igazságról, mint az értelem tárgyáról, s ugyanarról, mint az akarat tárgyáról 415
Huszonhetedik fejezet.
Vájjon a teremtmények jósága azonos-e az Isten jóságával?
Szent Tamás a pantheismus ellen, ennek minden változataiban. - Egy helye, mely valódi különbséget állapit meg az Isten és a teremtmények jósága között. - Lényeges jóság Istenben, és közlött jóság a teremtményekben. - Sz. Tamás világos tana e pontra nézve. - Sz. Tamás elmélete a jóról, és Locke elmélete. - Locke és sz. Tamás bölcsészete között nincs hasonlatosság, a mint némelyek gondolják. - Sz. Tamás elméletének, a transscendentalis jóságról, előnyei és gyakorlati alkalmazásai 428
Huszonnyolczadik fejezet.
A tökéletesség eszméje. A szép elmélete.
A tökéletes lény fogalma és meghatározása. - Absolut értelemben e meghatározás csak Istenre illik. - Sz. Tamás egy helye. - Különbség a jóság és tökéletesség között. - E tan fontos következménye. - A jó és a szép. - A szépség egységnek alárendelt sokféleséget és változatosságot tételez fel. - Sz. Tamásból idézett helyek, melyek részben magokban foglalják az ő elméletét a szépről. - Grioberti véleménye a szépségről. - Czáfolat az ellen. - Sz. Tamás tanítása, tekintettel a szellemi szépségre, mely kiegésziti az ő elméletét a szépről. - E tan két következménye. - Sz. Tamás századokkal előbb tanította, mint Cousin, a különbséget a kellemes és az érzéki szép között. - Cousin helytelenül ítéli meg az
iskolás bölcsészetet, a szépség elméletét illetőleg. - Azonossági és hasonlatossági viszonyok sz. Tamás és Cousin között a szép elméletében. - Párhuzam a két elmélet között 438
Huszonkilenczedik fejezet.
A rossz; annak természete.
Sz. Tamás egy helye, hol megállapítja, hogy a rossz nem positiv minémüség. - Az e helyben foglalt tan fontossága, és alkalmazásai. - A rossz felosztása Leibnitz szerint. - Nem szabatos az, és kevéssé bölcsészi.- Ellenkezik sz. Tamás előadott tanával. - Ennek egy helye. 452
Harminczadik fejezet.
A rossz eredete.
A manichaeismus és Bayle. - Az emberi ész nem képes megoldani a rossz eredetének kérdését. - Sz. Tamás bölcsészi eljárása e kérdés felállításában és megoldásában. - Az ő elmélete a rossz eredetéről. - Ez elmélet bölcsészi emelkedettsége. - Viszony az ember erkölcsi fogyatkozottsága, és a semmiből teremtés között. - Sz. Tamás és Leibnitz elmélete a rossz eredetéről és létezéséről. - A német bölcsészből idézett helyek. - Sz. Tamás elméletének fensőbbsége Malebranche-éval szemben. - Bayle okoskodásának, a manichaeismus érdekében, rövid összefoglalása. - Bayle legfőbb bizonyitékai megczáfolva Sz. Tamás által. - Válasz Baylenek a manichaeismust pártoló jelzett érveire. - Szent
Tamásból vett helyek e tárgyra nézve 458
Harminczegyedik fejezet
A kételvüség (dualismus) vizsgálata; a rossznak, mint első elvnek létezése.
Különbség a manichaeismus és a dualismus között. - Ez utóbbi eredete. - A manichaeismus a dualismusnak kevésbbé észszerű nyilvánulása. - A manichaeismus alaptalanságának kimutatása. - Ugyanaz más módon. - A két okfő között létező szerződés fölvétele. - Képtelen az, és haszontalan. - Miként ostromolja Sz. Tamás a manichaeismust ? - Ugyannak történelmi rámutatásai és a dualismus. - Bayle állítása. - Czáfolat ellene. - Sz. Tamás elmélete a rosszról öszhagban van Sz. Ágostonéval. - Ez utóbbiból idézett helyek. 474
Harminczkettedik fejezet.
Az ok eszméje; a ható-okság.
Az ok eszméje általában, s arra vonatkozó sarktételek. - A semmi nem lehet ok. - Balmes és Sz. Tamás tana e tárgyról. - Az ok négy neme. - Példa. - A ható-ok eszméjének bölcsészeti fontossága. - A hatóokság nem szükségei időtartami előzetességet, s nem csupán az egymásutánság alkotja azt. - A ható-okság alapja és igazi minéműsége. - A scholastikusok mondása. - A ható-okság, Istenben és a teremtményekben tekintve. -
A viszonytalan és a viszonyos ható-okság. - Balmesből idézett helyek e tárgyra. - Érintkezések Balmes e tana és Sz. Tamásé között az Isten absolut tökélyeire nézve. - Az absolut tökéletességek különböző érteménye, a mint azokat Istenről és a teremtményekről állítjuk. - Ez értelem-különbség alapja és a priori oka. - Sz. Tamás egy helye 487
Harminczharmadik fejezet.
Nehány szó az occasionalismusról.
Régi tévedések, ismét fölélesztve az ujabb bölcsészetben a Descartes-féle mozgalom folytán. - Az Isten létezésének bizonyitása Descartes szerint - Malebranche. - Miképen gondolkodott ő a teremtményekban lévő tevékenységről? - Az occasionalismus ellenkezik a keresztény bölcsészet hagyományaival. - Sz. Tamás szavai. - A occasionalismus a szabadság keresztény eszméjének tagadása. - Ellenkezése a józan észszel s irányzatai a kételgés felé. - Sz. Tamár megczáfolja a rendszert. - Isten hatása a teremtményekre, s annak eredményei. - Sz. Tamásból idézett helyek, és az ő gondolata e pontra nézve. 501

A MÁSODIK KÖTET TÁRGYMUTATÓJA.
HARMADIK KÖNYV.
Világtan (Kosmologia).
Első fejezet.
Valóságos különbség a világ és Isten között.
A pantheismus általános formulája. - Gyökeres ellentét e formula és a között, mely sz. Tamás bölcsészetéből ered. - A pantheismus az észt lerombolja és istentagadást von maga után. - Sz. Tamás okoskodása a pantheismus ellen. - Egyéb bizonyítékok ugyanattól. - Egy helye, mely a pantheismus eredetére és okaira vonatkozik. - Szomorú következmények, melyekhez e rendszer vezet. - Az eclecticismus. - Jouffroy. - Hegel anthropotheismusa. - Michelet és Feuerbach. - A pantheismus szükségképen lerombolja a vallást. - Az erkölcsi jó és rossz között létező valódi különbség tagadását foglalja magában. - Marét abbéból idézett
hely azon tévedésekre és veszélyekre nézve, melyeket a pantheismus méhében hord 1
Második fejezet
A pantheismus általánossága, vagy történelmi szemle e rendszer fölött; a pantheismus hajdan.
A pantheismus és az atheismus. - A pantheismus három alakja Gioberti szerint. - A pantheista tévely általánossága. - Ez általánosság oka. - A teremtés eszméjének a kath. bölcsészetben kiváló helyet kell elfoglalnia. - A kieredési (emanatista) rendszer a pantheismus első alakja. - A pantheismus és annak változatai Indiában. - Hasonlatosságok az indiai és a német pantheismus között. - Manó törvénykönyve. - A kieredés és visszafolyás. - A pantheismus a chinai bölcsészetben s annak hasonlatossága Hegel eszmé-jével. - A chinai bölcsészet alapelve lényegesen pantheista. - A chinai bölcsészet elemzése Ricci atyától. - A pantheismus Perzsia, Egyptom, Chaldaea és Aethiopia bölcsészetében. - A pantheismus a görögöknél. - A joniai iskola kettős-elvisége (dualismusa.) - Az eleaiak eszmeelvi (idealista) pantheismusa. - Socratesi ujitás. - Plató kettőselvisége. - Aristoteles távolabb áll a pantheismustól, mint Plató. - Plató és az alexandriai hit-egyesités (synkretismus). - Plotin és egyéb neoplatonikusok pantheista tanai 18
Harmadik fejezet.
Folytatás; a pantheismus a középkorban.
A pantheismus viszonyai a rationalismushoz. - Scotus Erigena. - Az 5 eszmeelvi pantheismusa. - Dinant-i Dávid anyagelvi pantheismusa. - Nagy-Albertból idézett helyek és bizonyítékok arra nézve. - A pantheismus általánossága a középkorban. - A túlhajtott realismus pantheista tanokhoz vezet. - A pantheismusnak a középkorban általánosságára nézve egy másik bizonyíték. - Nagy-Albert vitája dinant-i Dávid egy tanítványával. - A pantheismus és a renaissance. - A protestáns ujitás. - Giordano Bruno. - Pantheista tanai. - Tanítása a teremtésről. Elmélete a tudományról és az ismeretről 43
Negyedik fejezet.
A pantheismus az ujkorban.
A spinosismus és a transscendentalis bölcsészet, mint a pantheismus alakjai. - A Descartes-féle bölcsészet befolyása Spinoza pantheismusára. - Gioberti itélete Descartes-ról. - Hasonlatosság Descartes és Spinoza között az állomány meghatározására nézve. - Descartes tana utat nyit Fichte alanyi (subjectiv) pantheismusának. - Leibnitz figyelemreméltó szavai azon viszonyokról, melyek Spinoza és Descartes tana között léteznek. - Észrevételek Cousin egy helyére, mely Descarte s-nek kedvez. - Érintkezés az ujabb pantheismus s Leibnitz és Malebranche tanának némely pontjai között. - Leibnitz monadologiája s az ő előre elrendelt öszhang-ja. - Malebranche véleményei a testek
megismerésének módjáról. - A pantheismus utolsó korszaka. - A német pantheismus különféle változatai A neillon szerint. - Hegel. - A német pantheismus a régi pantheista rendszerek fölelevenitése.- Navarrete atya bizonysága a chinai bölcsészet pantheismusára nézve. 56
Ötödik fejezet.
A teremtés.
A pantheismus és a teremtés eszméje. - A teremtés eszméjének bölcsészeti fontossága. - Az Isten és a teremtés eszméi. - Sz. Tamás elmélete a teremtés lehetőségéről és alapjáról. - Ugyanannak tanitása a teremtés természetéről és föltételeiről. - Semmiféle test nem teremthet. - Semmiféle teremtmény nem lehet fő vagy eszközi ok a teremtés rendjében. - Sz. Tamás tanitása e pontról 77
Hatodik fejezet.
A teremtés Cousin szerint.
A teremtés eszméje és a pogány bölcsészet. - A kath. teremtés sz. Tamás szerint, és a pantheista teremtés. - A keresztény eszmék befolyása a teremtés eszméjére. - Cousin egy helye, hol kifejti gondolatát a teremtés természetéről. - E hely komoly tévedéseket és szabatatlanságokat tartalmaz. - Semmiből történik-e a teremtés? - E tétel kettős értelme. - Különbség a potentia s a merő lehetőség fogalma között. - A Cousin-féle teremtés pantheista emanatismushoz vezet. - Cousin idézett helye, hol e tant hirdeti. - A sz. Tamás
szerint való teremtés eszméjének összehasonlitása a Cousin-éval. - Sz. Ágoston egy helye. - A teremtés nem változás oly értelemben, a mint azt Cousin veszi. 91
Hetedik fejezet.
A teremtés létezése.
Sz. Tamás tanitása az összes lényeknek Istentől
függéséről. - Ugyanattól egy hely, hol a teremtés lehetőségét és létezését állapitja meg. - Észrevételek a módszer és bizonyítékok természetére nézve, melyeket sz. Tamás e tárgy körül alkalmazott 106
Nyolczadik fejezet
A teremtés szabad volta.
A pantheismus és a teremtés szükségszerüsége. - Négy bizonyíték a teremtés szabad volta mellett sz. Tamástól. - Mit kell érteni a természet szerint és az akarat szerint való müködés alatt? - A szükséges okok hatás-módja. - A teremtés szükségszerűsége lerontaná a gyökeres különbséget az Ige nemzése s a világ teremtése között. 113
Kilenczedik fejezet.
Cousin véleménye a teremtés szükségszerüségéről.
Cousin véleménye e pontról vizsgálat alá veendő. - Ellentét sz. Tamás és Cousin állításai között. - Egy hely ez utóbbitól, hol a teremtés szükségszerüségét tanítja. - E bölcsész következetlensége. - A keresztény tudoroknak tulajdonítja a szükségszerü teremtés
tanát. - Ez állítás alaptalansága. - Mily értelemben s mily dolgokra nézve engedhető meg Istenben a szükségszerüség? - Sz. Tamás tagadja a szükségszerüséget tekintettel a külső világ valósítására. - Isten tökéletes függetlensége a világ teremtésére és létezésére nézve. - Viszonylagos és föltételes szükségesség. - Különbség a szükséges rend és a szabad rend között Istenben. - A teremtés szükségszerűsége végeredményben a világ istenitése. - Cousin egy okoskodásának hibája. - Egy hely sz. Tamástól. - Az eclecticismus fejének álokoskodása. - A teremtés szükségessége mellett felhozott bizonyitékai. - Sz. Tamás már felállította és megczáfolta. - Mily értelemben mondható, hogy Istennek, jóságánál fogva, lehetetlen jóságosan nem működnie? - Az eclecticismus fejének igazságtalan panaszai. - Elmélete az emberi szabadságról. - Ez elmélet helytelenségei. - Az emberi szabadságot s következőleg az istenit is önkéntiségre (spontaneitasra) viszi vissza. - Egy másik hely ugyanattól, hol e tant hirdeti. - Észrevételek e helyére. - Mi értelme van az Isten szabadságának Cousin szájában ? - Egyéb helyek ugyanattól 120
Tizedik fejezet.
Azoptimismus.
Az optimismus eredete. - Lokrisi Timaeus. - Plátó és a stoikusok. - Az optimismus az ujkorban. - Az optimismus eredete Malebranche szerint. - Ennek szavai. - Leibnitz. - Az optimismus, és a keresztény bölcsészet hagyományai. - Az optimismust sz. Ágoston visszautasitja. - Az optimismus, és sz. Tamás tana. - Hathatós érv az optimismus ellen. - Sz. Tamás-ból vett helyek. - E rendszert nehéz összeegyeztetni a teremtés szabadságával Isten részéről. - Leibnitz elégséges-oka a világ teremtésére alkalmazva. - Észrevételek Leibnitz e tanára ; Bossuet és Feneion. - Leibnitz e tanának hamis volta 143
Tizenegyedik fejezet.
Az optimismus és sz. Tamás elmélete.
Az isteni akaratnak lehet-e elégséges okát adni?
Sz. Tamás tana e tárgyról. - Az isteni akaratnak nem lehet okát adni. - A világ teremtésének elégséges okát nem kell adni absolut értelemben. - E teremtés elégséges oka föltételes értelemben. -- Mily értelemben engedhető meg a világra nézve az optimismus ? - Sz. Tamás felfogása e tárgyról. - Figyelemreméltó helyek ugyanattól. - Elméletének összehasonlítása az optimismuséval. 160
Tizenkettedik fejezet.
Marét véleménye az optimismusról.
Uj optimista megoldás Marét abbé szerint. - Sz. Ágoston és Marét abbé megoldása. - E megoldás eloszlatja-e mind a nehézségeket? - Ugyanazon nehézségekkel és veszélyekkel jár, melyekkel Malebranche absolut optimismusa. - Bizonyítékok. - Észrevétel Maret abbé egy tételére. - Az általa adott megoldás pantheismushoz vezet 175
Tizenharmadik fejezet.
Sz. Tamás, a mózesi kosmogonia és a modern geologia.
A kosmogonia (világeredettan) támadásai a szentírás ellen. - A geologia (földtan) és Mózes kosmogoniája. - Némely kath. írók helytelen eljárása, tekintettel a geologiára. - Sz. Tamás a XIII. században kijelöli a geologiának az utat, melyet követnie kell. - Nevezetes hely ugyanattól. - Észrevételek e helyre. - A határozatlan korszakok elmélete nem mondható bebizonyitottnak. - Geologiai bizonyságok és tények ennek támogatására. - A mózesi kosmogoniának nincs mit félnie a valóban észszerű geologiától. - Sz. Tamás-ból idézett
helyek. - Geologiai hypothesis öszhangban a Grenesis betűszerinti értelmével. E föltevés alapjai. - Befejezés 182
NEGYEDIK KÖNYV.
Lélektan (Psychologia).
Első fejezet
Előzetes észrevételek; a behozás (inductio) s a tapasztalati módszer a lélektanban.
A tapasztalati módszer kifejlődése a renaissance után. - E fejlődés valódi okai. - A lélektani s a physikai tapasztalati módszer. - Különbséget kell tenni e két
tapasztalati módszer között. - Descartes túlhajtott psychologismusa. - Bacon kizáró empirismusa. - Mit gondoljunk a dicséretekről, melyekkel kath. irók Baconnek adóznak. - Bacon tana a közmegegyezésről, idézve Maistre által. - Ugyanannak egyéb tévedései, melyek istentagadásra visznek. - A mult század anyagelvi iskolájának is Bacon készitette elő az utat. - Véleménye a barmok lelkéről. - Tana az eszes lélekről. - Különbség nélkül megveti a scholastikusokat. - Itélete Plátó-ról, Aristoteles-ről s a régi kor egyéb nagy bölcsészeiről. - Rámutatás Bacon erkölcsi tanaira. - Odatörekszik, hogy teljesen elválaszsza a bölcsészetet a theologiától. - Hogyan itél a XIX. század Encyclopaediája Bacon-ről és tanairól? - Mit köszönnek a tudományok Bacon módszerének és tanainak? - Cantú Caesar figyelemreméltó szavai 199
Második fejezet.
A tapasztalati módszer túlhajtása; sz. Tamás módszere a lélektanban.
Valamely tudomány módszerének egyeznie kell ugyanannak sajátos természetével. - Azon tudományok, melyekben a lénytani és deductiv módszernek tulsulylyal kell bírnia, nem zárva ki a tapasztalatit sem. - Azon tudományok, melyek természetüknél fogva a tapasztalati módszer túlsúlyát igénylik. - Azon tudományok, melyek egyiknek is másiknak is alkalmazását egyenlően megkívánják. - Sz. Tamás minden tudományban azt a módszert alkalmazna, mely megfelel azok természetének. - Ismerte a különbséget a lehozó és behozó módszer között. - Bacon-nél is előbb tanitotta a tapasztalati módszer szükségességét és általánosságát a nélkül, hogy az angol bölcsész rendszeres kizárólagosságába esett volna. - Ugyanabból idézett hely az érzékleti tapasztalásnak a természettudományokban szükséges voltára nézve. - A tapasztalati módszer használata miért nem oly gyakori sz. Tamásnál, mint az ujabbkori bölcsészetben? - Jourdain helytelen előitéletei sz. Tamás bölcsészi rendszeréről. - Mily értelemben igaz, hogy sz. Tamás bölcsészetének kiinduló pontja nem a tapasztalati módszer. - Bacon nem mondható e módszer feltalálójának. - Nagy-Albert és Bacon Roger. - A tapasztalati módszer fejlődése
még Bacon korában is többet köszön más bölcsészeknek, mint az angolnak. - Campanella. - Costanzo egy helye az ő bölcsészi munkáinak fontosságáról és befolyásáról. - Maistre itélete Bacon bölcsészeiéről 213
Harmadik fejezet.
Az eszes lélek anyagtalansága és egyszerűsége.
A lélek szellemiségének és egyszerűségének bizonyitékai, melyeket a modern bölcsészet ujakul tüntet fel, sz. Tamás bölcsészetében már megvannak. - A rend, melyet ő a lélektani igazságok kifejtésében követett. - Szöveg; a lélek általános fogalma; az élet kettős nyilvánulása; a lélek nem lehet test. - Fejtegetések. - Más szöveg az emberi lélek testetlenségére nézve; az értelem tárgyilagos tehetségéből vett bizonyiték; bizonyíték ama végtelenségből, mely az értelem működéseit és tárgyait megilleti; a test eszméjére fektetett bizonyíték ; a reflexiv tehetség, melylyel az értelem bir, szintén bizonyítja lelkünk testetlenségét. - Két észrevétel az előrebocsátott bizonyítékokra. 228
Negyedik fejezet
Folytatás; az emberi lélek absolut anyagtalansága.
Sz. Tamás szövege, mely az értelmi működés absolut egyszerüségéből vett bizonyítékkal mutatja meg a lélek anyagtalanságát. - Valamely lény tökéletes anyagtalanságának szükséges föltételei. - A lélek egyszerűsége az anyagi rendben nem hozza magával a tökéletes egyszerűséget vagy actualitást. - Sz. Tamás szövege, hol bebizonyítja, hogy az eszes lélek kizárja az anyag- és alakösszetételt, de nem az actus és potentia, vagy pedig a lényeg és a lét összetételét. - A lélek szellemisége. - Sz. Tamás-ból idézett hely e pontra nézve. Ugyanannak egy figyelemreméltó tana azon viszonyt illetőleg, mely valamely lény anyagtalansága s az ismerő tehetség között létezik. - Az észlelet és tapasztalás szintén támogatják e tant. E tan fontos következménye 234
Ötödik fejezet.
A lélek halhatatlansága.
Bizonyítékok, melyekkel sz. Tamás a lélek halhatatlanságát megállapítja. - Azoknak két osztályba különzése. - Első bizonyíték. - Ugyanannak különös alkalmazása az eszes lélekre. - Második, az értelem sajátos tárgyára alapított bizonyíték. - Az öntudat megerősiti
azt. - Az értelmes lény alanyi tökélyének viszonyban kell lennie tárgyias tökélyével. - Lelkünknek, mint értelmes lénynek, függetlensége és felülemelkedése az időn
s az anyagi és érzéki korlátoltságokon. - E függetlenség és felülemelkedés mintegy föltétele a lelki tökéletesedhetésnek az értelmi rendben nem kevésbbé, mint az erkölcsiben. - Sz. Tamás szavai. - Uj bizonyíték a lélek elpusztulhatatlanságára nézve. - Az utolsó bizonyitékok alapossága. - Bölcsészi és tényleges fontosságuk. - Sz. Tamás kikerüli a pantheismus szikláját, melybe napjaink bölcsészete ütközött az alany és tárgy között létező viszony meghatározásában. - Egyéb bizonyítékok a lélek halhatatlansága mellett 245
Hatodik fejezet.
Sz. Tamás és a traditionalismus.
Bonald és Beautain tanainak rokonsága a traditionalismussal. - E rendszer veszélyei és főbb tévedései. - A traditionalista iskola állítása. - Sz. Tamásnak az előbbi fejezetekben előadott tana ez állitás gyakorlati czáfolatául szolgál. - Mi képezi a traditionalismus alapját és fő állitását? - Gyökeres és absolut ellentét a traditionalista tan és sz. Tamás tana között. - Szöveg ez utóbbitól ; az emberi ész tökéletesedésének két módja s annak kettős eljárása; a természetfeletti ismeret föltételezi a természetes ismeretet; az emberi ész bebizonyithatja az Isten létét; észt túlhaladó és észszel elérhető igazságok ; czáfolat azok ellen, kik azt állítják, hogy az emberi ész nem képes bebizonyítani az Isten létét; az ész utján Istenre vonatkozó különféle igazságokat ismerhetünk meg; különbség a kegyelem és a puszta ész segélyével nyert ismeret között. - Sz. Tamás egyéb, természeti rendű igazságokra is alkalmazza az észt 255
Hetedik fejezet.
Folytatás; sz. Tamás és a traditionalismus, lehozásaiban és irányzataiban.
A traditionalista tan, az ismeret eredetéről, lerontja a bölcsészeti hagyományokat e pontra nézve. A keresztény bölcsészet tanításával sem egyez meg. - Sz. Ágostonból idézett hely a szónak az ismerethez viszonyára vonatkozólag. - Sz. Tamás ugyanazt tanítja, mit sz.
Ágoston. - A gondolat előbbisége a szónál. - A gondolat, az eszme és a szó. - A nyelv haszna. - A szó nem oka a gondolatnak és a tudománynak, miként a traditionalismus állítja. - Figyelemreméltó hely sz. Tamás -ból hol megczáfolja e tekintetben a traditionalismust: az ész első elvei és természetes fogamzatai; a lehozott igazságok, melyek a tudományt alkotják, benrejlenek az első elvekben, melyek az ész fejlődésénél vezérszerepet visznek ; a kitalálás és a tanitás; a tanított igazságok és az első elvek; az első elvek által termékenyített ész fő oka a tudománynak az emberben. - Mily értelemben mondandó, hogy Isten az oka tudományunknak? - Viszonyok a tudomány, és az első elvek között sz. Tamás szerint. - Egy hely ugyanattól ama viszonyra nézve, mely a tudomány, az ész és az első elvek között létezik. - A traditionalismus lerontja a bölcsészeti bizonyosság észszerű alapját. - Rokonság a traditionalista iskola és Lamennais rendszere között. - Marét
abbé egy helye. - A traditionalismusra nézve a tudomány egyetlen alapjának s az igazság ismertető jegyének a tekintélynek kell lennie. - Ez iskola szükségkép a kételgés felé hajlik. - A közmegegyezés. - Balmes. - Ellentét sz. Tamás és a traditionalismus között, tekintettel a bizonyosság alapjára s a természeti igazságok ismertető jegyére. - Nevezetes helyek a szent egyháztudortól e tárgyat illetőleg 263
Nyolczadik fejezet
Folytatás; rövidletes összehasonlitás a traditionalista iskola állításai és irányzatai és sz. Tamás tana között.
Párhuzam a traditionalismus és sz. Tamás tana között. - A természetes ész által elérhető alap-igazságok. - A természetes és a természetfölötti rend. - A gondolat s az emberi ismeretek eredete. - A tudomány átszármaztatásának eszközei. - A tudományos bizonyosság alapja s az igazság ismertető jegye. - Ellentét a traditionalismus és sz. Tamás tana között theologiai tekintetben. - Marét abbé egy helye a traditionalismus főbb tévedéseire nézve a theologiai rendben 280
Kilenczedik fejezet.
Az eszes lélek az ember lényeges alakja
Az ujkori bölcsészet az ember természetének vizsgálásában figyelmen kivül akarja hagyni a testet. - Ez irányzat fő okai. - Az én bölcsészete. - A lényeges alakok rendszere. - Egy vagy más értelemben minden bölcsésznek meg kell engednie, hogy az eszes lélek lényeges
alakja az embernek. - E kérdés viszonyai a főbb lélektani kérdésekhez. - A fontosság, melyet sz. Tamás e kérdésnek tulajdonit. - Szükséges föltételek a lényeges
alak fogalmához. - A teljes önletiség föltételei. - E föltételek alkalmazása az eszes lélekre. - Sz. Tamás egy helye e ponthoz. - Ugyanazon hely megvilágítása. - Sz. Tamás figyelemreméltó tana a lélek viszonylagos tökéletlenségéről, ha elválik a testtől. - Szöveg ugyanattól az eszes léleknek a testtel lényeges alakká egyesüléséről; Plátó véleménye; czáfolat; Plató tana a lélek és test között csupán esetleges egyesüléshez vezet; az ember természetének állományi egységét lerontja; ellenkezik az életi tüneményekkel és működésekkel; egyéb bizonyítékok annak alaptalanságára nézve 289
Tizedik fejezet.
Folytatás; az eszes lélek valósággal lényeges alakja az embernek.
Mily nehéz felfogni a lélek lényeges egyesülését a testtel. - E nehézség oka. - Az eszes lélek sz. Tamás szerint az ember lényeges alakja s egyszersmind szellemi
állomány. - Szöveg ugyanattól, mely megmutatja, hogy a lélek egyesülése a testtel ennek lényeges alakja; magára a lélek természetére és müködéseire fektetett bizonyiték; mi módon lehet valamely dolognak müködést tulajdonítani ? Az értelmes lélek az ember alkotó része; az embernek, mint érzéki és értelmes lénynek, személyi egysége az öntudat egysége által bizonyítva; a lélek egyesülése a testtel, mint ennek mozgatója, nem elégséges; bizonyitékok; maga az értelem cselekvőségének természete mutatja, hogy a lélek egyesülése a testtel lényeges alak; az eszes lélek felülemelkedése az anyagon és annak föltételein. 302
Tizenegyedik fejezet.
Az előző fejezetekben kifejtett tan alapos volta és annak alkalmazásai.
A vegyül és, a lényeges és esetleges egyesülés. - Csupán a lényeges egyesülés mentheti és fejtheti meg az ember személyi egységét, tekintettel az érzéki és értelmi müködésekre. - Az érzéki tehetségek a testtől függnek cselekvéseik gyakorlatában. - A tenyészett élet tüneményei szintén arra birnak, hogy a testet ugy tekintsük, mint az emberi személy lényeges elemét. - A tenyészett élet müködései az emberben ugyanazon életi elvre veendők vissza, melyre az érzékletiek és értelmiek. - Az emberi természet fogalma hasonlókép bizonyítja, hogy a lélek nem képezi az ember tökéletes személyiségét. - Sz. Tamás megoldásának felsőbbsége szemben a plátói iskola megoldásával. - Minden megoldás komoly nehézségekbe ütközik, ha nem fogadja el a lényeges egyesülést a lélek és test között. - Hogy kell érteni a lélek és test egyesülését lényegi-alak-tekintetben? - Azon tökéletesség, melyet a lélek a testtel egyesülése folytán nyer. - Sz. Tamás megoldása az egyetlen, mely valójában megmenti az ember természeti egységét és sajátos személyiségét. 311
Tizenkettedik fejezet
E tanból lehozott egyéb következtetések és annak alkalmazásai; a léleknek mint értelmesnek, függetlensége az anyagtól.
Az ember meghatározása némely bölcsészek szerint. - E meghatározás szabatatlansága. - Plátó tanának kifejezése az s a lélek és test között esetleges egység állításához vezet. - Ez esetleges egyesülés ellenkedik az emberi nem közérzületével. - Descartes-ból felhozott hely. - Következmények, melyek e helyből folynak. - Nyelvezetének szabatatlansága, összehasonlítva sz. Tamás-éval. - A valódi lét és az alak. - Sz. Tamás egy állításának értelme. - A létezés tényének viszonya az anyagi lények lényeges alakjaihoz. - A tényleges lét s a szellemi alakok (pure subsistentes.) - Az eszes lélek mind a két rendnek részese. - Saját léttel bir s közli azt a testtel. - E tan valószinüsége s a nehézségek, melyekkel tagadása jár. - Az ember és a barom halála. - Fontos folyomány. - Az értelmi müködések anyagi szervektől függetlenségének alapja, sz. Tamás szerint. - Ugyanattól egy hely. - A tényleges gondolat és a lélek lényege. - Descartes véleményének czáfolata. - Sz. Tamás egy helye a lélekről, mint ama lánczszemről, mely az anyagi világot a szellemivel összeköti. 321
Tizenharmadik fejezet
Vajjon a lélek a test valamely meghatározott részében tartózkodik-e?
Descartes véleménye. - Az egész léleknek az egész testben s annak minden egyes részében létezése, habár ellenkezik a képzelem s az érzékek felfogásával, szellemiségének és egyszerüségének szükséges következménye. - A léleknek, mint életi elvnek, viszonya a szerves anyaghoz. - A barmok lelke e tekintében oszthatatlan. - A lélek állományi egyszerűsége és annak oszthatatlansága összefér az életi képességek és működések sokféleségével. - Sz. Tamás tana e pontról; az egészek három faja s az oszthatóság bárom módja. - E tan tontos következményei. - Balmes-ból idézett hely. - Sz. Ágoston egy helye. - Leibnitz és az ő monadologiája. - Sz. Tamás tanát helytelenül értelmezi 338
Tizennegyedik fejezet.
A phrenologia (agytan) és sz. Tamás.
A phrenologia meghatározása. - Alap-állitása: az emberi képességek helyhezkötöttsége. - E képességek észszerü osztályozása. - Eredeti és lényeges különbség az érzéki s a tisztán értelmi rend képességei vagy tehetségei között. Szenvi (affectiv) és érzelési tehetségek. - Egy benső tüneményre alapitott ellenvetés. - E tünemény fejtegetése és válasz az ellenvetésre. - Az érzéki és értelmi rend tehetségei között sz. Tamás szerint létező gyökeres különbség tagadása az érzékelviséghez (sensualismushoz) vezet. - Az újkori phrenologia az ember és a barom között létező lényeges különbség tagadására irányul. - Sz. Tamás lélektani elmélete egyenes ellentétben van ez irányzattal. - Nem elég tagadni a szervek többféleségét a gondolatra nézve. - Debreyne; ez iró helytelen okoskodása és ellenmondása e pontot illetőleg. - Párhuzam az ő és sz. Tamás tana között. - Egy ellenvetés ez utóbbi tanával szemben. - Válasz. 353
Tizenötödik fejezet.
A phrenologia folytatólagos vizsgálata, sz. Tamástan tanához való viszonyaiban tekintve azt.
Az ujkori phrenologia transscendentalis fontossága, annak párthivei szerint. Gaubert egy helye. - A phrenologia, ugy; a mint most áll, nem bir azon szükséges föltételekkel, melyeket a tulajdon értelemben vett tudomány megkiván. - A phrenologia irányzatai a végzetszerüség (fatalismus) felé. - Brousseai-ból idézett hely. - Sz. Tamás tana a szabad-akaratnak az értelemhez és szenvedélyekhez való viszonyairól. - A „Revista Frenologica" téves állításai a jelzett viszonyokra és sz. Tamás tanára nézve. - Ez állitások czáfolata.
Tizenhatodik fejezet
Lehetséges-e a phrenologia sz. Tamás bölcsészete szerint?
Az előző fejezetben előadott tan két következménye - Sz. Tamás psyehologiai tana nem zár ki minden phrenologiai rendszert; sőt inkább, az észszerü és keresztény phrenologia szükséges elemei már megvannak abban. - Mily alapokra kell fektetni e phrenologiát ? 386
Tizenhetedik fejezet.
Az ember életi elvének egysége.
Voltaire egy helye. - Sz. Tamás-nak oly tanokat tulajdonit, melyek homlokegyenest ellenkeznek annak állításaival. - Sz. Tamás tana az életi elvnek (princípium vitale-nak) az emberben egységéről. - A szent egyháztudor tanának kifejtése és bölcsészeti fontossága. - Csak annak segélyével lehet megfejteni az ember fajlagos egységét és személyi egységét. - Lélektani tünemény, mely támogatja e tant. - E tünemény nem fejthető meg egy testben több léleknek egyszerű együttlétezésével. - A test a lélektől nyeri az egységet, s azt
kell mondani, hogy a lélek foglalja magában a testet, nem pedig ez a lelket. - Sz. Tamás egy helye. - Nagy-Albertból idézett hely. - Sz. Ágoston ugyanazt tanítja, mit sz. Tamás; az ember életi elvének egységéről. 396
Tizennyolczadik fejezet.
Stahl elmélete és sz. Tamás tana.
A cartesianismus a keresztény-bölcsészeti hagyomány lánczának szétszakitásával feledésbe juttatta a tanokát, melyeket a régi keresztény bölcsészet és sz. Tamás vallottak. - Descartes véleménye az állatokról. - Stahl lélekelvisége (animismusa) uj elméletkép lép fel a világban. - Egy hely a XIX. század Encyclopaediájá-ból. - Stahl animismusa, a mennyiben igazat és alaposat tartalmaz, sz. Tamás animismusának fölelevenitése. - Stahl meghamisította ez elméletet, helytelenül és túlozva alkalmazván azt. - Sz. Tamás tana a czélra való irányulásról a barmok működéseiben. - E tan fölöslegessé teszi a Stahlnak tulajdonított téves föltevést a barmokban értelmes léleknek létezéséről. - Leibnitz és Stahl. - Különbség Stahl animismusának alapja és annak téves alkalmazásai között 412
Tizenkilenczedik fejezet
A vitalismus és sz. Tamás psychologiai tana.
Figyelemreméltó hely Baulica atyától. - A vitalista rendszer az emberre és állatokra vonatkozó Descartes-féle elvek következménye. - Mérsékelt vitalismus. - Van Helmont, Bordeu, Haller. - A vitalisták fő bizonyítéka. - Elégtelen az annak bizonyítására, mit a vitalismus hivei megállapítani akarnak. - Lelkünk befolyása és hatása az élet sok oly tüneményére kiterjed, melyek annak uralma alól kivéve látszanak lenni. - Jourdain egy helye. - Az ösztön tüneményeinek s a szokás tényeinek bölcsészi elemzése. - E tan alkalmazásai és következményei. - A vitalisták bizonyítékát az értelmi élet tüneményei gyengének, hatálytalannak tüntetik föl. - A sensitiv vitalismus, vagyis az, mely az emberben az eszes lélektől különböző érzéklő lelket tételez fel, összeegyeztethetetlen az öntudat egységével és azonosságával. Bizonyíték sz. Tamás szigorú animismusának
javára. - Ez elmélet fensőbbsége a vitalistákéval szemközt lénytani tekintetben. - A sensitiv vitalismus híveinek bizonyítékát sz. Tamás már felállította és megczáfolta. 422
Huszadik fejezet.
A modern vitalismus és sz. Tamás animismusa.
Az életi erők határozatlan sokfélesége, a mint a mostani vitalismus tanitja. - Mindez erőket, az értelmet és akaratot sem zárva ki, ugy tekinti, mint a szerves anyag tulajdonságait és eredményét. - Hathatós bizonyiték a mérsékelt és sensitiv vitalismus ellen. - Sz. Tamás animismusa azonfelül, hogy gyökeres tagadása a modern vitalismusnak, kizárja azon rokonságot is, melyben azzal a mérsékelt és sensitiv vitalismus van. - A modern vitalismus anyagelvi rendszer. - Brown, Cabanis, Brousseais és La Metrie. - Bordeu és Biehat vitalista tanai. - Emennek bölcsészete és Gall phrenologiája. - A vitalismus és a cartesianismus. -
Tan-hasonlatosságok Buffon és Bichat között. - Yan Helmont 440
Huszonegyedik fejezet.
Az emberi lélek eredete; uj támadás a pantheismus ellen.
Némely irók téves felfogása sz. Tamást illetőleg. - Szöveg ettől, mely megczáfolja a pantheismust, és rámutat annak eredetére. - Észrevételek sz. Tamás tanára. - A realismus és nominalismus, alapjában véve, a pantheismust is magokban foglalják. - A lélektani pantheismus czáfolata. - Nagy-Albert egy helye. - Azok véleményét, kik a lélek eredetét a mag-erőnek tulajdonítják, sz. Tamás megczáfolja 453
Huszonkettedik fejezet.
Visszatekintés sz. Tamás lélektani módszerére.
Sz. Tamás bölcsészeti módszerének helytelen megítélései. - Bölcsészete nem az úgynevezett tisztán demonstrativ. - Módszere nem kizárólagosan deductiv és syllogisticus. - Jourdain téves itéletei e pontra nézve. - Sz. Tamás gyakran használja a tapasztalati és lélektani módszert. - Bizonyítékok és példák erre nézve ; a lélek eredete; az életi elv egysége az emberben; az eszes lélek szellemisége és halhatatlansága. - A sz. Tamás-nak
helytelenül tulajdonított érzékelvi irányzatok nagyrészt a tapasztalati módszer használatából és alkalmazásából eretnek nála. - Jourdain a tapasztalati és lélektani módszer lényegét összezavarja annak járulékos föltételeivel. - Sz.. Tamás bizonyítékai az Isten létét illetőleg szintén a tapasztalati módszer körébe tartoznak, bármit mond ellenkezőleg Jourdain. - Sz. Tamás bölcsészeti módszere nem egy a Descartes-éval, a mennyiben nem kizárólagos és rendszeres, miként emezé. - Sz. Tamás módszere észleges és tapasztalati, lény- és lélektani egyszersmind, a szerint használván tulnyomóan az egyiket vagy másikat, a mint a tudomány és tárgyak természete kivánja 462

Témakörök