Tanulmányok

Előszó

A jégkorszak végétől lakott területen előbb a kelták, majd az őket leigázó rómaiak éltek. A népvándorlás korában a hunok, gótok, gepidák, avarok dúlásait szenvedték el e táj lakói. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Államalapításkor Tolna megye egyike lett a Szent István által létrehozott 33 vármegyének. Területe 1000 év alatt számos alkalommal változott. A legnagyobb területvesztést a török hódoltság utáni egész járásnyi terület Baranyához csatolása jelentette.
Az I. Béla király által 1061-ben alapított szekszárdi apátságban számos középkori Tolna megyére vonatkozó okirat készült. A hiteleshelyi tevékenység Szekszárdon őrzött értékei a török hódoltsági időszakban elpusztultak. Ezzel az enyészeté lett azon dokumentumok többsége, amelyekből megyénk középkori történelme könnyen rekonstruálható lenne.
A más forrásokban fellelhető okirat összegyűjtésére, publikálására történtek kísérletek. A legelső 1978. júliusában. A Tolna Megyei Levéltár ekkor jelentette meg K. Balog János szerkesztésében, az Évszázadokon át I. című történelmi olvasókönyvét. Az Érszegi Géza és Vass Előd fordításában közölt 84 Tolna megyére vonatkozó oklevél, valamint a bevezető tanulmányok keresztmetszetet adtak a középkori Tolna megyéről.
Húsz évet kellett várni egy újabb munkára, amely valójában alapjaiban már az 1970-es évek elején elkészült. 1998-ban a Wosinsky Mór Múzeum jelentette meg a sajnálatosan rövid életű, kiváló történész, Szakály Ferenc akadémikus ifjúkori munkáját Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314-1525) címmel. (Szerk: Gaál Attila). A 216 oklevél magyar nyelvű regesztáján kívül rövid magyarázatokat, személy- és helynévmutatót tartalmaz. A szerző fontosnak tartotta közölni azokat a tudnivalókat, amelyeket a nemesi vármegye igazgatási és jogszolgáltatási szerepéről illik tudni. Ugyanakkor összegezte azokat az ismeretek, amelyeket Tolna vármegyék kialakulásáról működéséről, tisztségviselőiről, oklevél kiadási gyakorlatáról tudni lehet.
Jelen kiadványunk már részben tükrözi azt a nagy fejlődést, amely hazánk Mohács előtti okleveleinek segédletekkel felszereltségében az utóbbi évtizedben végbement. A Magyar Országos Levéltárban elkészült eredetben vagy 152 előtti átiratban és későbbi másolatban fennmaradt oklevelek (Diplomatikai Levéltár =D1), valamint a Diplomatikai Fotógyűjtemény (Df) számítógépes állományjegyzéke.
A kötetben közölt 1009 és 1541 közötti időszak okleveleinek regesztái mindazok számára hasznosak, akiket a megye, annak helységei, famíliáinak múltja érdekel. A különböző okmánytárakból, állami, egyházi és családi levéltárak állományaiból Fenyvesi Lászlónak alapos kutatómunkával 1137 olyan oklevelet sikerült összegyűjtenie, amelyek Tolna megyével, földrajzi neveivel itt élő, esetleg innen elszármazott neves személyeivel kapcsolatosak. Ezen latin nyelvű oklevelek, magyar nyelvű rövid tartalmi ismertetésével, keletkezésükkel és őrzésükkel kapcsolatos adatokkal ismerkedhet meg az olvasó. Vissza