Tanulmányok a középkori magyar művészetről

Előszó

A millecentenáriumát ünneplő magyarság tisztelettel hajt fejet Ipolyi Arnold előtt, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a II. osztály elnöke, a magyar művészettörténet és néprajztudomány európai színvonalú művelője, a Magyar Történelmi Társulat alapító elnöke, az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke és az Országos Közoktatási Tanács elnöke volt.
A reformkor hajnalán, 1823-ban született nemesi családból, a Hont megyei Disznóson. Két év múlva, 1825-ben, az első reformkori országgyűlésen Széchenyi István gróf felajánlja egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására. A következő, 1832-36. évi, nagy jelentőségű pozsonyi országgyűlés idején már Pozsonyban, az ország fővárosában tanul az akkor még Stummer névre hallgató Ipolyi Arnold. Néhány év múlva, 1839-44 között a bécsi egyetem hallgatója és a Pázmány Péter által alapított magyar kollégium, a Pázmáneum lakója. Az itt működő irodalmi körben, a Magyar Iskolában adja elő a „Vallás és művészet" s „ A magyarok ősvallása" című dolgozatait, amelyek a magyar művelődéstörténet iránti tudományos érdeklődését egész életére meghatározták. S itt Bécsben, az 1840-es évek elején veszi fel német hangzású családi neve mellé az Ipolyi nevet szülőföldje és a szent életű Ipolyi Gáspár (tl760) esztergomi kanonok iránti tiszteletből. Az önkényuralom idején már teljesen elhagyja a Stummer nevet. Vissza