Előszó | 5 |
Garami Károly: A hazai természettudományos oktatás történeti alakulásának néhány vonása | 7 |
Bevezetés | 9 |
Az első világháború végéig terjedő korszak | 11 |
A Horthy-korszak | 28 |
A felszabadulás után | 47 |
Idézett irodalom, hivatkozások | 60 |
Felhasznált irodalom | 62 |
A kémia és a reál tárgyak helyzete az egyes tantervekben | |
Cser Andor: A hazai matematikatanítás vázlatos története | 65 |
Bevezetés | 67 |
Az első világháború előtti időszak | 68 |
Az általános tankötelezettség (1868) előtti időszak | 68 |
Elemi népiskola | 72 |
Polgári iskola | 77 |
Gimnáziumok, reáliskolák 1869 után | 79 |
A két világháború közötti időszak | 98 |
A Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformtervezete | 98 |
Népiskola | 102 |
A polgári iskola 1918 után | 104 |
Nyolcosztályos középiskolák | 105 |
A felszabadulást követő időszak | 121 |
Az általános iskola | 121 |
Gimnázium | 145 |
Utószó | 161 |
I. táblázat: A matematika heti óraszámának alakulása | 163 |
II. táblázat: A gimnáziumi tantervek célkitűzései | 164 |
Irodalom | 165 |
Bori István: A magyar fizikatanítás fejlődésének vázlata | 169 |
Bevezetés | 171 |
A régi magyar fizikatanítás | 174 |
A fizikatanítás a magyar liberalizmus korában | 179 |
Elemi népiskola | 180 |
Polgári iskola | 190 |
Gimnázium | 197 |
A Magyar Tanácsköztársaság fizikatanítási javaslata | 211 |
Elemi népiskola | 212 |
Gimnázium | 217 |
A hazai fizikatanítás 1920 és 1945 között | 224 |
Elemi népiskola | 225 |
Polgári iskola | 231 |
Gimnázium | 235 |
Fizikatanításunk 1945 után | 247 |
Általános iskola | 248 |
Gimnázium | 272 |
Jegyzetek és idézett irodalom | 288 |
Forrásmunkák | 290 |
Garami Károly: Az általánosan képző iskolai kémiaoktatás művelődési anyagának alakulása | 293 |
Bevezetés | 295 |
Az első világháború végéig terjedő korszak | 296 |
Általános jellemzés | 300 |
Az alsó fokú kémiaoktatás helyzete | 301 |
A középfokú kémiaoktatás alakulása | 305 |
A polgári iskolák kémiatanítása | 305 |
A gimnáziumi kémiaoktatás vizsgálata | 308 |
A reáliskolák kémiatanításának alakulása | 318 |
A Horthy-korszak | 325 |
Általános jellemzés | 325 |
Az alsó fokú kémiaoktatás problematikájának alakulása | 328 |
A középfokú kémiaoktatás | 333 |
Az egységes gimnáziumi kémiatanterv | 352 |
A felszabadulás után | 363 |
Általános jellemzés | 363 |
Az általános iskolai kémiaoktatás problematikájának alakulása | 366 |
A gimnáziumi kémiaoktatás problematikájának alakulása | 385 |
Forrásmunkák, hivatkozások, utalások | 402 |
A kémiatanítás óraterve és jellege a fontosabb tantervekben | |
Nóga Tibor: A magyarországi gimnáziumi természetrajz-oktatás feladatának vázlatos története (1879-1959) | 409 |
Bevezetés | 411 |
A természetrajz-oktatás feladatrendszerének vázlata a Kármán-szemléletű középiskolákban | 413 |
A Tanácsköztársaság természetrajz-oktatási feladatai | 435 |
A természetrajz oktatási feladata az ellenforradalmi korszak gimnáziumaiban | 444 |
A gimnáziumot megelőző természetrajzi oktatás vázlatos képe | 465 |
A biológiaoktatás feladatának alakulása a felszabadulás után | 468 |
A koalíciós korszak biológiaoktatási feladatainak elemzése | 468 |
Az általános iskola első Tanterve | 470 |
A gimnázium természetrajz-tantárgyának átfejlődése biológia-tantárggyá | 470 |
A feladat alakulása az ONI óraterve tükrében | 477 |
Az 1950. évi gimnáziumi Tanterv elemzése | 479 |
A feladat és megoldása a gimnáziumban | 481 |
A feladatrendszer megjelenése a tankönyvekben | 488 |
A második általános iskolai Tanterv biológiai feladatrendszerének elemzése | 491 |
Az általános iskola biológiai feladatrendszerének újszerűsége | 498 |
A biológiaoktatás feladatmegoldása az 1958. évi általános iskolai tantervben | 500 |
A részletes feladatrendszer elemzése | 502 |
A feladatrendszer megjelenése a Tantervben és az oktatásban | 503 |
A Tanterv által megjelölt feladatok általános értékelése | 509 |
A feldolgozásban érintett iskolák természetrajz-oktatásának főbb tantervi adatai | 512 |
Felhasznált irodalom | 516 |
Rezümé | 521 |