Tanulmányok a közlekedés és az infokommunikáció témaköréből

Tartalom

Előszó
Ehrlich Éva 9
A közlekedés ágazatainak tulajdonviszonyairól és finanszírozási kérdéseiről három EU-tag- és két EU-tagjelölt országban végzett vizsgálat eredményei
Ehrlich Éva 11
1. Hogyan alakultak a közlekedés ágazataiban a tulajdonviszonyok? 11
2. Hogyan változik az állam szerepe, részvétele a fejlesztésben és a közlekedés szerkezetének alakításában? 14
3. Folyik-e a vizsgált országokban rövid és/vagy hosszú távú tervezés a közlekedés témaköreiben? 16
4. Melyek a közlekedés munkamegosztásának, szerkezetének az átalakítása tekintetében a legutóbbi évek tapasztalatai, törekvései? 17
Tulajdonviszonyok és finanszírozás a holland közlekedési infrastruktúrában
Somai Miklós 21
Összefoglalás 21
Bevezető 23
Utak 25
Vasút 27
Kombinált fuvarozás 29
Légi közlekedés + Repülőtér 32
Schiphol 32
KLM 33
Belvízi hajózás 34
Tulajdonviszonyok 34
Szubvenciók 34
Liberalizáció 34
Szabályozott selejtezés 35
Források 37
A közlekedési szektorok helyzete, tulajdoni rendszere és finanszírozása Németországban
Szigetvári Tamás 39
Összefoglalás 39
1. Általános helyzetkép 39
2. Vasút 40
Vasúti reform 40
A reform első lépcsője 40
A reform második lépcsője 41
A reform eredményei 41
Liberalizáció 43
Pályahálózat 43
Személyszállítás 44
Áruszállítás 44
Tervezett beruházások 44
3. Közúti közlekedés 46
Úthasználat 46
Finanszírozás 47
Privát finanszírozás 48
A 6-os modell 49
A segélyhívó rendszer privatizációja 49
4. Kombinált szállítás 49
5. Légi közlekedés 51
Légitársaság 51
Repülőterek 52
6. Belvízi hajózás 52
Források 54
A közlekedési szektorok helyzete, tulajdoni rendszere és finanszírozása Ausztriában
Szigetvári Tamás 55
Összefoglalás 55
1. Általános helyzetkép 55
2. Vasút
Az ÖBB reformja 56
Az ÖBB teljesítményének alakulása 56
Forgalom és hatékonyság 57
Infrastruktúra-finanszírozás 58
Liberalizáció 61
Az ÖBB távlati tervei 62
3. Közúti közlekedés 62
Autópálya-építés 63
Úthasználati díjak 64
Matricarendszer 64
Díjfizetéses szakaszok 64
Kamion úthasználati díj 65
Az ASFINAG pénzügyi helyzete 65
4. Kombinált szállítás 65
5. Légi közlekedés 65
Légitársaságok 66
Repülőterek 68
6. Belvízi hajózás 69
Források 71
A közlekedési szektorok helyzete, tulajdoni rendszere és finanszírozása Csehországban
Szigetvári Tamás 73
Összefoglalás 73
1. Általános helyzetkép 73
2. Vasút 74
A vasút eredményei, eszközállománya 74
Állami támogatás 74
Vasúti pálya 75
Modernizáció 76
Finanszírozás 77
Vasúti reform 78
3. Közúti közlekedés 78
Autópályák 79
4. Kombinált szállítás 80
5. Légi közlekedés 81
Légitársaság 81
Repülőterek 83
6. Belvízi hajózás 84
Források 86
A közlekedési szektorok helyzete, tulajdoni rendszere és finanszírozása Lengyelországban
Szigetvári Tamás 87
Összefoglalás 87
1. Általános helyzetkép 87
Áruszállítás 87
Személyszállítás 88
2. Vasút 88
A vasúttársaság átszervezése 88
Pénzügyi helyzet 89
Áruszállítás 89
Személyszállítás 90
Vasúti infrastruktúra 90
Eszközállomány 91
Beruházások 91
Liberalizáció 93
3. Közúti közlekedés 93
Autópálya 93
4. Kombinált szállítás 96
5. Légi közlekedés 97
Repülőterek 98
6. Hajózás 100
Források 103
Az európai közösség új irányelvei a vasúti közlekedésben: az EU És Magyarország
Dr. Lovas József és dr. Sztrányainé dr. Kohánka Csilla 105
I. Az Európai Közösség vasutakra vonatkozó elvei, céljai és azok Megvalósulása 105
1. Az alapszerződések vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezései 105
2. A vasúti közlekedésre vonatkozó másodlagos jogforrások 106
3. A közösségi vasútpolitika kialakulásának fontosabb állomásai 108
3.1. 1973-1990 108
3.2. 1990-1995 109
II. Az EK verseny- és vasútpolitikája, azonosságok és ellentmondások a Közös Közlekedéspolitika és a vasúttársaságok elképzelései között, pálya és vállalkozó vasutak 113
1. Fehér Könyv a vasutak revitalizálási stratégiájáról 113
2. A Bizottság jelentése a Tanács 91/440/EGK irányelvének végrehajtásáról 116
3. A vasúti vállalkozások továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok 118
III. Közforgalmú személyszállítás: alapellátás vagy közszolgáltatás 120
1. A közösségi szabályozás 120
2. A magyarországi szabályozás 123
3. A közösségi és a hazai szabályozás összehasonlítása 124
IV. Az EU koncepciója a vasutak átalakításáról és a MÁV reformja, a liberalizáció várható hatásai 126
1. A vasutakra vonatkozó módosított, illetve új, 2001. évi közösségi irányelvekről 126
2. A Bizottság új Fehér Könyv-tervezete: „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: eljött a döntés ideje" 132
2.1. A szükséges egyensúly váltás 133
2.2. A szűk keresztmetszetek megszüntetése a transzeurópai hálózat megteremtésével 133
2.3. Új díjpolitika 134
2.4. A közlekedési rendszer felhasználó-központúvá tétele 134
2.5. Egyensúlyteremtés a légi közlekedés növekedése és a környezet között 134
2.6. A globalizáció hatásainak kezelése 134
3. A második vasúti infrastruktúra-csomag tervezete 135
4. A közösségi szabályozással összefüggő jogharmonizáció alapvető kérdései a vasúti közlekedésben 135
5. A MÁV Rt. reformja és a közösségi szabályozás 137
5.1. A vasútvállalatok vezetésének függetlensége 137
5.2. Az infrastruktúra-kezelés és a szállítási tevékenység szétválasztása 138
5.3. A vasúti vállalkozás pénzügyi helyzetének megszilárdítása 138
5.4. Hozzáférés (belépési jogok biztosítása) a vasúti infrastruktúrához 138
5.5. A vasúti infrastruktúra-kapacitás szétosztása és az infrastruktúra díjak felszámítása 140
5.6. A MÁV Rt. tervezett intézményi reformja 141
V. Nagysebességű közlekedés 143
1. Bevezetés 143
2. A nagysebességű vasutak kialakulása 147
3. A nagysebességű vasút koncepciójának eredete és fejlődése 150
A japán nagysebességű vonatok 150
A japán hálózat meghosszabbítása 150
Az európai nagysebességű vonatok 151
Európai nagysebességű hálózat 153
Egyéb fő európai összeköttetések 154
Vasútvonalak meghosszabbítása Közép- és Kelet-Európa felé 155
Nagysebességű technológia 157
A nagysebességű rendszer környezetbarát 157
4. Látványos gazdasági sikerek 160
5. Közép- és hosszú távú közlekedési előrejelzés 162
6. A finanszírozás kérdései 162
A tömegközlekedés szervezése és finanszírozása Nyugat-Európában
Somai Miklós 169
Összefoglalás 169
Általános elvek és szabályok 177
Elméleti felvetések 177
Stratégiai válaszok 179
EU-szabályozás 184
Elsődleges törvény 184
Kiegészítő törvény 185
A Bizottság javaslatai 186
Gyakorlati példák 186
Skandinávia 186
Néhány szó a svéd és a dán vasútról 190
A brit példa, avagy a fürdővízzel a gyereket(?) 192
A buszközlekedés liberalizációja 192
A liberalizáció következményei 196
A londoni közlekedés legújabb kori átszervezése 200
A francia megoldás 202
Vidéki városi tömegközlekedés 203
Néhány szó a regionális vonatközlekedésről 210
Párizs és környéke (Ile-de-France Régió) 211
A német módszer 217
Közlekedési szövetségek 219
Végkövetkeztetés 222
Források 224
AZ infokommunikációs szektort ért világgazdasági változások várható hatásai - 2001
Dr. Bartolits István, dr. Sallai Gyula, dr Schmideg István 227
1. Bevezetés 227
2. A távközlés fejlődésének korszakai - egy globális konvergens versenypiac kialakulása 227
3. Anomáliák a fejlődésben 233
3.1. A dot-com jelenség 234
3.2. Az internetgazdaság modellje 237
3.3 Az internetgazdaság indikátorai 1999-2001 között 239
3.4 A dot-com jelenség következményei 242
4. Az internetgazdaság és az Európai Unió 244
4.1. Az 1993-as stratégia (Bangemann-jelentés) 244
4.2. Az 1999-es stratégia 246
4.2.1. eEurópa 246
4.2.2. eEurópa+ 249
4.2.3. Teljesítményértékelés az eEurópa+ akciótervben 249
5. Összefoglalás 251
Summaries 253

Témakörök