kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 727 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-05-5924-2 |
Előszó | 11 |
Együttes ülések | 13 |
Benkő Loránd: A "budapesti iskola" a magyar nyelvtudomány történetében | 13 |
Robert Austerlitz: Gombocz Zoltán és a mai magyar nyelvtudomány | 26 |
Herman József: Az elméleti nyitás korszaka a magyar nyelvtudományban a 60-as évek óta | 29 |
Jean Perrot: Vélekedések a magyar nyelvről Franciaországban a 20. századig | 38 |
Szekcióelőadások | 49 |
E. Abaffy Erzsébet: Bárczi Géza és a magyar hangtörténet | 49 |
Bachát László: Az 1864. év két híres nyelvtana (Szvorényi József és Riedl Szende munkája) | 57 |
Balázs Géza: A folklórlingvisztikai kutatások története különösen az elmúlt két évtizedben (1968-1988) | 62 |
Balázs János: A magyar nyelvtudomány történeti fejlődésének eszmei alapjai | 69 |
Sz. Bakró-Nagy Marianne: Gombocz Zoltán szemantikai tevékenysége az utókor szemével (Gombocz jelentésváltozási rendszerének kialakulása) | 77 |
Bencze Lóránt: "Ym fyw nekod" (A középkori magyar bibliafordítások eredetéről) | 84 |
Békés Vera: "Nekünk nem kell a halzsíros atyafiság!" - Egy tudománytörténeti mítosz nyomában | 89 |
Bokor József: Adalékok a tájszókutatás történetéhez | 95 |
Bolla Kálmán: A magyar leíró fonetika negyedszázada (1963-1988) | 100 |
Bratinka József: Egy vita tanulságai (Vélemények, nézetek a de és hanem használatáról) | 108 |
Büky Béla: A magyar fonetikatörténet pszicholingvisztikai vonatkozásai | 114 |
Marie-Joseph Charrier-Gouesse: A francia nyelvészek és a magyar nominális mondat | 123 |
Csige Katalin: Adalékok Kniezsa István "Szlovák és kárpátukrán névképzés" c. tanulmányához | 127 |
Csúcs Sándor: Munkácsi Bernát és a votják nyelv | 131 |
Dienes Erzsébet: A nyelvtörténeti kutatás néhány módszerbeli kérdéséről | 136 |
Éder Zoltán: Verseghy Ferenc nyelvtudománya és az utókor | 144 |
Elekfi László: A 'mondat' fogalmának alakulása Brassai mondatszemléletében | 150 |
P. Eőry Vilma: A nominális mondat fogalma a magyar nyelvtudományban | 156 |
Fábián Pál: Nyelvújítás a múlt század végi ortológia áramában | 161 |
B. Fejes Katalin: A matematikai statisztika térhódítása a nyelvhasználat kutatásában | 164 |
Fodor Katalin: A magyar nyelvjárási szövegek fonetikus lejegyzésének fejlődése | 168 |
Fogarasi Miklós: Történeti és tipológiai párhuzamok a magyar és az olasz nyelvben | 175 |
Futaky István: A magyar nyelv a Göttingische Gelehrte Anzeigen 18. és 19. századi recenzióinak tükrében | 180 |
Fülöp Lajos: A palóc nyelvjáráskutatás történetéből | 185 |
Füredi Mihály: Nemes Zoltán kvantitatív nyelvészeti munkásságának értékelése | 190 |
Galgóczi László: A magyar szitokszók kutatásának története | 195 |
I. Gallasy Magdolna: Képek a viszonyszók szemléletéből | 199 |
Gerstner Károly: A német jövevényszavak vizsgálata a TESz. megjelenése óta | 205 |
Ginter Károly: Nyelvi összevetés és interferencia egy 18. század eleji nyelvleírásban | 212 |
Gósy Mária: A magyar fonetika kapcsolata az akusztikával, a biológiával és a gyógypedagógiával | 218 |
Grétsy László: A legutóbbi másfél évtized szómagyarító pályázati nyelvészszemmel | 223 |
Gunda Béla: A magyar etimológiai kutatások és a néprajz | 230 |
Guttmann Miklós: A dialektológia és az anyanyelvoktatás összefüggéseinek tükröződése az 1945 utáni nyelvészeti szakirodalomban | 241 |
Haader Lea: Kísérletek ómagyar kori szövegemlékeink tagolásának értelmezésére | 245 |
Hajdú Mihály: A magyar névtudomány a nyelvjárástörténeti kutatás szolgálatában | 250 |
Hajdú Péter: Budenz és az indouráli hipotézis | 254 |
Hegedűs Rita: A mondattan fejlődésének főbb állomásai 18-19. századi magyar nyelvkönyvekben | 264 |
Hernádi Sándor: A Beszédművelés tantárgy története | 271 |
Hoffmann István: Rendszer és szintézis helynévkutatásunkban | 275 |
Honti László: A számnévfogalom megítélése az uralisztikában | 280 |
Horváthné Bernáth Rózsa: Győri nyelvészek | 283 |
Horváth Mária: Leo Spitzer és a magyar nyelvtudomány | 287 |
Huszár Ágnes: Kicska Emil munkásságának jelentősége a magyar mondattani kutatásokban | 292 |
Tetsura Ikeda: On some problems of Word Order in Japanese | 295 |
Imre Samu: A Csűry-iskola | 298 |
Jakab László: Számítógépes nyelvtörténeti kutatások a Kossuth Lajos Tudományegyetemen | 306 |
Józsa György Zoltán: A Pais-kutatás eddigi eredményei és egy készülő Pais-monográfia terve | 310 |
Juhász Dezső: A Magyar nyelvjárási bibliográfia mint a tudománytörténet forrása | 315 |
Kálmán Béla: A magyar és a külföldi finnugor nyelvészek kapcsolata századunkban | 325 |
Kálmán Péter: Táncsics Mihály nyelvészeti munkássága | 328 |
Károly Sándor: Gombocz Zoltán rendszerelmélete a jelentéstanban és a szintaxisban - ahogy ma látjuk | 333 |
Kemény Gábor: Gondolatok és óhajok a 20. századi magyar nyelvészetben a nyelvművelés és a stilisztika viszonyáról | 340 |
Keresztes László: Klemm Antal mordvinisztikai munkássága | 346 |
Keszler Borbála: Az európai írásjelhasználat hatása a magyar gyakorlat kialakulására | 349 |
Kesztyűs Tibor: Schlözer és a finnugor nyelvtudomány | 357 |
Kiefer Ferenc: Gombocz jelentéstana mai szemmel | 363 |
Kiss Antal: Papp István és a magyar nyelvtörténeti kutatás (A veláris i kérdése) | 366 |
Kiss Jenő: Változásvizsgálat a magyar dialektológiában | 371 |
Kiss Lajos: Melich János alakja Szabó Dezső és Németh László irodalmi műveiben | 381 |
Klaudy Kinga: Magyar fordítástudomány a 19. században (Brassai Sámuel nézetei a fordításról) | 387 |
Kniezsa Veronika: A magyar és az angol helyesírás történetének párhuzamai | 394 |
Paul Kokla: Zur Rolle der Morphologie bei der Beschreibung der marischen Dialekte | 400 |
M. Korchmáros Valéria: A főnévi igenév a magyar nyelvtani kutatásokban | 402 |
Korompay Klára: A rendszer gondolatának alakulása a magyar névszóragozás leírásában | 406 |
Kovács Éva: Szupraszegmentális kutatások a magyarban | 411 |
Kovács Ferenc: Egy "elfelejtett" magyar grammatikus | 419 |
Kövendi Dénes - Kontra György: Karácsony Sándor nyelvészeti-pedagógiai munkássága | 424 |
Lakatos Erika: A városi névadás kutatásának története | 430 |
Láncz Irén: Imre Sándornak a nyelvről vallott nézetei | 435 |
P. N. Lizanec: A nyelvjárási atlaszok szemantikai térképeinek problémái | 440 |
B. Lőrinczy Éva: Homonimák és megkülönböztető szándék egy nyelvjárási szócsaládban (Műhelytanulmány tudománytörténeti háttérrel) | 450 |
D. Mátai Mária: A szófaji rendszerezés elveinek változása a magyar grammatikatörténetben | 456 |
Máté Jakab: A magyar szövegnyelvészeti kutatások kibontakozása | 462 |
Meggyes Klára: A pszichológia és a nyelvészet kapcsolata a magyarországi gyermeknyelvi kutatások tükrében | 469 |
Mikó Pálné: A magyar nyelvtudomány fejlődése a 18-19. század fordulóján | 475 |
Molnár Ildikó: A kérdő hanglejtés vizsgálatának története | 480 |
R. Molnár Emma: Az idiómák jelentésmagyarázatának történetéből | 487 |
A. Molnár Ferenc: Régi finnugor nyelvészek mint könyvtárosok | 492 |
Molnár Zoltán Miklós: Régiószemlélet a magyar élőnyelvi kutatásoknak a nagyatlasz utáni szakirodalmában | 501 |
Nyíri Antal: Vitás értelmezési kérdések a Halotti Beszédben és az Ómagyar Mária-siralomban | 504 |
Papp Lajos: A magyar nyelvemlékkiadás szemléleti változásai | 509 |
Papp Zsuzsanna: A magyar következtető mondatok vizsgálatának története | 516 |
Pásztor Emil: Kazinczy Ferenc és a magyar helyesírás | 520 |
Pléh Csaba: A magyar elméleti nyelvpszichológia kezdetei | 524 |
Rácz Endre: Berrár Jolán mondattani munkássága | 530 |
V. Raisz Rózsa: Mondattani fogalmak értelmezésének változásai a tanárképző (pedagógiai) főiskolák jegyzeteiben és tanterveiben | 537 |
Rédei Károly: Felfogásbeli különbségek a magyar nyelvtörténet egyes kérdéseiben a magyar és finnugor nyelvtudományban | 543 |
Révay Valéria: Az igevonzat a magyar nyelvészeti szakirodalomban | 549 |
Rónai Béla: Garay János, a nyelvész és az irodalomtudós | 555 |
Róna-Tas András: Nyelvtörténet és őstörténet | 561 |
Rot Sándor: A magyar nyelvelmélet történetéből | 567 |
Ruzsiczky Éva: A bibliai idiómák fordítását illető nézetek és a szókészlet fejlődése | 572 |
Sebestyén Árpád: Névutórendszerünk kutatásának történetéhez | 578 |
Peter Sherwood: Zoltan Gombocz and historical semantics | 593 |
Simon Ondrus: Melich János etimológiái - mai szemmel | 602 |
J. Soltész Katalin: Balassa Józsefről | 612 |
T. Somogyi Magda: Az -l műveltető képző vizsgálatának története, különös tekintettel az eredetkutatásra | 618 |
Somos Béla: Logopédia? Gyakorlati fonetika? Beszédművelés? (Egy nyelvpedagógiai tevékenység és kapcsolatai) | 622 |
Szabó Dénes: A magyar nyelvkönyvek írásának kialakulása | 626 |
Szabó József: A nyelvjárásszigetek vizsgálatának kezdetei hazánkban | 631 |
Szabolcsi Anna: A genitívusz-datívusz vitája | 635 |
Szabómihály Gizella: A nyelvtani hagyomány és a modern vonzatgrammatikák | 639 |
Szathmári István: Ki lehet a szerzője a Magyar Tudós Társaság 1846. évi nyelvtanát névtelenül ismertető korabeli recenziónak? | 643 |
Szende Aladár: A nyelvtudomány iskolai lecsapódása századunkban | 650 |
Szilágyi Ferenc: A hangutánzás és a "hangfestés" a magyar szófejtésben | 658 |
Szili Katalin: Lotz János jelentősége a magyar nyelvészetben | 664 |
K. Szoboszlai Ágnes: Nyelvtörténet és leíró nyelvészet Papp István munkásságában | 669 |
Szűts László: A nyelvművelő Kosztolányi - mai szemmel | 673 |
Tolcsvai Nagy Gábor: Pais Dezső 1852. évi előadása az irodalmi nyelvről | 677 |
Robert M. Vago: Elméleti szempontok a t végű igék elemzéséhez | 682 |
Varga József: A népnyelvi és névtani kutatások története a Muravidéken | 690 |
Wolfgang Veenker: Sprachwissenschaftliche Forschungen zur Hungarologie in der Bundesrepublik Deutschland | 694 |
Vörös Ottó: Arany A. László csehszlovákiai magyar nyelvész munkásságáról | 705 |
Wacha Imre: Adalékok a magyar intonáció vizsgálatának történetéhez | 710 |
Zaicz Gábor: A MUSz. és modern etimológiai szótáraink (A szófejtő Budenz) | 717 |
Zelliger Erzsébet: Szemléletmódbeli változások nyelvtanaink tőtani rendszerezésében | 723 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.