Tamási Áron válogatott művei I.

Fülszöveg

"Egy-egy villanás őt sohasem fejezhette volna ki elégségesen: ő a sok-sok villanás embere. S ahogy az évek folyamán lassankint kialakította a saját műfaját, az nem a novella lett. De nem is a regény, a mai irodalmunkban megszokott építményes és cselekményes értelemben, ahogy a regény valami hosszú novellához vagy elbeszéléssé szélesített drámához hasonlít. Inkább az a fajta, amit régebben pikareszknek neveztek; kalandok csillogó sorozata, egy hős napjainak időfonalán. Kedvelt műfaja elmúlt századoknak, melyről az irodalomtörténet sokat beszél. A Don Quijote, a Gil Blas, a Robinson, mind ilyen pikareszk. A Tamás-féle ezek utóda, és semmi köze az irodalomtörténethez. Ha van példaképe és mintája, mely kialakulását megkönnyítette, akkor az csak az emberi fantázia ősi és naiv pikareszkje: a népmese." /Babits Mihály/
"Ősök beláthatatlan seregének életét, aszúvá érett kultúráját hordozta és oldotta művekké... Talán utoljára virágzott ki benne népünk keleti bűbájú mesevilága, és lüktetett végső feszültséggel a ballada... Világa zártabb világ, mint szépprózánk nagy klasszikusaié. De a Tamási-világ magasan fekszik, messzire ellát onnét, és mély, akár a tengerszem. Életérzése egészen a "tengerfenékig", az emberiség őstájáig ért, Tamási mindig a mélyből felmorajló üzenetekre figyelt. Csupán legkülönb lírikusaink hoztak föl olyan mély híreket, mint ő. Elsősorban ez teszi egészen eredeti prózaíróvá. Az ő mérete a magasság és mélység, művei ebben a tekintetben állják a legszigorúbb mértéket." /Féja Géza/ Vissza