Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből

Szerző

Kovács Ferenc

Budapest

'Kovács Ferenc: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	381 oldal
Sorozatcím:	Nyelvtudományi Értekezések
Kötetszám:	40
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 650 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Bárczi Géza hetven éves
1. Hagyományos, szép szokás, hogy amikor egy tudományszak jeles képviselője kerek évszámmal jelölhető, viszonylag magas kort ér el, az évfordulót azzal is megünneplik, hogy visszatekintenek pályájára, számba veszik munkásságát, értékelik eredményeit. Az ilyen méltatás azonban több okból sem könnyű feladat. Nem könnyű mindenekelőtt azért, mert az ünnepelt igen gyakran ereje, szellemi képessége teljében levő, alkotó tudós, akinek pályája még korántsem lezárt, akinek munkálkodása a további években új színekkel gazdagodhatik, további csúcsokra érhet. Kétségkívül nehezíti a dolgot az időbeli távlatok hiánya; hiszen hogy egy tudósra miként tekint kora, miként látják őt barátai, munkatársai, tanítványai, azt számos körülmény, köztük szubjektív indítékok is befolyásolhatják; de a tudományában betöltött szerepéről, annak fejlődésére gyakorolt hatásáról, eredményei maradandóságáról csak bizonyos idő elteltével lehet objektív képet rajzolni. Végül gátló tényező az is, hogy az ilyen méltatást rendszerint fiatalabb kolléga szokta írni, aki egyrészt a szakismeretek, a tudományos tapasztalatok terén magától értetődően mögötte marad az ünnepeltnek, másrészt óhatatlanul is egyéni véleményével aligha tudja híven tükröztetni az ünnepeltről a tudományszak más művelőiben egyenként vagy általánosan kialakult képet.
Én, aki azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy Bárczi Gézát születésének hetvenedik évfordulója alkalmából e helyütt köszöntsem, és munkásságát méltassam, nagyonis tudatában vagyok ezeknek a természetesen nem csupán itt, hanem minden hasonló jellegű írásban, minden más személlyel kapcsolatban is jelentkező nehézségeknek. Feladatomat csupán egy dolog könnyíti meg, de az nagyon megkönnyíti; az az elismerés, tisztelet és szeretet, amely bennem mint azonos szakot művelő emberben és mint közeli munkatársban él Bárczi Géza személye és munkássága iránt.
A fentiek értelmében írásom nem készült sem a teljesség, sem a kétségtelen objektivitás, sem a maradandóság igényével. Megelégszik azzal, hogy vázlatos, egyéni látású és jelennek szóló képet rajzoljon az ünnepeltről, áttekintve életpályáját, illetőleg bemutatva őt mint tudóst, tanárt és embert.
2. Bárczi Géza 1894. január 9-én született Zomborban. Alsóbb fokú iskoláit is itt végezte, s a zombori állami főgimnáziumban érettségizett 1911-ben. Ugyanez évben a budapesti egyetem bölcsészeti karának hallgatója lett magyar-latin-görög, majd francia szakon, és bekerült az Eötvös-Kollégiumba. A Kollégiumiján töltött évei minden bizonnyal elhatároló jelentőségűek voltak további pályájára; mint szakjának annyi más jeles képviselője, ő is itt lépett közelebbi kapcsolatba a tudománnyal, azon belül is a nyelvtudománnyal, itt formálódott tovább kedvező irányban egyénisége, itt szerezte meg széleskörű szakmai és általános műveltségének alapjait." Vissza

Tartalom

Benkő Loránd, Bárczi Géza hetven éves 5
E. Abaffy Erzsébet: A tárgyas igeragozás XVI. századi használatáról 16
Antal László: Egy magyar morfématár ügyében 22
Balázs János: Belviszony ragjaink eredetéhez 28
D. Bartha Katalin: „Sajnálom szegényt" 34
Beke Ödön: A kakukk növényneveinkben 39
Bencédy József - Radnóti Miklós: „Hetedik ecloga" 43
Bereczki Gábor: Szómagyarázatok 50
Berrár Jolán: Egy fejezet a néz, illet, tartozik igék jelentéstörténetéből 52
Czeglédy Károly: Kasgari földrajzi neveihez 60
Deme László: Gondolatok nyelvatlasz-ellenőrzés közben 66
Erdődi József: A középfok jelének egy sajátos funkciójáról 73
Fábián Pál: Sportsajtónk nyelvéről 78
Fokos Dávid: Készpénz 85
Fónagy Iván - Magdics Klára: A kérdő mondatok dallamáról 89
Gáldi László: Bús szavunk jelentésköre Petőfinél 107
Grétsy László: Csakugyan léhűtő volt-e a léhűtő? 115
Gulya János: Egy sajátos déli vogul hangjelölés kérdéséhez 121
Hadrovics László: Néhány megfejtetlen szláv szavunk 124
Hajdú Péter: Hol volt az uráli őshaza? 128
Hexendorf Edit: Hang 133
Hutterer Miklós: A romani (cigány) nyelvjárások magyar elemei 139
Imre Samu: A w > b megfelelés a felsőőri nyelvjárás német jövevényszavaiban 148
Juhász József: A frazeológiai egységek néhány kérdése 150
N. Kakuk Zsuzsa: Szekszena, szekszinás 154
Kálmán Béla: Tájszómagyarázatok 158
Károly Sándor: Adat és probléma szerepe a nyelvtörténetben és a nyelvleírásban 166
Kázmér Miklós: A -fa 'falva' névföldrajza és megterhelése 174
Kelemen József: Ikerítéssel és ikerítésből való kiválással magyarázott neveinkről 181
Király Péter: A Magyarországi Szlovák Nyelvjárások Atlaszának jelentősége 187
Kiss Lajos: A szláv népnév és rokonsága 193
Kniezsa István: Teher, mázsa 201
Kovács Ferenc: Egy mordvin számnév 211
Kovács István: Egy misszilis levél 1513-ból 215
A. Kövesi Magda: Egy vitatott eredetű magyar névszóképző 218
Lakó György: Magyar-osztják szóegyeztetések 226
Ligeti Lajos: Gyarmat és Jenő 230
Lőrincze Lajos: Nyakaszegett 240
B. Lőrinczy Éva: A tájszók közös, illetőleg külön szócikkbe sorolásának néhány kérdése 244
Mollay Károly: Jövevényszó-kutatás és tárgytörténet 249
Molnár József: Néhány megjegyzés a magyar affrikáták kérdéséhez 256
Moór Elemér: A csalitojás elnevezései a népnyelvben és ez elnevezések művelődés- és néptörténeti tanulságai 260
Nagy J. Béla: Betűneveink 265
O. Nagy Gábor: Egy közmondás története 272
Németh Gyula: Tarka 279
Pais Dezső: A finnugorság lélekképzetei és rájuk vonatkozó kifejezései 282
Papp István: Voltak-e sorvadó magánhangzók nyelvünkben? 288
Papp László: A XI-XII. századi magyar nyelv tanulmányozása 296
Prohászka János: A mondanivaló-félék családjáról 302
Rácz Endre: A tehát (tahát) kötőszóvá fejlődésének kezdetei 307
Rédei Károly: Nyék 311
Sebestyén Árpád: Egy névutótípusról 314
N. Sebestyén Irén: Egy rejtélyes magyar szó 320
Sípos István: Határ- és dűlőneveink történetéből 327
J. Soltész Katalin: Petőfi szimbólumai 330
Szabó Dénes: Az Apor-kódex zsoltártöredékei 339
Szathmári István: Szenczi Molnár Albert és irodalmi nyelvünk 345
Szépe György: Az egyeztetés kérdéséhez 355
Tamás Lajos: A román cea és hais állatterelő szavak történetéhez 360
Tompa József: „Nagy-Úr--ej . . . !" 363
Végh József: Az őrségi és hetési diftongusrendszer és a vele kapcsolatos kérdések 369
E. Abaffy Erzsébet: Bárczi Géza irodalmi munkássága 375

Témakörök

Nyelvészet > Magyar nyelv > Egyéb
Nyelvészet > Nyelvtörténet > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem