Tanítás és kutatás

Előszó

Harmincöt év tudományos munkásságát, ha az oly szerteágazó, nem kis feladat megragadni. Az egyes témakörök, felvetett kérdések, elvi és módszertani megoldások hol világosabban, hol búvópatak szerűen, újra és újra felbukkanva, de tisztultabb és érettebb megfogalmazásban, más-más összefüggésben jelennek meg, találkoznak, s egymásból is táplálkozva új lehetőséget villantanak fel, új folyamok elindítói. Miként egy barokk zenemű vagy dekoratív, óarany templomi díszítmény, amelynek hol ez, hol az a motívuma emelkedik ki, válik egy pillanatra kristálytisztává és uralkodóvá, hogy átadja máshangszerű vagy motívumú önmagát, s alárendeltségében erősítse az egészet. Ám a legbonyolultabb fúgánál is az alapmotívum, a variálódó téma tiszta intonálása fontos. Egy szerteágazó, de egységes és sokszólamú életműben is figyelnünk kell - ha szimbolikusan is - az első hangütésekre, témákra.
Szimbolikusnak kell tartanunk ugyanis, hogy a folklorista Ujváry Zoltán legelső cikke az Ethnographiában jelent meg, s folklór témájú; ugyanakkor egy pályatárs és barát munkájáról szól (Béres András: Mai mesélő alkalmak). Az írást a DEMOS is átveszi, s németül közli, hogy hírét vigye Európába. S ugyancsak az első, 1955-ös év szerény terméke a helyi, debreceni megyei lapban megjelent kis írás, amely "Készül az Új Magyar Néprajzi Atlasz" címen látott napvilágot. Vissza