Országvesztés törvényesített földrablással

Fülszöveg

Prof. Tanka Endre (1940-): jogász, bírói-ügyészi szakvizsgája alapján 16 éven át polgári szakági ügyész (1981-ig), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1981), az MTA jogtudományi doktora (1998), tudományos kutató (Igazságügyi Minisztérium, Szövetkezeti Kutató Intézet, Agárgazdasági Kutató Intézet), a jogtudományok habilitált doktora (dr. habü - 2006), 2002-2013 közt a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának agrárjogot és környezetvédelmi jogot oktató tanszékvezető docense, 2008-tól egyetemi tanára, jelenleg emeritus professzora.
Fő kutatási területe: középkori földviszonyaink fejlődésjegyeinek a feltárása, az uniós integrációval létrejövő földpiaci intézményrendszer, a birtok- és vidékfejlesztési politika kialakítása, a magyar mezőgazdaság és a nemzetközi szabályozó modellek hatáselemzése, a jogharmonizációs igények rendszerkutatása, a hazai földviszonyok Közös Agrárpolitikához illeszkedő modernizációjának (földtörvény, mezőgazdasági üzemszabályozás,... Tovább

Fülszöveg

Prof. Tanka Endre (1940-): jogász, bírói-ügyészi szakvizsgája alapján 16 éven át polgári szakági ügyész (1981-ig), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1981), az MTA jogtudományi doktora (1998), tudományos kutató (Igazságügyi Minisztérium, Szövetkezeti Kutató Intézet, Agárgazdasági Kutató Intézet), a jogtudományok habilitált doktora (dr. habü - 2006), 2002-2013 közt a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának agrárjogot és környezetvédelmi jogot oktató tanszékvezető docense, 2008-tól egyetemi tanára, jelenleg emeritus professzora.
Fő kutatási területe: középkori földviszonyaink fejlődésjegyeinek a feltárása, az uniós integrációval létrejövő földpiaci intézményrendszer, a birtok- és vidékfejlesztési politika kialakítása, a magyar mezőgazdaság és a nemzetközi szabályozó modellek hatáselemzése, a jogharmonizációs igények rendszerkutatása, a hazai földviszonyok Közös Agrárpolitikához illeszkedő modernizációjának (földtörvény, mezőgazdasági üzemszabályozás, birtokrendezés stb.) vizsgálata.
A szerző főbb munkái: Föld és elsajátítás (Agroinform K., Bp. 1999.), Megmaradásunk, a föld (Kairosz K„ Bp. 2001.), Magyar birtokpolitika az Európai Egyesült Államokban (Alterra K., Bp. 2004.), Az EU közös birtokpolitikája ma és a jövő évtizedben (Barankovics I. Kiadó, Bp. 2007.) Nem én kiáltok, a föld dübörög (Kairosz K„ Bp. 2011.) A föld miért nem azé, aki megműveli? - Földjogi rendezés a magyar földpiac szabad tőkeáramlást szolgáló, korlátlan megnyitása előtt (in: A magyar föld sorsa. Agroinform K., Bp. 2014.)
Az uniós tagság tíz keleti belépőnél kizárja az állam önrendelkezését a földtulajdon és a földhasználat nemzeti szabályozására, holott ezt a többieknek biztosítja. A megkülönböztetés nem a kötelező közösségi jog következménye, hanem épp annak a nyílt és rejtett megsértésein alapul. Mivel föld nélkül a XXI. században sem létezhet állam, kiterjedt kutatásnak kellett tisztáznia: az államterület földjéről való önrendelkezés hogyan alakult az EGK/EU hat évtizedes intézménytörténetében és ennek a Tizek csatlakozási szerződéseivel végrehajtott kizárását - szuverenitásuk teljes felszámolását, az uniós integráció alapelveinek durva sérelmeit - a politikai önkénynek alávetett tagok elfogadhatják-e az állami létük végérvényes korlátozásaként? Olyan új világkorszak-váltásban, ami a fizikai és az etnikai túlélés feltételévé tette a föld és az édesvízkészlet helyi közösségek által birtoklását.
A könyv a magyarságnak és uniós sorstársainknak ezzel a létkérdésével nemcsak szembesül, hanem - a közösségi jog keretein belül - intézményi javaslatokkal él a föld feletti nemzeti önrendelkezés visszaszerzéséhez. Vissza