Táncos lettem...

Előszó

Kedves Növendékünk!
Sok szeretettel üdvözöllek a néptáncosok hatalmas családjában. Bizony, amikor először átlépted a próbaterem küszöbét, tudtodon kívül egy óriási család tagja lettél. E család tagjai nagyon sokat és keményen dolgoznak azért, hogy jó táncosok legyenek. A próbatermeknek sokszor még a falai is izzadnak (majd meglátod, ez tényleg így van!), vannak, akik el is keserednek, ha nem sikerül egy-egy lépés. De annak, aki nem adja fel, annak nemsokára egy ritmusra dobog a lába és a szíve is a többi táncoséval. A sok játék, ének, tánc, szereplés, kirándulás és verseny olyan összetartó, erős közösséggé kovácsol benneteket, amelynek tagjai között akár életre szóló barátságok, szerelmek szövődhetnek.
Oktatóitok kicsit olyanok lesznek majd, mint a szüleitek, ha kell, szigorúan megdorgálnak, de sokkal többet fognak dicsérni, s ne felejtsétek el, hogy mindig nagyon szeretnek és tisztelnek benneteket. Ha valamit mondanak nektek, jegyezzétek jól meg, mert a ti fejlődéseteket szolgálja! Te miért léptél közénk? Talán a szüleid szeretnék, hogy táncolj? Vagy láttál már néptáncosokat, és megtetszett a viseletük, zenéjük, műsoruk? Talán a csoporthoz tartozik a barátod vagy a testvéred? Bárhogy is történt, sok sikert kívánok az elkövetkező esztendőkre, és azt, hogy mindig örömmel lépjétek át újra meg újra a próbaterem küszöbét! Vissza