Tanítási módok, eljárások, ötletek a matematikában

Kézirat/Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző

Sümegi László

Szerkesztő

Kardos Csaba

Budapest

'Sümegi László: Tanítási módok, eljárások, ötletek a matematikában ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	230 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Megjelent 309 példányban. Kézirat. Tankönyvi szám: J 3-1245.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ha az ember valamilyen - tudományos vagy ismeretterjesztő - Írásművet a kezébe vesz, akkor a cím átfutása nyomán rendszerint el tudja dönteni, hogy mi a könyv, jegyzet tartalma.
E jegyzet címe nyomán nem lehet egyértelműen dönteni a tartalmat illetően. Ha "A matematika tanítása", "Matematika szakmódszertani kérdések", vagy ezekhez hasonló lenne a cím, akkor minden érdeklődő tudná, mi található (várható) az összeállításban (összeállítástól). Miért akkor a szándékosan eltorzított, megmásított címadás?
A legfőbb ok az volt, hogy a "Matematika tanítása" cím hatalmas anyagot felölelő tartalmat takar, erre itt több okból sem. vállalkozhatunk. Szerénytelenség lenne tehát magasröptű címet adni ezen összeállításnak, mely csak töredékét tartalmazza annak, amit joggal a címszó alá sorolhatunk. Másrészt találhatók e munkában olyan részek, melyek (szerző megítélése alapján) tartalmuk, vagy a feldolgozás szempontjából nem illenek a szigorú tudományos elvek, a klasszikus értelemben vett MATEMATIKATANÍTÁS témakörbe.
Nehéz eldönteni azt, hogy mi a matematika módszertan. A sakkjátékkal kapcsolatban a kérdésre (mi a sakk?) a megkérdezettek (egytől egyig a sakkozás világbajnokai voltak) más-más véleményt adtak: Tal és Szmiszlov művészetnek, Botvinnik játéknak, Euwe és Lasker pedig harcnak tekintette, melynek elmélete tudományos alapon fejleszthető.
A tanítás módszerének kérdéseit vizsgálva, ezt a tevékenységet egyesek tudományosnak, mások a művészettel kapcsolatosnak tekintik. Sokan - elismerve hasznát - receptadásnak minősítik s mint a szakácskönyvtől, várják a jő, biztos, célravezető eljárásokat, példákat.
Végül azokról is tegyünk említést, akik a módszertan szót hallva elmosolyodnak és - előítéletek vagy szomorú tapasztalataik alapján - eszmetársítást végeznek: a rómaiaknál, ha két madárjós találkozott az utcán, akkor egymásra mosolygott (ti. mindegyik tisztában volt azzal, hogy amit csinálnak, az kóklerség!) - ha két, egymást ismerő módszer - tanos találkozik az utcán, akkor mosolyognak, mert...!
Szerző a tanítást művészi tevékenységnek tekinti, a tanítás kérdéseit tárgyalva e tevékenység fortélyait is igyekszik bemutatni. A cím adott formája is ezt kívánja kifejezni. Vissza

Tartalom

Elősző 3
Mit? 5
I. A Nevelési Terv 5
1. A matematika-tanítás célja 5
2. A tananyag változás 6
3. A tanterv sérthetetlensége 9
II. A matematika tankönyv 15
Minek alapján? 19
I. A matematika-tanítás alapelvei 20
1. A tudományosság elve 20
2. A tudatosság, aktivitás, értelemszerűség elve 22
3. A rendszeresség elve 28
II. A matematika-feladatok osztályozása 30
1. Meghatározó és bizonyító feladatok 30
2. Kvantitatív és kvalitatív feladatok 32
3. Fogalomelőkészítő, fogalomkialakító és gyakorló feladatok 33
4. Elméleti és gyakorlati feladatok 34
5. Teljes, hiányos és túl határozott feladatok 37
Hogyan? 41
Tanítási eljárások 41
1. A párbeszéd változatai 41
2. A formalista tudás és tanítás 48
II. A jövő iskolája 54
1. A matematikai kreativitás 55
2. Az alkotókészség fejlesztése 57
- A matematikai sejtés 57
- Analógiák, általánosítások 62
- Feladatkészítés, feladatsorok 66
- A feladatsorok osztályozása 71
- Diszkusszió 78
- A megoldás helyességének ellenőrzése , 85
III. Az érdeklődés felkeltése és fenntartása 99
1. A probléma megértése, a világos célkitűzés 101
2. Érdeklődést keltő problémák 109
IV. Világnézeti nevelés 127
1. A megismerés és a megismerhetőség 128
- Többféle megoldási mód keresése 129
2. A pedagógiai értelemben vett koncentráció 140
- A belső koncentráció 140
- A külső koncentráció 140
- A belső koncentráció megvalósításának lehetőségei 141
- A külső koncentráció megvalósításának lehetőségei 147
V. A honvédelmi és a hazafias nevelés 160
VI. A munkára nevelés 167
1. A munka fogalma, ismérvei 167
2. A tanulási folyamat a munkára nevelés alapja 167
3. A szaktanterem 169
4. A szemléltetés 176
VII. A matematika-tanítás szervezése 182
- A kombinatív óra 182
1. A feladat-kitűzés szempontjai 184
2. A tanulók foglalkoztatása 187
- A frontális és a differenciált foglalkoztatás összhangja 188
- Az összefoglaló, rendszerező óra 190
- Az ismeretek elsajátítási fokának megállapítása, az ellenőrzés 198
3. Az óra tervezése 200
4. Az óravezetés 216
Utószó 221
Függelék 223
Felhasznált, ajánlott irodalom (fejezetenkénti bontásban) 225