Tan-Műhely 2004/1.

Előszó

Részlet a könyvből:

Megtalálni a közös megoldást
Az Oktatási Minisztérium kiadott egy tanároknak szóló kis füzetet a tanév elején, amiben áttekinti - elég világosan és egyszerűen -, milyen változások várhatók ebben a tanévben, mik a fő feladatok, mire számítsanak a következő néhány évben a tanárok. A füzetke egy rövid diagnózissal kezdődik: "Egy nemrég készült felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a pedagógusok és a szülők pontosan érzékelik a magyar oktatási rendszer legfőbb problémáit. A sok fölösleges tananyagot, az állandó rohanást, az időhiányt. Az általános iskolákban nem jut elég idő az alapkészségek elsajátítására, ezért a gyerekek nagy része nem szereti meg a tanulást, és komoly szövegértési gondokkal küzd. A középiskolákban a diákok többsége túlterhelt, nem marad elég energiája arra sem, hogy valóban megtanuljon egy idegen nyelvet. A felvételi követelményei miatt a pedagógusok nem tehetnek mást, mint hogy megpróbálnak minél gyorsabban, minél többet megtanítani a tananyagból még akkor is, ha szakmai lelkiismeretük ez ellen sokszor tiltakozik." Erre a riasztó diagnózisra a minisztérium a közoktatási törvény módosításával kívánt válaszolni. A válaszokat 13 pontban foglalta össze a kis füzet: az iskolaszerkezet változása nélkül hosszabb lesz az alapozó szakasz, nyelvi és informatikai előkészítő évfolyamot indíthatnak a középiskolák, a felvételi helyébe a kétszintű érettségi lép, változatosabbá és sokrétűbbé válik a tanulói értékelés, tiltás alá kerül a hátrányos megkülönböztetés, fokozott védelmet kapnak a veszélyeztetett gyerekek, erősödik a diákok és a pedagógusok közötti bizalom, növekszik a szülői részvétel az iskolai döntésekben, az első három évfolyamon csak a szülők beleegyezésével lehet évet ismételni, a hétvége és a szünet tehermentesebbé válik, a szakképzésben erősödik a felzárkóztató oktatás, nő a sportolásra szánható kötelező idő. Vissza