Tanulmányok a távmunkáról

Tartalom

Ajánlás 5
Szerkesztői megjegyzés 7
1. fejezet
Fehér Könyv
Bevezető 12
A Fehér Könyv lényege és célja 13
A távmunka (e-munka) értelmezése 14
Tipizálás a nemzetközi tapasztalatok alapján 15
Tévhitek és lehetőségek. A távmunka lehetséges alkalmazási köre 17
A távmunka terjedésének feltételei és akadályai 20
A távmunka kedvező és kedvezőtlen hatásai 23
A távmunka terjedésének lehetséges ösztönzése Magyarországon 25
Atipikus foglalkoztatás és távmunka 25
Az állam szabályozó és támogató szerepe a távmunkában 28
Távmunkával kapcsolatos ismeretek terjesztése -
a távmunka penetráció egyik előfeltétele 30
A távmunka alkalmazásának kilátásai, lehetőségei. 31
Összegzés és útmutatás a jövőre
2. fejezet
Távmunka (e-munka) nemzetközi helyzetének, lehetőségeinek és gyakorlatának
vizsgálata 37
Bevezető 38
A távmunka (e-munka) fogalma és tipizálása 39
A távmunka (e-munka) terjedése: nemzetközi trendek 46
Telecommuting az Egyesült Államokban 49
A távmunka elterjedtsége a statisztikai felmérések szerint 50
A távmunka politikai és anyagi támogatottsága 52
A távmunkával kapcsolatos hivatalok, irodák 52
A távmunka jogi háttere 53
Telework az Egyesült Királyságban 57
A távmunka alkalmazott definíciója 57
A legújabb távmunka felmérés eredménye 57
A flex-time és a távmunka 61
Távmunkával kapcsolatos kutatások 64
Telearbeit: alkalmazásának és elterjedésének lehetőségei és gátjai Németországban 66
Definíció, fogalomlehatárolás 66
A távmunka terjedése Németországban 69
A távmunka elterjedésének állami ösztönzése 71
A távmunka jövője Németországban 72
Esettanulmányok 73
Távmunka (e-munka) Ausztriában 76
Fogalmi lehatárolás az osztrák statisztika szerint 76
A távmunka jogszabályi keretei Ausztriában 79
Szakmai szervezetek, érdekképviseletek álláspontja 81
a távmunkával kapcsolatban
A távmunka elterjedését elősegítő, 81
illetve korlátozó tényezők áttekintése Ausztria esetében
Központilag támogatott, a távmunka elterjedését 83
ösztönző programok Ausztriában
Olaszország: telelavoro avagy a távmunka ösztönzése a közszférában 85
A távmunka definíciója és elterjedtsége 86
A távmunka szabályozása 87
Távmunka-ösztönzés a közszférában 88
Empirikus kutatások a távmunkával kapcsolatos véleményekről és tapasztalatokról 89
Az e-Gap-projekt eredményei 92
Közép-kelet európai kitekintés: információs társadalom 94
és távmunka a visegrádi és a balti államokban
Észtország 94
Lettország 95
Litvánia 96
Csehország 97
Szlovákia 97
Lengyelország 97
A távmunka ösztönzése az Európai Unióban: 99
stratégiák és programok, jogszabályi keretek és intézményi háttér
Az e-munka/távmunka és a gazdasági fejlettség, a makrogazdasági 106
környezet, és az információs társadalom kiépülésének kapcsolata
Az e-munka elterjedésének lehetőségei és korlátai az egyes szakmai
területeken, előnyei és hátrányai a munkaadók és a foglalkoztatottak,
a gazdasági fejlődés és a társadalom szempontjából 113
Esettanulmányok 117
Alcatel, Belgium 118
BT Options 2000, Egyesült Királyság 119
IBM, Franciaország 120
DITIC, Spanyolország 122
Távmunka, Lengyelország 123
Winit, Belgium 124
A távmunka (e-munka) hazai helyzetének, lehetőségeinek és korlátainak vizsgálata 129
Bevezető 130
Az atipikus munka, a távmunka és az e-munka lehetőségeinek elmélete környezeti, gazdasági, munkaerő-piaci, keretei 131
Definíciós kérdések 131
Az atipikus munka 131
Az Európai Unió munkaerőpiaca - atipikus munkafajták
és a távmunka (e-munka) terjedése 132
Munkaerő-piaci folyamatok jellemzői az Európai Unióban 132
Atipikus formában végzett munka az EU régi 132
és új tagországaiban és Magyarországon
Az atipikus foglalkoztatási formák és terjedésük Európában 132
A távmunka, mint atipikus munka elterjedtsége 138
A távmunka (e-munka) mérése és mértéke Magyarországon 146
Módszertani megfontolások 146
Lakossági és vállalati vizsgálatok és indikátorok 146
A távmunka (e-munka) definíciója, hazai értelmezések 147
A szakminisztérium - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium - honlapján
A távmunkainfo.hu honlapján 148
A szakszervezetek szövetségének honlapja 149
A távmunka (e-munka) mint vállalati stratégia 149
A jelenség jövője: a távmunkától az e-munka felé 150
A távmunka hivatalos értelmezése a Munka Törvénykönyve szerint 150
A távmunka (e-munka) elterjedtsége Magyarországon 151
NeoPraxis-kutatás 151
KSH munkaerő-felmérés 152
TÁRKI-felmérés 154
A GKI vizsgálatai 155
A távmunka hazai intézményi, szervezeti keretei 156
A távmunka bontakozó szervezetei 156
A Távmunka Kht. megalakulása 156
Az első távmunka-pályázat 157
A Távmunka Kht. „Matáv-korszaka" 158
Új intézmény: az In-Forrás XXI. Kht. 158
A távmunka szervezésének érett szakasza 159
A Távmunka Programiroda 159
A Távmunka Tanács 160
A Magyar Távmunka Szövetség 160
Kormányzati távmunka programok 161
Korai pályázatok - távmunkások ösztönzésére 161
Távmunkahelyek ösztönzésére szóló pályázatok 161
IHM-FMM-1 távmunka pályázat 2002 162
FMM-TFP-2004 távmunka pályázat 2004 163
A pályázatok eredménye 163
A távmunka pályázat értékelése 166
A program kormányzati értékelése 166
MTA Szociológiai Kutatóintézet vizsgálata a pályázók 166
bevezetéssel kapcsolatos vélekedéséről
A Veszprémi Kamara távmunka konzultáció tapasztalatai 167
A 2004 évi FMM távmunka pályázat előzetes értékelése 168
A távmunka terjedésének mikro-gazdasági lehetőségei és korlátai 169
Távmunka mikro-gazdasági összefüggései nemzetközi projektekben 169
Nemzetközi vizsgálatok 169
Az info-kommunikációs technológiák (IKJ) jelenléte 170
A távmunkát valószínűsítő munkaszervezet, szervezeti innovációs minták 171
A távmunka alkalmazhatósága a vállalatoknál - nemzetközi összehasonlításban 171
A vállalati hálózatok, a projektmunka fejlettsége 171
Rugalmas munkaidő és bérezés 172
A munkáltatói felügyelet és feladatmeghatározás jellemzői 174
{fordizmus versus poszt-fordizmus)
A munkáltatók távmunkával szembeni attitűdje 175
A távmunka előnyei és hátrányai 175
Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos nehézségek 176
a munkáltatói/tulajdonosi vélemények tükrében
A munkavállalók távmunka iránti igénye 176
A megvalósult távmunka-projektek elemzése 178
Néhány megjegyzés a távmunka munkajogi szabályozásához 180
Az EU-keretegyezmény előzményeiről és tartalmáról 180
Az EU-keret-megállapodás magyarországi átvételéről 181
A távmunka kormányzati cél vagy a gazdasági hatékonyság növelésének eszköze 184
Mellékletek 185
1 .sz. Melléklet 185
2.sz. Melléklet 189
3.sz. Melléklet 192
4.sz. Melléklet 194
3. fejezet
Az atipikus foglalkoztatás magyarországi elterjedésének 203
monitorozása, különös tekintettel a távmunka (e-munka) végzésre
Bevezető 204
Miért fontos a monitoring tevékenység az e-munka esetében? 205
A monitoring lehetséges felhasználói 205
A távmunka monitorozásának a célja, feladata 206
A távmunka mérésére szolgáló lehetséges indikátorok - nemzetközi vizsgálatok 209
A távmunka fogalom használata és értelmezése a nemzetközi kutatásokban 209
A távmunka egyes formáinak tipizálása 210
A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott vizsgálati, mérési módszerek,
a statisztika lehetőségei és akadályai 212
Az EMERGENCE-projekt 214
Az e-munka és a foglalkoztatási szerkezet 214
Adatforrások: népszámlálás és munkaerő-felmérés 214
STILE-projekt 215
A program célja 215
A magyar ad-hoc modul tanulságai 216
A távmunka terjedésére vonatkozó tényfeltáró vizsgálatok 219
ECATT 1999-vizsgálat 219
Vállalati döntéshozói vs. lakossági survey vizsgálatok 219
Távmunka a lakossági survey vizsgálatok alapján 220
Távmunka a vállalati döntéshozói survey vizsgálatok alapján 220
SIBIS 2002-vizsgálat 221
Survey vizsgálatok a SIBIS keretében 222
A SIBIS-indikátorok részletes elemzése 222
Módszertani jellemzők 225
Munkaerőpiaci indikátorok 226
A kutatás főbb megállapításai 228
Hogyan mérhető a tudásalapú társadalom fejlettsége? 229
Az Eufória 2004 projekt 229
A távmunkát leíró hazai kutatásokban alkalmazott indikátorok 234
NeoPraxis kutatás - vállalati vizsgálat 234
A közösségi pontok, teleházak szerepe a távmunkában, 235
a foglalkoztatás alakulásában
Internet-elérés tipizálása 236
Hazai sajátosságok 237
TÁRKI - GKI vizsgálatok - Információs Társadalom Monitoring 238
Adatforrások és kapcsolódások nemzetközi adatgyűjtésekhez 238
eEurope2005 és eEurope-i- 2003 indikátorok 239
Hazai lakossági lekérdezés 240
Hazai vállalati lekérdezés 241
A hazai közigazgatás intézményeinek lekérdezése 241
A vizsgálatokból származó eredmények 241
A lakossági körre vonatkozó indikátorok értékei Magyarországon 241
A vállalati körben gyűjtött indikátorok 242
Az államigazgatásban végzett vizsgálatok 242
A távmunka infrastruktúráját biztosító tényezők 243
A támogatott távmunka program vállalatainak monitoring vizsgálata 244
A program 244
A távmunka program monitoring-vizsgálata 245
Tanulságok az első program monitoring vizsgálata alapján 247
A monitoring-vizsgálat tapasztalatai 247
Tanulságok program monitoring helyszíni interjúkalapján 248
A monitoringozás előkészítése 249
A távmunka mérésére szolgáló lehetséges indikátorok összegyűjtése 250
A távmunka előfeltételeit mérő indikátorok 250
Infrastrukturális előfeltételek 250
Humánerőforrás adottságok 250
Gazdasági társadalmi környezeti előfeltételek 250
A távmunka terjedését mérő indikátorok 250
Indikátorok a távmunkát végzők statisztikai jellemzőiről 250
A távmunka szektorális elterjedtségéről 250
A távmunka hatását mérő indikátorok 251
Indikátorok a távmunka-végzés lehetséges gazdasági, 251
társadalmi és környezeti hatásairól
Szubjektív vélekedések a távmunkáról (munkaadók, munkavállalók) 251
A távmunka helyzetének felmérésére szolgáló módszerek alkalmazása 251
és a felhasznált adatforrások
A célcsoportok lehatárolása 251
A lehetséges munkahelyek, ágazatok leszűkítése 252
A vizsgálatok megközelítése kettős 252
Kvalitatív adatgyűjtés 253
Fókuszcsoport vizsgálatok 253
Definíciós kérdések, értelmezés 254
A távmunka jelentősége, a támogatás terepe 254
Kormányzati szerep a távmunka terjesztésében 255
A távmunkához kapcsolódó ismeretek terjesztése 256
A távmunka lassú terjedésének oka 256
A szakértői interjúk tanulságai 257
A nemzetközi tapasztalatok tanulságai a hazai monitoring számára 257
Hazai szakértői tapasztalatok a monitoring számára 259
Kvantitatív kutatások 262
Felmérés a távmunkáról a feldolgozóipari vállalatok körében 262
A vizsgálat mintája: a megkérdezettek és a válaszadók 263
A távmunka-végzés aránya 264
A távmunka-alkalmazás értékelése 264
A távmunka támogatása 265
A bevezetés akadályai 266
A távmunka mérése a KSH munkaerő-felmérés bázisán - pilot-elemzés 266
Távmunkások aránya 267
A távmunkát végzők munkaerő-piaci szerepe 269
A távmunkát végzők területi elhelyezkedése 273
Javaslat a monitoring ütemezésére, a bevonandó adatforrásokra, 275
az alkalmazandó módszerekre és indikátorokra
Adatforrás, indikátor és módszer 275
Lehetséges és javasolt adatbázis 275
Munkaerő-felmérés, mint a lakossági távmunka monitoring eszköze 275
A távmunka szűrőkérdés alkalmazása monitoring indikátorokhoz 276
A távmunka részletesebb vizsgálatához időszakos kérdésblokk alkalmazása 277
Az alkalmazás értékelése 278
Info-kommunikációs vállalati vizsgálat, mint a vállalati döntéshozói 279
távmunka monitoring-vizsgálat eszköze
A távmunka szűrőkérdés alkalmazása monitoring indikátorokhoz 279
A távmunka részletesebb vizsgálatához időszakos kérdésblokk alkalmazása 283
Az alkalmazás értékelése 283
A távmunka részletesebb vizsgálatához időszakos kérdésblokk alkalmazása 284
A monitoring ütemezése 285
Mellékletek
1.sz. Melléklet 286
2.sz. Melléklet 286
3.sz. Melléklet 289
4.sz. Melléklet 296
5.sz. Melléklet 302
6.sz. Melléklet 315
7.sz. Melléklet 324
8.sz. Melléklet 327
9.sz. Melléklet 328
10.sz. Melléklet 330
11.sz. Melléklet 331
Függelék 332
A távmunka magyarországi elterjedésének gazdasági elemzése 349
Bevezető
A távmunka esetén felmerülő költségek, költséghaszon elemzés 352
A távmunka esetén alkalmazandó költség-haszon elemzés sajátosságai 352
Tényleges költségek és hasznok mérése 353
A költség-haszon elemzés menete 353
A költségek felmérése 354
A költségmegtakarítás néhány általános formája 355
A távmunka gazdasági vetületei 356
A távmunkát érintő kedvezmények az adórendszerben 357
A fejlesztési (beruházási) adókedvezmény 357
Kedvezmények a társasági adózásban 357
Kedvezmények a munkanélküliség csökkentése érdekében 358
Kedvezmények a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén 358
Fejlesztési tartalék 358
Iparűzési adó 359
Kommunális adó 359
Az e-munka elterjedését gátló tényezők felkutatásában,
valamint az e-munka tudatossági szint emelésében rejlő lehetőségek 361
Bevezető 362
Nemzetközi kitekintés 364
A távmunka kialakulása az Egyesült Államokban 364
A távmunka megjelenése és terjedése Európában 365
Kitekintés Európára 365
Európai On-line Távmunka Hálózat 367
Személyes konzekvenciák 367
A Fehér Könyv 369
A Bangemann-jelentés 369
Az e-Europe Program 370
A távmunka helyzete az ezredfordulón 370
Távmunka fogalma Európában 371
Európai esettanulmányok 372
Legjobb gyakorlatok (best practice) 372
Deutsche Telekom (Dl) 372
British Telecom {BT) 372
LVM Versicherungen (Németország) 373
Italia Telecom {11) 373
Work Globál {Skócia - Hebridák szigetcsoport) 373
Automobile Association {AA, Nagy-Britannia) 374
Polgármesteri Hivatal (Hamburg) 374
Közhasznú távmunka program {Nápoly Önkormányzata) 375
A távmunka alkalmazásának buktatói {badpractice) 375
A távmunka helyzete Magyarországon 376
A távmunka fogalma Magyarországon 376
A távmunka terjesztése Magyarországon 377
Bangemann-jelentás hatása 377
Távmunka és tudásalapú gazdaság 378
Munka a tudásalapú gazdaságban 379
Az e-Europe Akcióterve 379
A távmunka alkalmazási területei 379
A magyarországi távmunka helyzetének jellemzői 380
A távmunka megrekedése 382
Az Informatikai Kormánybiztosság 383
Gazdasági Minisztérium, Széchenyi Terv 384
Nemzeti Információs Társadalom Stratégia {NITS) 385
Civil szervezetek 386
Teleház Szövetség 386
Internetes Munkavégzést Támogató Alapítvány 386
MEOSZ Hapinet 386
MONA 386
Hazai távmunka-helyzetkép 387
Psyma Hungary kutatása 387
Felmérési eredmények 387
ITTK kutatási eredményei 388
A távmunka elterjedtsége 389
Demográfiai jellemzők 390
A jelenlegi munkával kapcsolatos várakozások 390
Várakozások hároméves távlatban 390
Várakozások az egyes demográfiai jellemzők függvényében 391
A távmunka által áthidalható távolsággal kapcsolatos várakozások 391
A távmunka terjedésének korlátjai. A legfontosabb hátráltató tényezők 392
Hátráltató tényezők 392
A legsúlyosabbnak tartott problémák 392
Makro- és mikrokörnyezeti okok 393
A távmunka lehetőségei 394
Az eMunka tudatossági szintjének emelése 395
Összefoglalás 396
Melléklet 398
A hazai digitalizációban és a magyarországi e-nyilvánosság
hozzáférésében rejlő lehetőségek 407
Bevezető
A jelenlegi állapot 408
Az elektronikus tartalmak és szolgáltatások jelenlegi állapota 410
Az infrastruktúra állapota 412
Az informatikai ismeretek helyzete 414
A jogi-társadalmi környezet állapota, különösen az informatikai biztonság helyzete 416
Az esélyegyenlőség helyzete 416
A kutatás és a fejlesztés állapota 417
Az információs gazdaság helyzete iparági oldalról 418
A jelenlegi trendek 419
A jövőkép 423
e-Magyarország 424
Stratégiai célok, feladatok 427
Elektronikus tartalmak és szolgáltatások 428
Gazdaság 428
Közigazgatás 428
Kultúra 429
Oktatás 429
Egészség 430
Környezetvédelem 430
Infrastruktúra 431
Szélessávú infrastruktúra 431
Hozzáférés 432
Infrastrukturális szolgáltatások 432
Tudás 432
Jogi-társadalmi környezet 432
Kutatás és fejlesztés 434
Esélyegyenlőség 435
Programtervezet 2004-2006 közötti időszakra 436
Stratégiai feladatok 436
Főirányok, kiemelt programok 439
Gazdaság főirány 439
Közigazgatási főirány 442
Kultúra főirány 444
Oktatási főirány 445
Egészség főirány 446
Környezetvédelmi főirány 447
Szélessávú infrastruktúra főirány 448
Hozzáférés főirány 449
Infrastrukturális szolgáltatások főirány 450
Tudás, ismeret főirány 451
Jogi- és társadalmi környezet főirány 452
Kutatás és fejlesztés főirány 453
Esélyegyenlőség főirány 454
Foglalkoztatás és az informatika 456
Összefoglaló 457
4. fejezet
Iratok digitalizációja, mint nagy létszámú távmunkahely 461
létrehozásának lehetősége
Bevezető 462
Digitalizált iratok létrehozása a közigazgatási területen 463
A digitális közigazgatás megvalósításának feltételei 463
Az elektronizálandó problémakörök kiválasztása 464
Az iratkezelő rendszerekkel szembeni elvárások 464
Kezelendő ügyfél-oldali funkciók 465
Eredetileg papíron létrejövő iratok 465
Az irat- és ügykezelés fejlődése 465
Iratkezelés 466
Az iratok fajtái 467
Az iratok kísérő információi 468
Az ügyintézés kimenetei 470
Irattárak 471
A papír iratok digitális kezelése 471
Elektronikusan létrejövő iratok 475
Digitalizált iratokon történő munkavégzés távmunkában 478
A digitalizálás folyamata 478
Digitális dokumentum leképzés 478
Leképezések feldolgozása és értelmezése 480
A digitalizáció követelményeinek meghatározása 481
Digitális iratkezelés távmunkában 483
Papír iratok digitalizálása során felmerülő problémák 484
Digitális leképezési problémák 484
Digitális leképezés 484
A szövegértelmezés, véglegesítés problémái 486
Elektronikusan keletkező iratoknál fellépő problémák 487
A logikai struktúra megőrzése 488
Adattárolási megoldások 489
Hibajavítás és rendezés távmunkában 491
Elektronikus ügyintézés távmunkában 495
Digitalizált iratok használata egyes kiemelt kormányzati területeken 497
Minisztériumok és intézményeik 497
Önkormányzatok 499
A távmunka hatása a digitalizált iratokkal történő munkavégzésre 500
A szükséges szabályozási feltételek, javaslatok megfogalmazása 500
A távmunka műszaki feltételei és megvalósíthatósága 502
Az iratok digitalizálásának műszaki jellemzői 502
Hibajavítás és rendezés 502
Elektronikus ügyintézés 503
Javaslatok a műszaki feltételek széles körű megvalósítására 505
A távmunka bevezetésének nehézségei 505
Munkahelyi és távmunka infrastruktúra 506
Adat-és titokvédelem, javaslatok megfogalmazása 506
Felhasználóazonosítási technológiák 507
Titkosításon alapuló kommunikációs technikák 508
Titkosított adatcsatornák és tranzakciók 511
Védekezés külső támadások ellen 512
Felhasználói szintű biztonság, biztonságpolitika 513
A távmunka széles körű használatának hatásai 514
A hatékony munkavégzés feltételei 514
A hatékony munkavégzés három pillére 514
A megfelelő munkakörnyezet ismérvei 515
A távmunka hatásai 516
A távmunka hatásai az egyénre 516
A távmunka munkahelyi hatásai 518
Nemzetgazdasági hatások 519
A távmunka terjedésének mennyiségi lehetőségei a közigazgatási területen 520
Az információs társadalom célkitűzéseinek megfelelő hatások 521
A kormányzati és intézményi költségvetést érintő hatások 522
Az e-munka bevezetése a települési önkormányzatok körében 525
A távmunka fogalma 527
Az érintett célcsoportok 529
A távmunka kialakításának főbb hatásai 529
A távmunka alkalmazásának területei 530
Az önkormányzatok jelentősége a település életében 532
A városi önkormányzatok és a lakosság 532
Az önkormányzat és a lakosság viszonya 532
A fontosabb feladatok, kapcsolódási pontok 532
Infrastrukturális adottságok 532
Intézményi viszonyok 533
A kistelepülések önkormányzatai és a lakosság 533
Lehetséges fejlődési irányok 535
Az önkormányzat és a lakosság kapcsolatának kiszélesítés, lehetősége 536
Igények, követelmények, elvárások a területi 536
és települési önkormányzatokkal kapcsolatban 537
Az e-Európa és e-Magyarország programok által kitűzött célok 537
Az e-önkormányzat mint megoldás 538
Elektronikus - vagy digitális - kistérség (e-kistérség) 538
Igények, követelmények, elvárások 538
A digitalizációs program célja 538
Önkormányzatok 539
A területfejlesztési-statisztikai kistérségek 539
A kistérségek mint közös informatikai fejlesztésre, 540
üzemeltetésre vállalkozó kistérségek
Gazdaság a hálón 541
Az önkormányzati adatok elektronikus nyilvántartásának 542
lehetőségei különösen kiemelve a térinformatikai eszközök
alkalmazásának lehetőségét
Elektronikus ügyintézési szolgáltatások (e-ügyintézés) 542
Elektronikus aláírás, az e-szignó 543
Az önkormányzati ügyfélkapcsolat-kezelés automatizálása 544
A közérdekű, közhasznú információk publikálása és településmarketing 544
Közérdekű, közhasznú információk publikálása 544
az önkormányzati honlapon (portálon)
Levelezés, ügyfélfórum biztosítása 544
On-line településmarketing 545
Elektronikus beszerzés 545
Az önkormányzatok adatainak és információinak másodlagos hasznosítása 545
Önkormányzati térinformatikai alkalmazások 546
Költségvetés-pénzügy-számviteli alkalmazások 546
Irodaautomatizálási és kommunikációt támogató alkalmazások 546
A szervezeti tudás menedzselése, tudásbázis (tudástár) kialakítása 546
Az önkormányzati feladatok célszerűbb megoldása 547
a belső folyamatok szervezésének növelése, korszerűsítése
A helyi demokrácia kiszélesítése (e-önkormányzás) 547
Információk on-line biztosítása az önkormányzati szervek munkatársai számára 548
Közigazgatás-ügyviteli alkalmazások 548
Mit takar a közhasznú távmunka fogalma? 548
Technikai feltételek 548
Kik lehetnek a távmunkavégzés potenciális munkaadói? 549
Kik lehetnek a távmunkavégzés potenciális munkavállalói? 549
Az önkormányzati munka támogatása 550
korszerű elektronikus eszközök felhasználásával
Közös modem, IP-alapú telefonálás 550
Sovány-kliensek 551
Virtuális magáncsatornák 551
Az elektronikus eszközökkel támogatott munkák, szolgáltatások 552
Integrált rendszerek kialakítása 552
Postai és okmányirodai szolgáltatások 552
Információ a településen 553
Elektronikus ügyintézés, szolgáltatás 553
Konferencia lehetőségek 554
Virtuális telefonos ügyfélszolgálatok 554
A virtuális team-munka támogatása 555
Az önkormányzat megjelenésének módjai, lehetőségei az interneten 555
A portál létrehozásától várható, tervezett előnyök 555
A portál felhasználói 556
A portál működése 557
Az önkormányzat által a lakosság részére nyújtott adatok
elektronikus módjai, az adatkapcsolat biztonsági kérdése 558
A lakossági elektronikus adatszolgáltatás 558
Az egyén adatainak lekérése 558
Hatósági útmutató 558
Eljárások leírása 558
Nyomtatványszolgálat 559
Az elektronikus dokumentumkezelés előnyei 559
Az On-line piac hatásai 559
Mit jelent az elektronikus dokumentum? 559
Az elektronikus és a hagyományos dokumentumkezelés különbségei 559
A papírmentes iroda 561
Mi az elektronikus aláírás, az elektronikus aláírás felépítése 562
Mi szükség az elektronikus aláírásra? 562
Az elektronikus aláírás definíciója 562
Az elektronikus aláírás eszközei 563
Az elektronikus aláírás működése 563
Hagyományos tanúsítványok 565
Elektronikus tanúsítvány -„elektronikus igazolvány" 565
A visszavonási lista 566
Mi az időpecsét? 566
Az e-aláírás mint megoldás az elektronikus dokumentumok 566
hitelesítésére, mozgatására
Elektronikus ügyintézés megoldási módjai, biztonsági kérdései 567
Az elektronikus ügyintézés lehetséges megoldásai 567
Web-alapú ügyintézés 567
Telefonos és web-alapú ügyintézés 567
Telefonos és web-alapú ügyintézés, kiegészítve ügyfélirányító rendszerrel 568
Komplett ügyfélirányító rendszer
További lehetőségek egy integrált rendszerben 568
Biztonsági kérdések 569
Az önkormányzati munkavégzés távmunkában történő
megvalósításának lehetőségeinek vizsgálata
Összegzés 571
Gazdaságpolitikai és költségvetési javaslat a kis- és középvállalkozások érvényesülésére
e-gazdasággal, e-kereskedelemmel 573
Bevezető 575
Az Európai Unió kkv.-politikája 575
eEurope 2005 e-üzlet: politika és programok röviden 575
Európai kitekintés az EU-15-re 575
Az Európai Unió kkv.-re vonatkozó információs célkitűzései 575
Helyzetkép az EU-hoz csatlakozott új tagországokban 576
Politika és információs akciók a jogi szabályozásról 577
Interoperabilitás és szabványok 577
A legjobb európai gyakorlatok és támogatási programok 578
a kkv. szektorban az e-üzlet és e-kereskedelem területén
Európai trendek a kkv. technikai és menedzsment képességeinek 579
fejlesztésére az oktatás és menedzsment kapcsolatban (Change Management)
Mit értünk változáskezelés (Change Management) alatt? 579
A változáskezelés támogatása 580
Átfogó változáskezelési terv 580
Tájékoztatás, kommunikáció 580
Részvétel, bevonás 580
Oktatás, tréningek 580
Folyamatos segítségnyújtás 581
Szervezeti hatások kezelése 581
Érdekeltségi rendszer kialakítása 581
Szolgáltatások 581
IT alapú üzleti megoldások a kkv. megerősödésére 582
Üzleti környezet 582
A kkv. külső kitettsége 582
A kkv. belső kitettsége 583
A piaci versenyt meghatározó tényezők 584
IT-transzformáció 585
Az IT és a szervezet 585
A szervezetek újrastrukturálása 586
Informatikai infrastruktúra 588
ICT-eszközök hatékony és gazdaságos kihasználása 588
Változáskezelés 588
A működési hatékonyság javítása 589
Az üzleti folyamatmenedzsment 589
Az üzleti folyamatok újraszervezése [BPR) és változáskezelés (Change Management) 589
A folyamatszervezés (Continous Process Improvement) 590
A folyamatmodell leképezése 590
Informatikai és BPR-projektek minőségbiztosítása 590
Az e-üzlet alapú működésfejlesztés 591
Biztonsági és adatvédelmi kérdések 591
A kkv.-specifikus információk, az e-üzlet hatékonyságáról,
befektetési döntéseik támogatására 593
Rendszertervezés 594
Kormányzati szinergiák 594
Az innováció hatása és e-közelítése az európai kutatási és alkalmazás- 595
központú tevékenységekben, a kkv. részvétele a különböző szektorokban
e-Content Program 596
Safer Internet Program {SIAP) 596
TEN Program 596
EU 6. Keretprogram - Az információs Társadalom Technológiái 596
Európai uniós támogatások a magyar intézményrendszeren keresztül - 597
Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázatok 597
Magyarország kkv-politikája 598
Magyarországi kkv. az információs társadalomban és a MITS részstratégiában 598
Hazai akciók: A www.kkvportal.hu az elektronikus kereskedelem fejlesztését
segíti, de vajon kellően hatékony-e? 599
Bővítési lehetőségek
A kormányzati „Hosszú távú kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia"
erősségei és gyenge pontjai 601
Javaslat a 2006.évi kormányzati gazdaságpolitikai 602
és a kkv.-at érintő ágazati költségvetés előkészítéséhez
Konkrét akciójavaslatok - 2005-2007 603
A klaszter a helyi gazdaságfejlesztés egyik sikeres eszköze 604
és intézményi kerete az állam és a kkv.-szektor között
Business W@tch - a magyar kkv. környezetében 605
A kutatás eredményei 607
Az e-business pozitív hatásai 607
Ajánlások 608
Az e-businesshez szükséges menedzseri megértés 608
és a dolgozói képességek fejlesztése
Az e-business megoldások elérhetőségének előmozdítása,
megkönnyítése a kkv. számára 608
Living-Labs koncepció
A Livinq Labs-ok három aktivitási területre koncentrálódnak 608
A technologia 608
Az alkalmazások 609
A kultúra 609
A kkv. hatékony részvételének támogatása az üzleti hálózatokban
és az elektronikus piactereken 609
Új Üzleti Modellek az eGazdaságban 610
Alkalmazási területek 612
Az IT alkalmazása az üzlet újrastrukturálásában ,
Trendek és kormányzati szándékok az eüzlet és eGazdaság vonatkozásában 614

Témakörök