Fülszöveg
1865. január 2-án egy háromszobás lakásban kezdődött el az intézményes magyar nyelvű színészoktatás, minek előtte „I. Ferenc József, Ő császári és apostoli királyi Felsége Színészeti Tanoda felállítását rendelte el, s annak fönntartására jelentős összegű segélyt biztosított", hogy az mindenekelőtt „a Nemzeti Színház számára úgy a drámai, mint az operai szakban, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag színészeket és színésznőket képezzen".
A kezdeti kétéves képzés mára négy-, illetve ötévesre bővült, miközben a tantervek és az oktatási elvek is folyamatosan változtak. 1893-tól az operaénekesek a Zeneakadémián tanulhattak, 1945-től a színészek képzése mellett elkezdődött a színpadi rendezők, dramaturgok, filmrendezők és -operatőrök, 1971-től pedig a tévés szakemberek oktatása is.
A ma szinte mindenki által „Főiskolának" nevezett intézményben - amely hivatalosan előbb tanoda, majd akadémia, főiskola, végül 2000-től egyetem lett az elmúlt majd másfél évszázad szinte valamennyi fontos...
Tovább
Fülszöveg
1865. január 2-án egy háromszobás lakásban kezdődött el az intézményes magyar nyelvű színészoktatás, minek előtte „I. Ferenc József, Ő császári és apostoli királyi Felsége Színészeti Tanoda felállítását rendelte el, s annak fönntartására jelentős összegű segélyt biztosított", hogy az mindenekelőtt „a Nemzeti Színház számára úgy a drámai, mint az operai szakban, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag színészeket és színésznőket képezzen".
A kezdeti kétéves képzés mára négy-, illetve ötévesre bővült, miközben a tantervek és az oktatási elvek is folyamatosan változtak. 1893-tól az operaénekesek a Zeneakadémián tanulhattak, 1945-től a színészek képzése mellett elkezdődött a színpadi rendezők, dramaturgok, filmrendezők és -operatőrök, 1971-től pedig a tévés szakemberek oktatása is.
A ma szinte mindenki által „Főiskolának" nevezett intézményben - amely hivatalosan előbb tanoda, majd akadémia, főiskola, végül 2000-től egyetem lett az elmúlt majd másfél évszázad szinte valamennyi fontos művészegyénisége megfordult. Olyan nagynevű színészek és rendezők tanítottak itt, mint például Gyulai Pál, Egressy Gábor, Paulay Ede, Jászai Mari, Hevesi Sándor, Ódry Árpád, Nádasdy Kálmán, Gellért Endre, Várkonyi Zoltán, Major Tamás, Radványi Géza, Máriássy Félix, Herskó János, Simó Sándor, vagy az iskola jelenlegi doyenje, Illés György.
E könyv az iskola száznegyven évének eseményeiről, a kiemelkedő tanáregyéniségekről igyekszik képet adni. A Színház- és Filmművészeti Egyetem története azonban szükségszerűen több ennél: e fordulatos évek politikai és társadalmi változásainak, a színház- és filmművészet fejlődésének, valamint a változó művészképzési elvek és az örök művészi vágyak ellentmondásainak lenyomata is.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal