Tanuljunk meg írni

A kérvénytől a szakdolgozatig

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Slavomir Rzepczynski: Tanuljunk meg írni ' összes példány

Kiadó:	Magyar Könyvklub
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	334 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-549-085-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Tanuljunk meg írni!
A kérvénytől a szakdolgozatig
Írástudó az, akinek nem réved órákig a semmibe a tekintete, ha meg kell írnia egy esszét, aki nem játszik százegy pasziánszot a számítógépén, ha meg keli fogalmaznia egy kérvényt, aki nem mered riadtan az üres papírra, fia kedvesének szerelmes szavakat szeretne küldeni. Írástudó az, aki tud bánni a betűkkel, akinek nem okoz gondot, fia szavait papírra kell vetnie.
De hisz én nem tudok írni!, hangzik az esengő válasz. S mért ne tanulná meg? Miért ne szánhatna néhány órát arra, hogy meglesse, vajon miből áll egy leírás, vajon mire kell ügyelnie, ha belső, szenvedélyektől nem mentes élményeit fogalmazza meg, s mire figyeljen, ha pusztán érzelemmentes leírásra kell szorítkoznia. Miért ne tanulná meg, hogyan írjon le egy képet, egy alakot, egy tájat?
Ugye Maupassant neve ismerősen cseng? Maupassant tanára Flaubert volt, aki leültette a kis nebulót egy almafa alá, hogy írja le, mit lát. A tanulnivágyó százszor leírta, mit lát, s... Tovább

Tartalom

Bevezetés 7
TANULJUNK MEG ÍRNI! 9
Leírás u
Leírás az általános iskolában
és a gimnáziumban 13
Tárgyleírás 13
Belső tér leírása 16
Tájleírás, természeti jelenségek leírása 20
Alakleírás 23
Helyzetleírás 27
Belső élmények leírása 31
Képleírás 35
Leírás a középiskolában 40
Elbeszélés 43
Az elbeszélés nyelve 44
Elbeszélés az általános iskolában
és a gimnáziumban 46
Reproduktív elbeszélés 46
Irodalmi elbeszélés 48
Párbeszédes elbeszélés 48
Egyenes beszéd - az elbeszélésbe
betoldott dialógus 49
Függő beszéd - az elbeszélőnek
alárendelt dialógus 50
Szabad függő beszéd -
a narrátor beszédébe iktatott dialógus 50
Elbeszélés a középiskolában 51
Jellemzés 56
Jellemzés az általános iskolában
és a gimnáziumban 62
Jellemzés a középiskolában 65
Összefoglalás 70
Összefoglalás az általános iskolában
és a gimnáziumban 71
Összefoglalás a középiskolában 71
Összefoglalás az egyetemen
és a főiskolán 72
HOGYAN SZERKESSZÜNK? 77
MINDENNAPI SZÖVEGEK 79
Használati utasítás 81
Levél 84
Hivatalos levél 86
Magánlevél 87
Ajánlattevő levél 88
Jegyzet 91
Felhívás 94
Hirdetés (értesítés) 97
VÉLEMÉNY 99
Kérvény 102
Köszönetnyilvánítás 106
Kérelem 108
Jegyzőkönyv 111
Bocsánatkérés 115
Referátum 117
Beszámoló 120
Távirat 126
Meghívó 129
Kérdés (érdeklődés) 131
Önéletrajz 133
JÓKÍVÁNSÁG 138
PUBLICISZTIKAI ÍRÁSOK 141
Tárca 143
Riport 147
Interjú 154
MÁS ÍRÁSOK 159
Tanulmány 161
A tanulmány témája 162
Tézis és hipotézis 163
Érvek 164
A tanulmány szerkezeti felépítése 165
Bevezetés 165
Tárgyalás 166
Befejezés 166
Esszé 173
Kritika 183
Vitairat 197
Reklámszöveg 205
Beszéd 209
Diplomamunka 217
A diplomamunka terjedelme 218
A szerző felelőssége 218
A diplomamunka felépítése 219
Címoldal 219
Bevezetés 220
Fejezetek 220
Befejezés 222
További szerkezeti elemek 222
Idézés 223
EGY KIS ELMÉLET 225
Szöveg 227
A szöveg felépítése 229
A szövegszerkesztés szakaszai 230
A szöveg vázlata 232
A szöveg bevezetése és befejezése 232
A cím és a bevezetés 232
A befejezés 238
A bekezdések szerkezete 241
A szöveg szerves egysége 243
Szóismétlés 247
A szókapcsolás eszközei 248
Az alapgondolatok kiemelése 250
Szerkesztés 251
Logika 252
A logikus gondolkodás alapelvei 253
Indukció és dedukció 253
Indukció 254
Dedukció 255
Összehasonlítás 257
Más következtetési módok 259
Meghatározás 260
Általánosító elvonatkoztatás 264
Logikai hibák 264
Stilisztika 266
Mi a stílus? 266
Egyéni és tipikus stílus 267
Beszélt és írott stílus 267
Mai nyelvünk funkcionális stílusai 268
Szépirodalmi stílus 269
Tudományos stílus 269
Publicisztikai stílus 269
Hivatalos-hivatali stílus 270
Köznyelvi stílus 270
Stilizálás 270
A jó stílus jellemzői 271
Világosság és érthetőség 271
Szabatosság 272
Egyszerűség 273
Tömörség 273
A leggyakoribb stilisztikai hibák 273
Retorika 276
Az érvek elrendezése 278
Az érvelés módja 279
A retorikai közösség kialakítása 281
SZÖVEGELEMZÉS ÉS
ÉRTELMEZÉS 283
Elemzés 285
Értelmezés 288
Az elemzés és
az értelmezés kapcsolata 296
Mivel és hogyan kezdjünk? 297
Példák az értelmezésre 298
AZ ÍRÁS SZELLEMI ÉS
TECHNIKAI FELTÉTELEI 311
Mikor írjunk? 313
Amikor sok időnk van 313
Amikor kevés időnk van 315
A téma kiválasztása 315
A kiválasztott téma elemzése 316
A „lélektani" terv 316
A szerkezeti terv 317
Az írás 317
Ellenőrzés 318
Anyaggyűjtés és -feldolgozás 319
AZ IDÉZÉS ÉS
A BIBLIOGRÁFIA
ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK
ALAPELVEI 323
A kutatások állásának ismertetése 325
Az idézés és a jegyzetek összeállítása 327
A bibliográfia összeállítása 333
Bibliográfia 334