Áthatol a Van

Fülszöveg

Öltözéke alapján talán hajléktalan világcsavargó, esetleg kelet-európai átutazó. Visszanéző tekintetében megkopott szemrehányás. Már nem hiszi, hogy dönthet. Már nem szeretne dönteni. Miért tenné? Áll a Meridián acélkék szalagján, s arra gondol: majd egyszer, ha testét levedlette, elindul s megy, amerre a zöld lézercsík viszi, vezeti. Addig még itt áll Kelet és Nyugat között, látszólag az előbbit választván, de a részletek ismerői már látják valaki, talán épp ő maga, fordított száznyolcvan fokot a fotográfián - meglehet, a jobb vizualitás kedvéért tette, ám a történelmi hűség elvárásaként is felfoghatjuk a műveletet. Hiszen mit jelent neki ez a vonal? Lebonthatatlan vasfüggönyt; s ez nem az, amit a politikai szuvenírárusok „forgalmaznak". Ez a cezúra Kelet felé arra teszi büszkévé: hozzátok képest mi mindig is Nyugat voltunk. Nyugat felé meg azt harsogja: már rég nem lennétek, ha én nem védelmezlek benneteket. Mindeközben áll, dacosan, két kultúra, két vüágfolfogás, két égtáj, két... Tovább

Fülszöveg

Öltözéke alapján talán hajléktalan világcsavargó, esetleg kelet-európai átutazó. Visszanéző tekintetében megkopott szemrehányás. Már nem hiszi, hogy dönthet. Már nem szeretne dönteni. Miért tenné? Áll a Meridián acélkék szalagján, s arra gondol: majd egyszer, ha testét levedlette, elindul s megy, amerre a zöld lézercsík viszi, vezeti. Addig még itt áll Kelet és Nyugat között, látszólag az előbbit választván, de a részletek ismerői már látják valaki, talán épp ő maga, fordított száznyolcvan fokot a fotográfián - meglehet, a jobb vizualitás kedvéért tette, ám a történelmi hűség elvárásaként is felfoghatjuk a műveletet. Hiszen mit jelent neki ez a vonal? Lebonthatatlan vasfüggönyt; s ez nem az, amit a politikai szuvenírárusok „forgalmaznak". Ez a cezúra Kelet felé arra teszi büszkévé: hozzátok képest mi mindig is Nyugat voltunk. Nyugat felé meg azt harsogja: már rég nem lennétek, ha én nem védelmezlek benneteket. Mindeközben áll, dacosan, két kultúra, két vüágfolfogás, két égtáj, két időzóna, két elrendeltetés - és a két irányból is folyamatosan érkező kétszeres gyanakvás között. Mi mást tehetne így? Kultúrájába, irodalmába, verseibe zárkózik^ mit ne mondjak: meglehetősen sokcsUlagos luxushotel ez, kérem, ne sajnálják Elég, ha ezt ő maga teszi, mikor, megállván könyvtára polcai előtt, arra gondol: én itt, e könyveken, még porszem sem. S mennyi hatalmas, bölcs gondolat, mit akkor sem, ma sem, még porszemként sem szippantott magába a másként porosodó „emberanyag". Sebaj. Állunk a Meridián szürke ezüstszalagján, itt nem vámnk kék szalagot, nincs már hová sietnünk, áUunk csak, bajszunk alatt mosolyogva azon, ami a képen nem látszik Hogy azért amott, kicsit följebb, csak masnira kötöttük - ezt is. Vissza