Eleven ostya, szép virág

Tartalom

Bevezetés: A népi kultúra elfelejtett nyelvéről 5
I. Az archetipális mítoszelmélet 11
A. A kollektív tudatalatti és az archetípusok 13
B. Az archetipikus szimbólum: motivált jelkapcsolat 16
C. A szimbólumok összetartozása, a rendszerezés elvei 23
D. Archetípus és szimbólum 26
E. Az archetipikus jelkép szakrális üzenet 29
F. Fogalmi vagy képi megismerés? 31
G. Szociologizáló és pszichologizáló iskolák az etnológiában 37
H. Mítosz, vallás és irodalom ugyanabban az értelmezési keretben 41
I. Kitekintés a magyar néprajztudományra 43
II. Archetipikus jelképkörök a népi imádságokban 51
A. A Szent archetípusa 51
1. A Szent fogalma és megnevezései 51
2. A Szent megnyilatkozásai 61
3. A szentségek és a szentelmények mint mágikus védettség jegyek 76
4. A Szent általi mágikus védettség az imaszövegekben 95
B. A Sátán archetípusa 107
C. Fényszimbólumok 121
D. A felemelkedés jelképei 153
E. Az égi csoda képei 173
F. A kozmikus megváltástörténet messianisztikus jelképei 181
1. Az időfogalom kétféle értelmezése 181
2. Az idő kozmikus egysége 184
3. A Megváltó anyja mint a világ anyja 185
4. Világfa-életfa-keresztfa: az élettel teli kozmikus totalitás 189
5. A Megváltó születése elhárítja a kozmikus pusztulást 194
6. Az utolsó ítélet keresztje 204
G. Az imádság mint áldozat 207
III. Az imaszövegek képi-szintaktikai egységei 221
A. Bevezetés: A módszerről 221
1. A szövegkorpusz rendszerezésének általános problémái 221
2. Egy lehetséges rendszerezés alapja: a szövegegységek által kifejezett szimbolikus üzenet 229
3. Műveleti fogalmak 232
B. A csángó imák képei 237
1. A reggeli imavégzés rítusait megjelenítő képek és keleten feltűnő égi látomás 237
2. Mennyei látomásban feltűnő gyermek Krisztus 239
3. A pénteki kereszthalálra való emlékeztetés 241
4. A mennybe való bebocsátás megtagadása 243
5. A lélek mennybejutásának képei 245
6. Égi misét hallgató angyalok 259
7. Krisztus a keresztfa gyümölcse a mennyei templom létrejöttének záloga 263
8. Gyász-jegyekkel székében ülő istenség vagy szent 265
9. Gyászoló kozmosz, gyászoló mennyország 282
10. A passió felidézése párbeszédes keretben 283
11. Imazáradékok 297
12. Hajnalban nyugvó Mária-kép 303
13. Kakas általi ébresztés és Grál-jelképiség 308
14. Hajnali égen repülő madár-képzet 310
15. A teremtés-megváltás-üdvözítés hármas egységét tartalmazó képsor 311
16. Az üdvözítő eukarisztia metaforái 315
17. Őrzőangyal-kérés 316
18. A haldoklót mennybe hívó angyali zene és a lélek felajánlása az angyaloknak 318
19. A „gyónás-vallás" elmulasztásának megvallása 321
20. A megvallott Isten „gyóntatott embere" 323
21. Az esti imahelyzet metaforikus megjelenítése 324
22. Esti defenzív fohász Krisztushoz és Máriához 325
23. Az esti imák mágikus védettség jegyei 327
24. A Gonosz lehetetlenség elvű elhárítása 337
25. A „Minden lélek az Urat dicséri, én is őt dicsérem..." defenzív fohász 340
26. Felsorolást tartalmazó sztereotip esti fohászok 341
27. Rögtönzés jelleget mutató kérések, fohászok 346
28. Imafelajánlások 353
29. A hálaadás szövegformulái 358
30. Himnikus dicséretet tartalmazó akklamációk 359
31. Értelmezhetetlen, romlott szövegű imarészlet 361
C. Műfaji határterületek 368
1. Szent Margit imádsága 369
2. Páduai Szent Antal imádsága 372
3. Elnépiesedett himnuszfordítások 384
Befejezés: a hagyományos kultúra szakrális egysége 391
Adatközlők mutatója 395
Irodalom 405
Tartalomjegyzék 421

Témakörök