Carlyle | |
Carlyle hatása és annak tartóssága | 1 |
Irodalmi szolgálatai | 4 |
Külön mértékkel kell mérni | 8 |
A költői és a politikai véralkatról | 9 |
Rousseau és Carlyle | 10 |
A társadalmi kérdések kezelésének költői módja | 13 |
A tehetetlen nyugtalanság; miképen tárgyalja Carlyle | 15 |
Módszere a legtisztább individualismuson alapszik | 18 |
Carlyle történelmi állása az európai reactióban | 20 |
Coleridge | 22 |
Byron | 23 |
Carlyle legyőzi a byronismust | 25 |
Goethe | 26 |
Carlyle iránya valójában gyakorlati, bár elfátyolozza | 28 |
Azonosítja az anyagi rendet az erkölcsivel | 30 |
Elfogadja azt a tételt, hogy a czél szentesíti az eszközöket | 31 |
A viszonylatoknak a pathologikus elv szerint szabályozott két rendje | 34 |
Carlyle hibásan tárgyalja őket | 35 |
Elhallgatásai | 37 |
Egyaránt ellenzi a metaphysikát és a physicisták végső követelményeit | 38 |
A természeti supernaturalismus és igazságának mértéke | 40 |
Sajátos fatalismusából származó két tulajdonsága | |
Lenézi az erkölcsi szabatosság túlhajtását | 42 |
Nincs benne rokonérzés a tömegek iránt | 46 |
Az élet semmiségéről való nézetének veszélyei | 48 |
A hősök imádata és annak helytelensége | 49 |
A régi európai rend feloszlásáról való elméletek | 53 |
Carlyle nézete a franczia forradalomról | 55 |
Carlyle nézete a reformatióról és a protestantismusról | 57 |
A politikai szempont megértéséhez nincs érzéke | 59 |
Robespierre | |
Bevezetés | 62 |
Különböző nézetek Robespierre-ről | 64 |
Ifjúsága története | 65 |
Mint ügyvéd Arras-ban | 67 |
Ismeretsége Carnot-val | 69 |
A Rendek egybehívása | 70 |
A forradalom megjövendölése | 71 |
Kísérletek reform-miniszterekkel és azok elbocsátása | 72 |
Francziaország pénzügyi állapota | 73 |
A monarchia tehetetlensége | 75 |
Az "alkotmányozó gyűlés" | 77 |
Robespierre helyesen ítéli meg a forradalmi mozgalmat | 78 |
1789 október 6-ika | 80 |
Robespierre helyzetének megváltozása | 82 |
XVI. Lajos jellemzése | 84 |
Marie Antoinette jellemzése | 86 |
Az alkotmány és benne Robespierre nyomai | 90 |
Az új rendezkedés bizonytalansága | 92 |
A jakobinusok túlsúlyának jelentősége | 95 |
A "törvényhozó gyűlés" | 96 |
Robespierre hatalma a jakobinus klubban | 98 |
Szónoki tehetsége | 99 |
Népszerűségének valódi titkai | 101 |
A válság súlyosodása 1792 tavaszán | 103 |
1792 augusztus 10-ike | 105 |
Danton | 106 |
Összehasonlítása Robespierre-el | 106 |
Összehasonlítása Marat-val és Sieyés-el | 108 |
A "rémuralom" jellemzése | 110 |
A girondisták bukása elkerülhetetlen | 111 |
Francziaország kétségbeejtő veszélyben | 112 |
A "közbiztonsági bizottság" | 115 |
A Tuileriákban | 116 |
A küzdő pártok | 119 |
Az elméletek küzdelme megismétlődik | 121 |
Robespierre magatartása | 122 |
A héberisták | 125 |
Chaumette és alaptévedése | 127 |
Robespierre és az atheisták | 129 |
Ellenszenve Anacharsis Clootz-al szemben | 132 |
Az események új fordulata (1794 márczius) | 136 |
Az első szakadás a jakobinusok soraiban: a héberisták | 136 |
Robespierre elhagyja Dantont | 137 |
A második szakadás: a dantonisták (1794 április) | 140 |
Egy másik emlékezet ebből az időből | 142 |
Robespierre viszonya a Bizottságokhoz megváltozik | 143 |
A Legfelső Lény ünnepe | 145 |
Hamis philosophiája | 146 |
És politikai értéktelensége | 147 |
A "prairiali törvény" | 149 |
Miért gondolta ki Robespierre? | 150 |
A törvény megteremti a "nagy rémuralmat" | 151 |
Robespierre kedvtelensége a siker elmaradása miatt | 154 |
Felelősségét nem lehet tagadni | |
Cathérine Théot ügye | 155 |
Cécile Renault ügye | 156 |
A thermidori dráma: a küzdő felek | 158 |
Körülményei | 159 |
Thermidor 8-ika | 160 |
Robespierre beszéde hatástalan | 161 |
Thermidor 9-ike | 162 |
Híres jelenet a conventben | 164 |
Robespierre-t elfogják | 166 |
Küzdelem a convent és a commune között | 168 |
Robespierre halála | 169 |
A Bizottságok és a convent közötti küzdelem végkimenetele | 170 |
Macaulay | |
Macaulay életrajza | 172 |
Macaulay nagy népszerűsége | 173 |
Ő és Mill a mai újságírók mesterei | 175 |
Jellemző tulajdonsága | 177 |
Bélyegét rányomja stílusára | 178 |
Elbeszélő tehetsége | 179 |
Képekben való bősége | 181 |
Macaulay irálya az irodalmi tudás irálya | 183 |
Nemes közhelyeket használ | 184 |
Teljes egyetértése hallgatóival | 186 |
Nem szereti az analysist | 188 |
Nem elmélkedő | 189 |
Macaulay prózája az élőszó stílusa | 191 |
Genialitásának jellege | 193 |
Érczes keménysége és fénye | 194 |
Összehasonlítása Carlyle-el | 196 |
Kemény modulatiója és gyarló ütemei | 197 |
Összehasonlítása Burke-el | 197 |
És Southey-vel | 198 |
A szellemi önérzet hibái | 200 |
A gondolatok köznapiassága | 202 |
Befejezés | 203 |
Joseph De Maistre | |
A katholikus reactio Francziaországban a XIX. század elején | 205 |
De Maistre a mozgalomnak legjellemzőbb alakja | 209 |
Születése, nevelése és ifjúsága | 210 |
A francziák benyomulása Savoyába, De Maistre szökése | 214 |
Tartózkodása Lausanneban, Velenczében és Cagliariban | 215 |
1802-ben mint követ Szt. Pétervárra megy | 220 |
Ottani életének sanyarúságai 1802-től 1817-ig | 220 |
Hazatértének körülményei, halála | 228 |
De Maistre nézete a XVIII. századból | 229 |
De Maistre nézete a franczia forradalomról | 233 |
A nagy kérdése, mely elé e körülmények a katholikusokat állították | 234 |
Miképen tárgyalja De Maistre a világot kormányzó isteni rend kérdését | 234 |
Mennyiben felel Isten a rosszért? | 235 |
A természettudományról | 239 |
Mit jelentenek ezek az eszmék egy oly elmének, milyen a De Maistre-é volt? | 240 |
A társadalom-bölcselők a forradalom után két elméletet követhettek | 243 |
De Maistre véleménye a pápaság jóltevő működéséről a multban | 247 |
Követeli a pápai hatalom megújítását, mint az európai rend helyreállításának lényeges feltételét | 252 |
Állampolitikai szempontból vizsgálja a kereszténységet | 253 |
Benső gyűlölete a görögöknek speculativ gondolkozása ellen | 255 |
Czélja socialis vagy politikai volt | 257 |
E szempontból érvel a csalhatatlanság mellett | 257 |
Az ő ultramontán elméletének alapját képező analogia | 259 |
A nagyzsinatok tekintélyét ellenzi | 261 |
Nézete a pápai canonok kötelező erejéről | 262 |
Szózata az európai államférfiakhoz | 264 |
Comte és De Maistre | 266 |
Kedvezőtlen bírálata a protestantismusról | 267 |
Törekvéseinek reménytelensége | 270 |
Anglia terjeszkedése | |
Politika és történelem | 274 |
Tekintet a XVIII. századra | 277 |
Green úr és History of the English People cz. munkája | 279 |
Az amerikai gyarmatok elszakadása | 281 |
Anglia műszaki és ipari fejlődése | 282 |
Az amerikaiak és a függetlenség | 283 |
Seeley úr könyvének tanulságai | 286 |
Szervezkedés háború idején | 287 |
Sir Henry Parkes Ausztráliáról | 288 |
Archibald Forbes úr és az ausztráliai gyarmatok | 292 |
Earl of Dunraven javaslatai a gyarmatok tárgyában | 296 |
Császári Zollverein vagy Tágabb Vámszövetség alakítása | 297 |
Sir Thomas Farrer Free Trade cz. műve | 298 |
A gyarmatok képviselete az angol parlamentben | 298 |
Lord Grey | 299 |
W. E. Forster úr előadása Gyarmati Birodalmunkról | 300 |
A newfoundlandi halászat körüli vita | 306 |
A német államszövetség | 309 |
Befejezés | 310 |
Név- és tárgymutató | 313 |