Tanárok és tanítványok

Előszó

ELŐSZÓ
A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre 2000-ben alakult. Tagsága túlnyomórészt az 1948. évi államosítás előtti időszak diákjaiból tevődik össze. Céljai között szerepel - többek között - az iskola hagyományainak ápolása. A Baráti Kör több neves és közkedvelt tanárnak állított emléktáblát a gimnázium épületében. így emléktáblát kaptak: Dr. Szeberényi Lajos igazgató, Csák István, Hidasi Lajos, Kincses Gusztáv, Mázán László, Mészáros Imre, Réthy Dezső, Rábai Miklós és Vajda Aurél tanárok.
Ezen kívül megjelentetett két könyvet: Non scholae sed vitae discimus (A gimnázium öregdiákjainak visszaemlékezései, 2002) címmel, és az It's a long way (A gimnázium 1941-ben végzett diákjainak visszaemlékezései, 2004) címmel. Ez utóbbi Csák István tanár úr emlékére került kiadásra.
2006-ban a Baráti Kör elnökségi ülésén felmerült egy új könyv kiadásának ügye, melynek céljául az 1930-tól az 1948. évi államosítás közötti időszak feldolgozását tűztük ki.
Az elnökség szándéka szerint a könyvnek szólnia kell az adott időszak tanárairól és a gimnáziumban végzett tanítványok közül a legkiválóbbakról, vagyis azokról, akik a tudományos életben, művészeti pályán vagy egyéb területen kimagasló teljesítményt és társadalmi megbecsülést értek el.
Az anyag gyűjtésével és rendezésével 2007 év végére készültünk el. Menet közben derült ki, hogy a megadott időhatárokat nem lehet pontosan betartani, mert például akik az államosítás időpontjában, vagyis 1948-ban első osztályosok voltak az evangélikus gimnáziumban, csak 1955-ben végeztek az államosított iskolában.
A tanári karban sem következett be rövid időn belül változás, ezért a gimnázium szellemisége is még egy ideig a régi maradt.
A könyv két fejezetből áll. Az első fejezet a tanárokról szól, benne a tanárok életrajzai kerültek megfogalmazásra, utána következnek a tanítványoknak a tanáraikról szóló megemlékezései, történetek, esetleg humoros karcolatok. Az öregdiákok írásainak jelentős részét előző kiadványokból emeltem ki, illetve szerkesztettem át.
A második fejezet az 1930 és 1955 között az iskolába járt és kiemelkedő karriert befutott tanítványokról szól. Itt is az életrajzokkal kezdődik az írás, majd az elért eredmények, művészeknél kiállítások, illusztrációk, tudósoknál publikációk, végül méltatások, önéletírások, kitüntetések bemutatása következik.
A tanítványokról szóló fejezet szerkesztésénél számos diáktársamat kértem fel javaslattételre, ezen kívül a Baráti Kör különböző fórumain (közgyűlésen, ünnepségeken) kértünk javaslatokat arra, hogy ki az, aki érdemes a könyvben való közzétételre. Sajnos így sem biztos, hogy minden „kiváló tanítvány" bekerült a kiadványba. Ezért elnézést kérek mindazoktól, akik megérdemelnék, de mégsem kerültek be a könyvbe.
5 Vissza