Előszó
A Természettudományi Kar több mint két évvel ezelőtt kezdett kialakítani egy új oktatási rendet, amely elsősorban a kimeneti szabályozáson alapul, az eddigieknél jelentősen nagyobb önállóságot biztosítva a hallgatóknak tanulmányaik alakításában és a szakok megválasztásában. A kidolgozott új oktatási rend fő jellemzői:
-a rokon (elsősorban a tanári és nem tanári) szakok követelményeinek minél teljesebb értékű összehangolása az alapozó képzés időszakában;
-oktatásszervezési szempontból a folyamatszabályozás helyett a kimeneti szabályozás megvalósítása (a félévek elfogadása helyett a diploma követelmények előírása a képzés teljes időszakára);
-az egyes diplomák követelményeiben a kötelező törzsanyag kijelölése mellett a követelmények mintegy 50 %-át kitevő választási lehetőség biztosítása, teret engedve ezáltal a hallgató egyéni igényei érvényesítésének, egyúttal növelve is egyéni felelősségét, döntéseinek súlyát tanulmányai alakításában, továbbá az eddigieknél sokkal nagyobb rugalmasságot biztosítva a tantervek fejlesztésének, új tárgyak, szakirányok bevezetésének;
-a nagyobb tanszabadság bevezetése mellett egyértelmű, jól követhető és ellenőrizhető lehetőséget ad az egyes tárgyak szakmai egymásra épülését biztosító kényszerrendezettség meghatározásának;
-a tanátképzésben az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően alternatívaként megengedi az egyszakos képzést, de megtartja a kétszakos diploma lehetőségét, és az ötéves tantervi képzési időt lezáró diplomák követelményeit lehetőség szerint azonos mennyiségben állapítja meg (legalábbis az egymást többé- kevésbé támogató, "ésszerű" szakpárok esetén).
Az oklevél követelmények leírásában, az egyes hallgatók tanulmányi teljesítményének nyilvántartásában az új oktatásszervezési rend a nemzetközi gyakorlatban széles körben elterjedt kreditrendszert alkalmazza. Az eltérő kreditrendszerek közül az ERASMUS program keretében kidolgozott "European Comuniti Course Credit Transfer System" (ECTS) szabályait alkalmazza. Az új oktatási rend az alábbi előnyökkel jár:
- tág teret nyit a folyamatos tanterv-korszerűsítésnek, a tudományok fejlődéséhez és a felmerülő társadalmi igényekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodásnak;
-a szak pontos megválasztásával kapcsolatos döntést az egyetemi felvételre történő jelentkezéshez képest néhány évvel későbbre engedi áthelyezni, amikor a hallgató több ismeret, tapasztalat birtokában érettebb, megalapozottabb döntést hozhat;
-a hallgatónak egyéni igényeihez igazodó tanterv kialakítását teszi lehetővé, növelve egyúttal egyéni felelősségét a későbbi szakmai pályafutására való felkészülésben, de folyamatos döntési kényszerhelyzet teremtésével egyúttal jobban felkészíti a piacgazdaságban rá váró szituációkra;
-a más kül- vagy belföldi felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok (részképzés) elfogadására rugalmas, de jól ellenőrizhető lehetőséget teremt;
-a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlageredmény biztosítja, hogy a képzés egészében jelentősen eltérő súlyú tárgyakból elért eredmények megfelelően tükröződjenek az ösztöndíj- és tandíj szabályozásban;
-a rendszer nagyfokú rugalmassága mellett biztosítja az egyértelmű szabályozás lehetőségét, mind az oklevél kiadás feltételeinek meghatározásában, mind a tanulmányok folyamatában, a menetközben történő belső szelekció érdekében.
A Kari Tanács a különböző tipusú oklevelek általános, valamint az egyes szakok részletes követelményeit, az új oktatási rendhez illeszkedő Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot és a (nem nyelvszakos) nyelvi képzés szabályozását az 1994/95 tanévtől kezdődő, felmenő rendszerben történő bevezetésre elfogadta.
Vissza