Tansegédlet a Személy- és vagyonőr tanfolyam hallgatói számára 1.

Tartalom

Tartalomjegyzék
Jogi alapismeretek - alkotmányjogi alapismeretek
1. Az állam szerepe a jog fejlődésében
1.1. Az állam kialakulása, fejlödésének történeti áttekintése
1.1.1. Az állam funkciói
1.2.2. A jogi norma
1.2.3. A jogszabály
1.2.4. A jogalkotás
1.2.4.1. A jogalkotói jogképzés
1.2.4.2. A jogalkalmazói jogképzés
1.3. A jogforrási hierarchia rendszere
1.3.1. A jogforrás -
1.3.2. A jogforrási hierarchia
1.3.3. A jogszabályjelölése
1.4. A jogszabály, jogág, jogrendszer
1.5.3. Jogkövetés
1.6. A jogforrások érvényessége és hatálya
1.6.1. Az érvényesség feltételei
1.6.2. A jogszabály hatálya
1.7. A jogszabályok kihirdetése
2. Az állampolgárok alkotmányos jogai
2.1. Az alkotmány fogalma
2.2. Az állampolgárok alapvető jogai és azok rövid története
2.3. Az Alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezései
2.3.1. A személyi szabadság és biztonság alkotmányi szabályozása
2.4. Állampolgári jogok csoportosítása
2.4.1. Szabadságjogok
2.4.1.1. Személyes szabadság és sérthetetlenség
2.4.1.2. Politikai szabadságjogok
Szólás- és sajtószabadság
Egyesülési és gyülekezési jog
Az egyesülési jog gyakorlása
A gyülekezési jog gyakorlása
Lelkiismereti és vallásszabadság
2.4.2. Gazdasági, szociális és kulturális jogok
A pihenéshez való jog
Az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog
A művelődéshez való jog
2.4.3. Az állampolgárok egyenjogúsága
A nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúsága
2.4.4. Az állami tevékenységben való részvételt biztosító jogok
A választójog
A közszolgálat vállalásának illetve közhivatal viselésének a joga
Közigazgatási jog
1. Hatalom megosztásának elve
1.1. A Közigazgatási jog és az Államigazgatási jog elhatárolása
2. A közigazgatási jog alapelvei
2.1. Deklaratív (általános) alapelvek
2.2. Speciális alapelvek
3. A közigazgatás és a jogviszony fogalma
4. A közigazgatási rendszer szervezeti tagozódásának főbb elvei
5. A közigazgatás szervei
5.1. Kormány
5.2. Minisztériumok
5.3. Tárca nélküli miniszterek
5.4. Országos hatáskörű szervek
5.5. Centrális irányítású területi, helyi szervek
5.6. Közigazgatási hivatalok
5.6.1. Polgármesteri hivatalok
6. Az igazságszolgáltatás szervei
6.1. Bíróságok
6.1.1. Helyi bíróságok
6.1.2. Megyei bíróságok
6.1.3. Legfelsőbb Bíróság
7. Törvényesség védelmének speciális szervei
7.1. Ügyészségek
8. Egyéb közhatalmi jogosítvánnyal rendelkező szervek
Állami Számvevőszék
Ombudsmanok (Országgyűlési biztosok)
Alkotmánybíróság
Állami Vagyonkezelő- és Privatizációs Rt.
Gazdasági Versenyhivatal
Népképviseleti közhatalommal rendelkező szervek
9. Népképviseleti szervek
9.1. Országgyűlés
9.2. Helyi önkormányzatok
10. Köztársasági elnök
11. Az államigazgatási eljárás szabályozása az 1957. évi IV. törvény alapján
11.1. Általános rendelkezések
11.2. Az államigazgatási jogviszony alanyai
11.3. Az első fokú eljárás
11.3.1. Az államigazgatási eljárás határidő számítása
11.4. A közigazgatási szerv határozata
11.5. Jogorvoslatok
11.6. Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
11.7. A határozatok végrehajtása
12. A kézilőfegyverekröl
12.1. Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása
12.2. A lőfegyvertartás szabályai.
124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
Melléklet a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez
Szabálysértési jog
1. A szabálysértés
1.2. A szabálysértési jog forrásai
1.3. A szabálysértési törvény hatálya
1.4. A jogi felelősség
1.5. Kiszabható büntetés és intézkedés
2. Szabálysértési hatóságok
2.1. A bíróságok
3. A szabálysértési eljárás
3.2. Az eljárás költségei
3.3. Az eljárás alá vont személy jogai és kötelezettségei
3.3.2. Kötelezettségek
3.3.3. A végrehajtás
4. Egyes szabálysértések
4.1. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés
4.2. Rendzavarás
4.3. Tulajdon elleni szabálysértés
4.4. Gyülekezési joggal visszaélés
4.5. Ittas vezetés
4.6. A közúti közlekedés rendjének megzavarása
4.7. Veszélyes fenyegetés
4.8. Becsületsértés
4.9. Magánlaksértés
4.10. Veszélyeztetés kutyával
4.11. Valótlan bejelentés
4.12. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés
4.13. Jogosulatlan személy - és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység
4.14. Tűzvédelmi szabálysértés
Büntetőjogi ismeretek
Általános rész
1. A büntetőjog fogalma
1.1. A büntetőjog alapelvei
2. A büntetőjog forrásai
3. A Btk. szerkezeti tagozódása
4. A büntető törvény hatálya
4.1. Időbeli hatály
4.2. Területi és személyi hatály
5. A bűncselekmény fogalma
5.1. A társadalomra veszélyesség
5.2. A bűnösség
5.2.1. Az alanyi felelősség kérdései
5.3. A bűncselekmény súly szerinti kategóriái
6. A bűncselekmény elkövetői
7. A bűncselekmény elkövetésének szakaszai
8. Büntethetőségi akadályok rendszere
8.1. A büntethetőséget kizáró okok
A kóros elmeállapot
A kényszer és a fenyegetés
A tévedés
A jogos védelem
A végszükség
A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka
8.2. A büntethetőséget megszüntető okok
9. Az általános törvényi tényállás
A bűncselekmény
Különös rész
10. Büntetőjog
10.1. Emberölés
10.2. Erős felindulásban elkövetett emberölés
10.3. Testi sértés
10.4. Segítségnyújtás elmulasztása
10.5. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
10.6. Hivatalos személy elleni erőszak
10.7. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
10.8. Vesztegetés
10.9. Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel
10.10. Visszaélés lőfegyverrel vagy
10.11. Visszaélés kábítószerrel
10.12. Üzleti titok megsértése
10.13. Csempészet és vámorgazdaság
10.14. Lopás
10.15. Csalás
10.16. Sikkasztás
10.17. Rablás
10.18. Kifosztás
10.19. Zsarolás
10.20. Orgazdaság
10.21. Személyi szabadság megsértése
10.22. Magánlaksértés
10.23. Magántitok megsértése
10.24. Rágalmazás
10.25. Becsületsértés
10.26. Hamis vád
10.27. Hamis tanúzás
10.28. Hamis tanúzásra felhívás
10.29. Bűnpártolás
10.30. Önbíráskodás
10.31. Közokirat-hamisítás
10.32. Magánokirat-hamisítás
10.33. Terrorcselekmény
10.34. Közveszélyokozás
Büntető eljárásjog
1. Büntető-eljárásjogi alapismeretek
1.1.1. Hivatalból való eljárás elve
1.1.2. Ártatlanság vélelme
Alkotmányos alapelv
1. l .3. A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosítása
1.1.4. A tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelése
1.1.5. A védelem
1 .1.6. Jogorvoslati jogosultság
1.1.7. Az anyanyelv használata
1.1.8. Az eljárási feladatok megoszlása
1.1.9. A szóbeliség és a közvetlenség
1.1.10. A tárgyalás nyilvánossága
2. A büntetőeljárás alanyai
2.1. Nyomozó hatóságok
2.2. A bíróság
2.3. A terhelt
2.5. A sértett
2.6. A magánvádló
2.7. A magánfél
2.8. Egyéb érdekeltek
3. A büntetőeljárás megindítása
3.1. A feljelentés
3.2. Magánindítvány
3.3. Intézkedés a feljelentés alapján
3.4. A nyomozás megtagadása
3.5. A nyomozás elrendelése
4. Bizonyítás eszközei
4.1. A tanúvallomás
4.2. Szakértői igénybevétel
4.3. A tárgyi bizonyítási eszköz
4.4. A szemle
4.5. A bizonyítási kísérlet
4.6. A felismerésre bemutatás
4.7. A terhelt vallomása
4.8. A helyszínelés
4.9. Az okirat
5. A hatósági tanú
6. A nyomozás befejezése
Polgárijog
1. Polgári jog
1.1. A polgári jog forrásai
A polgári jog fogalma
1.2. A polgári jog alapelvei
1.3. A polgári jogviszony alanyai
1.3.1. Jogalanyiság Jogképesség
1.3.1.1. A holttá nyilvánítás, a halál tényének bírói megállapítása
1.3.2. A cselekvőképesség
1.3.2.1. A korlátozott cselekvőképesség
1.3.2.2. A cselekvőképesség hiánya
1.4. A személyhez fűződő jogok
1.5. Személyhez fűződő jogok védelme
2. Tulajdonjog tárgya, alanya, tartalma
2.1. A tulajdonjog megszerzése
2.1.1. Tulajdonszerzésről általában
2.2. A tulajdonvédelem polgári jogi eszközei
3. A birtok
3.1. Birtoklás jogalap nélkül
3.2. A birtokvédelem
3.2.1. Az önhatalom
4. A felelős őrzés
5. A megbízás nélküli ügyvitel
6.1. A szerződés megkötése
6.2. A szerződés alakja
6.3. A szerződés tartalma és tárgya
6.4. A semmisség és a megtámadhatóság
6.4.1. A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés
6.5. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
6.5.1. A foglaló
6.5.2. A kötbér
6.5.3. Jogvesztés kikötése
6.5.4. Tartozáselismerés
6.5.5. A zálogjog
A zálogjog fogalma
6.5.5.1. A jelzálogjog
6.5.5.2. A kézizálogjog
6.6. Óvadék
6.7. Kezesség
7. Az állattartók felelőssége.
8. A felelősség módja, a kártérítés mértéke
Kriminalisztika
1. A kriminalisztika tárgya és tagozódása
2. A kriminalisztika fogalma
3. A kriminalisztika szerepe, tárgya és feladata a személy- és vagyonőri munkában
5. A krimináltechnika ágazatai
6. Nyomtan (traszológia)
6.1. A nyomok keletkezése
6.1.1. A nyom fogalma
6.1.1.1. Az anyagmaradvány
6.1.2. A nyomok osztályozása
a) A nyomok fajtája szerint
Állatok testrészeinek nyomai
b) A nyomhordozón való ábrázolások szerint
c) A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint
6.1.3. A nyomok előzetes biztosítása
6.1.4. A nyomok előhívása
6.1.5. A nyomok rögzítése
6.1.5.1. A nyomrögzítés alapvető módjai
6.1.5.2. A nyomrögzítés néhány általános szabálya
7. A helyszíni szemlére vonatkozó főbb kriminalisztikai ajánlások
7.1. A helyszíni szemle fogalma
7.2. A helyszíni szemlét megelőző feladatok
7.2.1. A helyszíni szemle végrehajtása
7.2.1.1 Az általános összképrögzítő szakasz feladata
7.2.1.2.Részletes, nyomkereső szakasz feladatai
8. A helyszínbiztosítás követelményei
9. Az adatgyűjtés módjai
10. A személy - és tárgyleírás jelentősége a személy - és vagyonőri munkában
A személyleírás fogalma
Általános külső jegyek
Különös külsőjegyek
A tárgyleírás fogalma
Szakmai ismeretek
1. Általában a személy- és vagyonvédelemről
2. A személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos egyéb fontosabb fogalmak
Polgári személy- és vagyonvédelem fogalma
Gazdasági tevékenység
A biztonsági szolgálat
Személybiztosító (testőr) szolgálat
Vagyonvédelmi szolgálat
Szállítmánykísérő szolgálat
Támadással közvetlenül fenyegető magatartás
Személyvédelem
Objektum fogalma
Objektumőrzés fogalma
Objektumvédelem
Belépés ellenőrzése
Rendezvény
Rendezvény biztosítás
Célállomás
Vállalkozó
Katasztrófa
Katasztrófát megelőző védelem
Katasztrófa hatása elleni védekezés
Katasztrófaveszélyes tevékenység
Katasztrófasújtottat terület
Katasztrófa által veszélyeztetett terület
Katasztrófaveszélyes terület
Tüzkatasztrófa
Tűzvédelem
Személyi szabadság
Tettenérés
Lőfegyverhasználat
Veszélyhelyzet
Mechanikai védelem
Teljes körű mechanikai védelem
Részleges mechanikai védelem
Elektronikus vagyonvédelmi rendszerek
Teljes körű az elektronikus védelem
Részleges az elektronikus védelem
Halál
Klinikai halál
Biológiai halál
Eszméletvesztés
Elsősegélynyújtás fogalma
Életveszélyes állapot
Súlyos állapot
Könnyű állapot
3. A személy- és vagyonvédelmi szervek (személyek) tevékenysége és annak feltételei
A törvény általános rendelkezései
4. A vállalkozói tevékenység végzésének feltételei
5. Az ideiglenes igazolvány kiadásának feltétele
6. A személy- és vagyonőrző szervek (személyek) tevékenysége és működésük feltételei
6.1. A végzett tevékenység
6.2. A rendőrhatósági engedély kiadásának feltételei
6.3. A személy- és vagyonőri tevékenység folytatásának feltételei
6.4. A személy- és vagyonőri igazolvány
6.5. Nyilvántartási kötelezettség, a tevékenység rendőrhatósági ellenőrzése
6.6. A jogosultság megszűnése, szünetelése, az engedély visszavonása, az igazolvány bevonása
6.7. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató nyilvántartási
6.8. A személy - és vagyonőr formaruhájára vonatkozó rendelkezések
7. Az őrzésvédelem típusai, eszközei, módjai
7.1. Az objektum fogalma, csoportosítása, sajátosságai
Objektum fogalma
Az objektumok csoportosítása
Az objektum őrzésbiztonságának összetevői
Az objektumőrzés formái
Kombinált őrzés
7.2. Az objektumokba történő be- és kiléptetés szabályai
7.2.1. A személy- és vagyonőr feladatai be- és kilépés ellenőrzésekor
7.3. Az objektum őrzését befolyásoló tényezők
Az őrzött objektum veszélyeztetettsége
8. Az őrzés-védelem eszközei
8.1. Az élő erővel végrehajtásra kerülő feladatok és azok szabályai
8.1.1. Recepciós és információs szolgálat
8.1.2. A személyi forgalmi ellenőri szolgálat
8.1.3. Anyag- és áruforgalmi ellenöri szolgálat
8.1.4. Biztonsági járőrszolgálat
8.1.5. Biztonsági őrszolgálat
8.1.6. Személy- és vagyonőr általános jogai
8.1.7. A biztonsági őr magatartási szabályai
8.1.8. A biztonsági őrzés hatása a védelmi rendszerre
8.2. A rendezvények csoportosítása és biztosításának feladatai
A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr jogosult
Gépjárművel történő közlekedés eseténi
8.3. A biztonsági ör, járőr, kísérőszolgálat alapelvei, végrehajtásának rendje és szabályai
8.3.1 .A szolgálati tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek
8.4. Személyőrző, biztosító szolgálat során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló- és elhárító tevékenység szabályai
8.4.1. A személyi védelem formái
8.4.2. Az emberrablás ismérvei
8.4.3. Provokáció elleni védelem
8.4.4. A személyvédelem megszervezésének szempontjai
8.4.5. Személyi védelem technikai eszközei
8.5. A fegyverhasználatának szabályai
8.6. A fegyver használatának indokoltsága
Jogos védelem Btk. 29. §.
Végszükség Btk. 30. §
8.7. A fegyver használatát megelőző intézkedések
8.8. A fegyverhasználatának módja
8.9. A fegyver használatával kapcsolatos egyéb szabályok
8.10. Az elektronikus védelmi eszközök
8.10.1. Behatolásjelző rendszerek
8.10.2. Ajtó- és ablakérzékelők
8.10.3. Szűk átjárók érzékelői
8.10.4. Nyomásérzékelők
8.10.5. Üvegtörés érzékelők
8.10.6. Huzalbetétes felületvédők, falbontás érzékelője
8.10.7. Lökésérzékelők
8.10.8. Támadásjelzők
8.10.9. Ultrahangos érzékelők
8.10.10. Fényérzéke lök
8.10.11. Fénysorompók
8.10.12. Infravörös fényérzékelök
8.10.13. Zártláncú televíziós érzékelők és videó mozgásérzékelők
8.10.14. Mikrohullámú érzékelők
8.10.15. Kapacitív érzékelők
8.11. A mechanikai őrzésvédelem és eszközei
8.11.1. Mechanikai őrzésvédelem és eszközei
8.11.2. Kerítések, falak, egyéb építészeti elemek
Zárszerkezetek
9. A rendkívüli események bekövetkezése esetén teendő intézkedések
A rendkívüli események köre
10. A biztonsági őr tűz-és katasztrófa-elhárítási feladatai
10.1. A tűzjelzés módja és eszközei
10.2. Technikai eszközzel történő tűzjelzés
10.3. Tűzriadóterv
10.4. A tűz oltása és az oltás eszközei
A tűzoltás módjai
Oxigénelvonás
Éghető anyag eltávolítása
A tűzoltás eszközei és azok használata
10.5. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás
11. A számítástechnikai eszközök titok-, vagyon-, és tűzvédelmére vonatkozó szabályok
12. A szolgálat ellátására vonatkozó okmányok és nyilvántartások
13. Pénz- és értékszállítás
13.1. A szolgálat megszervezése, végrehajtása
A pénzszállító biztonsági őrrel szembeni elvárások
13.2. A tárgyi feltételek biztosítása
13.3. A pénzszállítások fokozott kockázati tényezői
A fokozott veszély okai
A pénzszállítási szolgáltatások legjellemzőbb formái
13.4. A szolgáltatás végrehajtása
13.5. A pénzszállító szervezettel kapcsolatos elvárások
14. A vállalkozásokkal szembeni elvárások
15. Szolgálati okmányok
A szolgálati okmányok és azok vezetése
Őr-, járőr-, szállítmánykísérő szolgálat okmányai
Őrutasítás tartalmazza
Járőrutasítás tartalmazza
Szállítmánykísérő szolgálat okmányai
15.1. A szolgálat átadás-átvétellel kapcsolatos feladatok
16. Munkavédelem
16.1. A balesetek típusai
A baleset fogalma
16.2. A személy - és vagyonőr feladatai
Pszichológiai ismeretek
1. A pszichológia tudománya, fogalomrendszere, módszerei és alkalmazási területei.
1.1. A pszichológia módszerei
1.1.2. A természetes megfigyelés
1.1.3. Az esettanulmány
1.1.4. A statisztikai módszer
1.1.5. A teszt
2. A pszichológiai ismeretek szerepe a személy- és vagyonvédelmi munkában
2.1. A figyelem, az önfegyelem és önuralom jelentősége
2.2. A figyelem és jelentősége
2.3. Az önfegyelem és önuralom jelentősége
3. A szocializáció folyamata, a szociális tanulás
3.1. A szocializáció
Az elsődleges szocializáció
A másodlagos szocializáció
3.2. A szociális tanulás
4. A kommunikáció és a nem verbális kommunikáció fajtái, formái és ezek jelentősége-
4.1. A kommunikáció általános modellje
4.2. A kommunikáció formái
4.3. A verbális kommunikáció
4.4. A nem verbális kommunikáció
4.4.1. A nem verbális kommunikáció legfontosabb jellemzői
A nem verbális kommunikáció funkciói
A társas helyzetek kezelése
Az én bemutatása
Az érzelmi állapotok közlése
Az attitűdök (beállítódások, viszonyok) kommunikációja
A csatorna-ellenőrzés, -vezérlés
A nem verbális üzenetek osztályozása
4.5. Mimikai kommunikáció
4.6. A tekintettel megvalósuló kommunikáció
4.7. Vokális kommunikáció
4.8. A tér kommunikációs szerepe
4.9. Kommunikáció az érintéssel
4.10. Kommunikáció a testünkkel
4.11. A metakommunikáció
4.12. A kommunikációs félreértés helyzetei
4.13. A nem verbális kommunikáció gyakorlati jelentősége
5. A személyészlelés, a benyomáskeltés. A pozitív én-kép, a reális önértékelés szerepe
5.1. A személyészlelés
Pontosság az érzelmek észlelésében
5.2. A benyomáskeltés
A pozitív én-kép és a reális önértékelés szerepe
6. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás megvalósításának lehetőségei és módjai
A sikeres bizalomkeltés és kapcsolatteremtés
6.1. A kapcsolatok modellje
A kapcsolatok szintjeinek jellemzése
6.2. A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának tényezői
A társadalmi helyzet és a származás hasonlósága
A testi vonzerő, a jó megjelenés, a jó külső fontossága
Az ellentétek vonzzák egymást elve
A nyereségek és veszteségek hatása a kapcsolatokra
Az önfeltárás
7. Az emberi agresszió, az erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségei
7.2. Az agresszió okai
7.2.1. A frusztráció, mint az agresszió legfőbb kiváltója
7.2.2. A szociális tanulás és az agresszió
7.3. Az agresszió csillapításának lehetőségei
7.3.1. A logikai érvelés
7.3.2. A büntetés
7.3.3. Az agresszió modelljének megbüntetése
7.3.4. Az alternatív viselkedések jutalmazása
7.3.5. A mások iránti empátia kialakítása
7.4. Az agresszió, a feszültség és a konfliktusok feloldásának lehetőségei, megküzdési stratégiák
7.4.1. Megküzdési stratégiák
7.4.2. A stressz
7.5. A stresszorok két formája
8. Az érett személyiségjellemzői
9. A tömegpszichológia néhány alapkérdése a személy- és vagyonőri munkában
9.1. Definíciók és azok magyarázata
Mit nevezünk tömegnek?
Mi a tömegpszichológia?
Mit tekintünk fogalmilag közös célnak
Mit tekintünk tömegpániknak?
Mi a pánik lényege?
Elsősegélynyújtás ismeretek
1. Az elsősegélynyújtás általános szabályai
Az elsősegélynyújtó feladatai
Az elsősegélynyújtás szabályai
2. Klinikai és biológiai halál, az újraélesztés szabályai
2.1. A légzés vizsgálata
2.2. A keringés vizsgálata
2.3. A klinikai halál
2.4. A biológiai halál
2.5. Az újraélesztés szabályai
A légutak szabaddá tétele
Az elsősegélynyújtó feladata
2.6. A befúvásos lélegeztetés
A légzés újraélesztése
Hibák az újraélesztés során
2.7. Külső szívmasszázs
3. Az eszméletlen sérült ellátása
4. Vérzések, törések, égési sérülések ellátása
4.1. Vérzések keletkezése és ellátása
4.2. A vérzések fajtái
A főbb nyomáspontok
Fontos tudnivalók
4.3. Csont-izületi sérülések
Ficam
Törések
Szén-dioxid (CO2)
Savmérgezés
Lúgmérgezés
Oldószermérgezések
Alkoholmérgezés
5. A villamos balesetek sérültjeinek ellátása
5.1. Hálózati feszültség okozta baleset esetén a teendő feladatok
5.2. Teendők nagyfeszültségű elektromos balesetnél: 1000 V felett
6. Égési sérülés
6.1. Fokozatok és jeleik
6.2. Teendők a baleset színhelyén
7. Sürgősségi szolgálatok
Önvédelmi ismeretek
1. Áttekintés, alapelvek
2. Technikai alapelemek
3. Taktikai alapelvek
A támadó szándék felismerése
A döntéskészség
A távolság
A tempó
A megelőző támadás
Az elmozdulás, elforgás, kitérés
Az ellentámadás
Az ellenfél ellenőrzése
A csel
A kombinációk
Egyensúly ingatás, földre vitel
Visszatérés a készenléti helyzetbe
4. Speciális önvédelmi készségek fejlesztése
5. Támadások (ütések, rúgások) elhárítása
Egyenes ütés hárítása kifelé
6. Megfogásokból történő szabadulás
Szabadulás tipikus lefogásokból
7. Eszközökkel történő támadások elhárítása.
8. Ellenszegülés személy testi erővel való kényszerítése, kísérése
9. Különböző fegyveres támadások elhárítása
10. Védekezés több támadó ellen
11. Helyzetgyakorlatok biztonsági őrök számára
3) 3. variáció
4) 4. variáció
5) 5. variáció

Témakörök